Fékezni próbálja a HIV-vírus durvulását a kormány

Meglendült a HIV-fertőzések száma Magyarországon, ezért az Egészségügyi Minisztérium január 1-jétől átalakította a betegekkel foglalkozó ellátórendszert és a szűrések rendjét. Nem csak a fővárosban, hanem több vidéki rendelőben is foglalkoznak majd ezentúl a betegekkel, és próbálják népszerűsíteni az ÁNTSZ által végzett szűréseket is. Problémát okozhat viszont, hogy képzett szakemberből mindössze 4 van Magyarországon.

Idén januártól több pénzt és nagyobb figyelmet fordít a HIV-vírus terjedése elleni harcra a kormány. Egy miniszteri rendelet január 1-jétől életbe lépő módosításával több helyen végeznek majd HIV-szűrést és az eddiginél jóval több helyen gondozzák majd a betegeket is.

A HIV-fertőzés terjedésének megelőzését és a szűrővizsgálatok rendjét egy 2002-es miniszteri rendelet szabályozta, amit az Egészségügyi Minisztérium január 1-jétől módosított. A rendelet egyik újítása, hogy az ÁNTSZ által foglalkoztatott HIV/AIDS-tanácsadókat is bevonja a vírus elleni küzdelembe. A rendelet szerint a Semmelweis Egyetem nemikórtani klinikája, a Szent László Kórház, valamint a területi bőr- és nemibeteg-gondozók mellett az ÁNTSZ-tanácsadóknál is lehet vérmintát adni HIV-szűrővizsgálathoz. Mostantól a "vérvételért, tanácsadásért felelős személyek" is elláthatnak szűréssel kapcsolatos feladatokat, pedig eddig csak orvosok tehettek ilyet.

A vérmintákat a jövőben is a rendelet által meghatározott, tételesen felsorolt laborokban lehet elemezni, az új jogszabály azonban pontosabban meghatározza ezeknek a HIV-tesztelő laboroknak a minimális követelményeit. Az is bekerült az előírásba, hogy a laboroknak évente teljesíteniük kell egy referencia-tesztet, amikor a központi referencialabor ellenőrzi, hogy valóban pontosan mutatják-e ki a HIV-fertőzést az adott mintákon: ilyen előírások a korábbi jogszabályban nem voltak.

Betették a szűrést a költségvetésbe

"A szűrőlaborok hálózata eddig is működött, és az ÁNTSZ kirendeltségein eddig is vettek vért HIV-szűréshez" - mondta az [origo]-nak Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium egészségpolitikai szakállamtitkára. A probléma az volt, hogy soha senki nem nevesítette jogszabályban, hogy az ÁNTSZ elvégzi ezeket a vizsgálatokat. Mivel jogszabály nem rendelkezett a szűrésekről, azokat nem is lehetett finanszírozni a központi költségvetésből. Mostantól viszont ezekre a szűrésekre is lesz pénz: ha sikerül meggyőzni az embereket, hogy többen menjenek el a vizsgálatokra, akkor ezekre a vizsgálatokra is meglesz a plusz forrás - mondta a szakállamtitkár.

Medgyasszai szerint az orvosok kérték, hogy a szűrést mindenhol tegye lehetővé a kormányzat. Mivel az ÁNTSZ-nél eddig működő anonim szűrésekről nem volt megfelelő a tájékoztatás, ezen is változtatni akarnak: a civil szervezetek segítségével próbálják elérni, rávenni a legveszélyeztetettebb csoportokat a szűrésre, miközben az ÁNTSZ ezzel foglalkozó munkatársainak is plusz képzéseket biztosítanak - ígérte.

A szakállamtitkár szerint eddig mintegy 20 millió forintot fordítottak évente HIV-szűrésre, de ennek a duplájára lenne szükség. A pénz a mostani módosítással már rendelkezésre áll majd, de az elköltéséhez az kell, hogy az emberek el is menjenek a vizsgálatokra.

A határokon van a vírus

"Sokmindennel próbálkozunk, hogy többen menjenek el" - monda konkrétumok említése nélkül Medgyasszai, aki elismerte, hogy a kormányzati lépéseknek köze van a fertőzés terjedéséhez. Szerinte Magyarországon ugyan még mindig alacsony a betegek száma, de a határok túloldalán már sokkal rosszabb a helyzet. "Mi még szerencsés helyzetben vagyunk, de Ukrajnában például nagyon magas a fertőzöttek száma, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint tőlünk keletre és nyugatra is nagyon sok a fertőzött" - tette hozzá.

Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház HIV-fertőzötteket gondozó, 5. fertőző belgyógyászatának osztályvezető főorvosa szerint jelenleg 1100 betegről tudnak, közülük 850-900 jár be, és 550 kap gyógyszeres kezelést. "Kicsit meglendültünk, idén kicsit több beteg került elő, a fertőzöttek közül több volt, akinél azonnal gyógyszeres kezelést kellett kezdeni, és több, akinél már elment a hajó" - mondta a főorvos. A betegek 70 százaléka azonban továbbra is olyan állapotban van, hogy a kezelések mellett képes végezni hétköznapi munkáját.

Regionális HIV-gondozók

A HIV-fertőzés elleni harcban tett másik lépés, amelyről az új jogszabály rendelkezik, a betegek gondozásának kiterjesztése lesz. Ennek lényege, hogy a fertőzötteknek a jövőben nem kell feltétlenül Budapestre jönniük ellátásért. 2010-ig a gondozást kizárólag a Szent László Kórházban végezték, mostantól azonban egyes kijelölt, regionális bőr-és nemibeteg-gondozók is részt vállalhatnak a HIV-fertőzöttek ellátásában.

Sok tévhit és félelem

Bánhegyi szerint a HIV-gondozás helybe vitelénél sokkal fontosabb probléma, hogy a betegek egyéb egészségügyi problémáinak orvosi ellátását nagyon nehéz megszervezni Magyarországon. "Ezek az emberek még 35-40 évet fognak élni, ahogy idősebbek lesznek, nyilván be fognak kerülni normális betegellátásba. Kell, hogy az epekövüket kivegye valaki, az infarktusukat kezeljék, de ezt elérni ma szinte csoda" - mondta. Ha ugyanis jól kezelnek egy HIV-fertőzöttet, az nem fertőző, a hiányos ismeretek miatt az orvosok, kórházak mégis húzódoznak a kezelésüktől, és nem szívesen vállalják a HIV-pozitív műtéteket. Ezen kellene a jövőben változtatni képzésekkel, tájékoztatással - vélekedett a főorvos.

A gondozás kiterjesztése Medgyasszai szerint szintén a civilek, köztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérésére valósul meg: az ellátás decentralizálása azonban csak a tünetmentes betegeket érinti. Ha valaki HIV-pozitív, az még nem feltétlenül beteg is, éveken át tünetmentes maradhat - mondta a szakállamtitkár. Ez alatt az idő alatt rendszeres vizsgálatnak, orvosi ellenőrzésnek kell őket alávetni, és ezt az ellátást a jövőben regionális szinten is megkaphatják majd. Aki viszont valóban beteg lesz, azt továbbra is a központban, a Szent László kórházban fogják kezelni.

Hogy a decentralizációra szükség van-e, azt Bánhegyi Dénes vitatta: őt meglepte kiszervezés, mivel szerinte eddig is tökéletesen el tudták végezni a feladatot. "A gondozás számomra azt jelenti, hogy elvégezzük a betegen a szükséges vizsgálatokat, felmérjük az állapotát, ellátjuk a szükséges gyógyszerekkel, és ha rosszabbodik az állapota, akkor hozzánk kerül kezelésre" - mondta. A főorvos szerint Magyarországon jelenleg mindössze 4 szakember képes ezt a munkát megfelelő tudással, kifogástalanul elvégezni, mivel speciális laborvizsgálatok, szakmai ismeretek kellenek hozzá.

"Ha le tudnak akasztani még 20 ilyen szakembert, akkor biztos jól működnek majd országszerte a HIV-gondozók. De nem vagyok biztos benne, hogy az adott régióban kezelésre szoruló 50 betegen meg lehet tanulni ezt a szakmát" - mondta. "Azt meg nem nevezem a HIV-fertőzöttek gondozásának, hogy behívom, és megkérdezem, jó napot, hogy érzi magát; ennek semmi értelme" - tette hozzá.

Medgyasszai az [origo]-nak megerősítette, hogy valóban csupán 4 kifejezetten erre a területre szakosodott orvos van egyelőre ezen a területen, de szerinte a kiszervezés megteremti a lehetőséget a többiek képzésére. "A felszerelés megvan mindenhol, a kollégáknak pedig természetesen tanulniuk kell" - mondta, hozzátéve, hogy a jogszabály is kiköti: csak azok a nemibeteg-gondozók vállalhatnak HIV-gondozást, akik fel tudnak erre készülni.