Nem tudta megmagyarázni a tavaly augusztusi, három halálos áldozatot követelő miskolci paneltűz okát a második tűzvizsgálat sem. A Nógrád megyei katasztrófavédők által készített, az [origo] birtokába került tűzvizsgálati jelentés szerint a helyszínen készült jegyzőkönyvek hiányosak vagy ellentmondásosak voltak, a kiégett lakásokat pedig már a tűz másnapján kitakarították, eltüntetve számos fontos nyomot. A jelentés szerint alapvetően a miskolci tűzoltók rögzítették rosszul a nyomokat, ezért már nem fog kiderülni, mi okozta a három ember halálát a miskolci Avas lakótelepen.
A tűz augusztus 15-én ütött ki a Középszer utca 20. alatti panelház hatodik emeletén. A tűzben három ember - egy anya és két gyermeke - vesztette életét, több embert a tűzoltók mentettek ki az égő házból. A miskolci tűzoltóság által készített vizsgálat nem tudta megállapítani a tűz pontos keletkezési okát, csak a terjedését tudta rekonstruálni. A tűzoltók vizsgálati jelentése többek között felvetette azt is, hogy a tűz terjedésében közre játszhatott, hogy az épületet nem megfelelő technikával szigetelték, bár a ház felújítását végzők felelősségét egyértelműen nem állapították meg.
A tűzoltók jelentésével a panelház lakói nem voltak elégedettek, ezért októberben a felülvizsgálatot kértek. Szerintük meg kellene állapítani a tűz okát és azt is, hogy emberi mulasztás - például az egyik lakó, vagy az épületet felújítók hanyagsága - miatt csaptak-e fel a lángok.
Eltűnt vasaló, gyors takarítók
Ezekre a kérdésekre a másodfokú tűzvizsgálati jelentés sem ad választ. A jelentés szerint a miskolci tűzoltók a helyszíni szemle során "nem az elvárható gondossággal" jártak el. Ezért "a tűz keletkezési helyére, terjedésére, intenzitására viszonylag részletesebb következtetéseket levonni nem lehet" - olvasható a december 17-én elkészült, másodfokú vizsgálati jelentésben.
A másodfokú jelentés szerint nem rögzítették egyértelműen még azt sem, hogy a panelház pontosan mely területeire terjedt át a tűz: míg a helyszíni szemle jegyzőkönyve csupán néhány helyet említ, amely károsodott a tűz vagy a füst miatt, a később készült összefoglaló jelentésben már újabb épületrészeket is felsoroltak. A két dokumentum között több feloldhatatlan ellentmondás van.
A jelentés szerint a helyszíni szemle jegyzőkönyvében nem említették meg a homlokzatról lezuhant, égett törmeléket, nem írták le elég részletesen a helyszínt, nem vizsgálták át az összeégett tárgyak maradványait, nem túrták fel a törmelékhalmokat. A hatodik emeleti lakásban például - ahol a tűz keletkezett - a lakó saját bevallása szerint a tűz estéjén vasalt, a vasaló maradványait azonban a helyszíni szemle jegyzőkönyve nem említi.
Az égett anyagokból sem megfelelően vettek mintát - állítja a jelentés -, ezért azokat csak korlátozottan lehet felhasználni. A tűzoltók a helyszínen több lakót kikérdeztek, de azok egymásnak ellentmondó kijelentéseket tettek. Ezeket utóbb nem sikerült tisztázni, mert hónapokkal később a lakók már nem emlékeztek a részletekre - olvasható a jelentésben.
A vizsgálat szerint nagy problémát jelentett az is, hogy a nyomokat nem lehetett megfelelően átvizsgálni, miután a kiégett hatodik emeleti lakásban már a tűz másnapján takarítani kezdtek a miskolci Városgazda Kht. emberei, ezzel sok fontos nyomot eltüntetve.
Felelőst nem találtak
A tűz keletkezésének okát a miskolci tűzoltók úgy próbálták megállapítani, hogy a lehetséges okok egy részét kizárták. A másodfokú jelentés szerint azonban ezt nem minden esetben megalapozottan tették. Nem lehet például kizárni, hogy a hatodik emeleti lakásban a vasaló miatt keletkezett a tűz, de azt sem, hogy dohányzás okozta a tűzvészt. A tűz elektromos eredetét azért sem lehet kizárni, mert a villamos biztonságtechnikai szakértő csak a kitakarítás után látta a helyszínt, így lehet, hogy csak emiatt nem talált erre utaló nyomokat - áll a jelentésben.
Mivel a tűz oka "a bizonyítékok hiánya, vagy fel nem használhatósága miatt nem megállapítható", arra sem lehet választ adni a vizsgálat szerint, hogy emberi mulasztás okozta-e a tüzet. A tűz terjedéséről szóló korábbi megállapításokat (ezekről itt olvashat) a jelentés alapvetően nem változtatja meg. Eszerint a tűz nagyon gyorsan terjedt át az egész hatodik emeleti és a felette levő lakásokra is. A terjedést segítették a nyári meleg miatt nyitott ablakok, a nyitva felejtett, a lépcsőház felé nyíló bejárati ajtó, a homlokzati loggiák és a homlokzati hőszigetelés hibái is.
A tűzoltók szerint nem a hibákon múlott
A miskolci tűzoltóság szerint a tűz okát akkor sem lehetett volna pontosan megállapítani, ha a helyszíni szemle jegyzőkönyvéből nem hiányoznak a katasztrófavédők által hiányolt információk, ezért a hiányosságok nem akadályozták a későbbi eljárást. Bódi Zoltán, a tűzoltók szóvivője szerint ugyanarról az esetről két vizsgáló sosem készít két egyforma tűzvizsgálati jelentést, mert sok a szubjektív elem. A megállapított objektív hibákat a jövőben kezelni fogjuk - mondta az [origo]-nak.
A helyszínt szinte egyszerre forgatta fel a rendőrség, a tűzoltóság és a villamossági szakértő. A szemle jegyzőkönyvében azért nem szerepel például a vasaló, mert az nem volt ott, vagy nem volt felismerhető állapotban, ráadásul erről csak jóval később beszélt az egyik tanú, tehát nem is tudták, hogy keresni kellene - állította a szóvivő. Szerinte a takarításra azért volt szükség, mert a helyszínelés végén a statikusok jelezték, hogy életveszélyessé vált a hatodik emeleti lakás feletti födémrész, ezért azt meg kellett erősíteni.
A Borsod megyei rendőrség tavaly november óta nyomoz a miskolci paneltűz miatt ismeretlen tettesek ellen. A rendőrök szerint az adataikból az derül ki, hogy emberi mulasztás is közrejátszhatott a tűzben. Ezért több ember halálát okozó gondatlan közveszélyokozás miatt vizsgálódnak. Az [origo]-val kedden a megyei rendőrség azt közölte, egyelőre az iratok beszerzése folyik, konkrét gyanúsított még nincs, a nyomozás vége egyelőre bizonytalan.