A BKV vezérigazgatója szerint ellentételezni kell azokat a bérlettel rendelkező utasokat, akik a sztrájk idején nem kapják meg a számukra szükséges szolgáltatásokat. Kocsis István csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Máté ombudsman nem sokkal korábban kiadott közleményére reagálva azt mondta: amikor valaki bérletet vásárol, lényegében szerződést köt a BKV Zrt.-vel.
Hozzátette, ezért ő úgy gondolja, ha nem tudja BKV a szolgáltatást biztosítani, akkor ellentételezéssel tartozik azoknak, akik ettől elestek. Közölte, szakembereinek már kiadta azt a feladatot, hogy vizsgálják meg a kérdést, annak érdekében, hogy a BKV tisztességesen járjon el. Kocsis azt is jelezte, hogy ennek a módját még nem tudja, de elképzelhető, hogy a bérletek érvényességét fogják meghosszabbítani. Közölte, hogy a lehetőségekhez képest továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a szolgáltatásokat biztosítsák.
Ombudsmani kérdés
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté levélben soron kívüli tájékoztatást kért a BKV-vezérigazgatójától arról, hogy kifizeti-e a bérletes utasok kárát a vállalat. Az ombudsman egy korábbi jelentésében már megállapította, hogy a közszolgáltatóknál folytatott sztrájkok miatt károsulttá válhat az érintett lakosság. A jelentés szerint kárnak kell tekinteni minden olyan indokolt költséget, amelyet a szolgáltatás igénybevételére jogosultaknak, illetve az azt rendes működés szerint igénybe vevőknek a közszolgáltatás kiesése miatt meg kell fizetniük.
Az ombudsman szerint a kedden kezdődött BKV-sztrájk miatt is felvetődik a kérdés, hogy az utazástól eleső kárát köteles-e megtéríteni a BKV. Szabó felhívta Kocsis István BKV-vezérigazgató figyelmét arra, hogy a sztrájk miatt az utasok nem tudták megfelelően használni havi vagy éves bérletüket, pedig a bérlet megvásárlása szerződéses kapcsolatot hozott létre köztük és a közlekedési vállalat között. Ennek figyelembevételével érvényesíthetik-e a bérletesek a sztrájk miatt bekövetkezett kárukat? - kérdezte az ombudsman Kocsistól.
Szabó azt is megkérdezte a BKV-vezérigazgatótól, hogy kérhetnek-e kártérítést többletköltségük miatt azok, akiknek bérletük ugyan nincs, de szükségük lett volna rá, hogy igénybe vehessék a vállalat szolgáltatásait. Az ombudsman arra is választ vár, hogy van-e olyan eljárási rend, amely szabályozza a kártérítést a közszolgáltatás kiesésének idejére.
Rendhagyó sajtótájékoztató rendőrökkel
Kocsis István sajtótájékoztatóján nagyobb rendőri erők is megjelentek csütörtökön. Kocsis később közölte, nem érte atrocitás, amikor metróval a Moszkva téri helyszínre érkezett, és nem is ő hívta a sajtótájékoztató helyszínére a rendőrséget. Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója később azt mondta, cégük egyik munkatársa riasztotta a rendőröket a Moszkva térre.
A meghirdetett sajtótájékoztató helyszínén ugyanis az újságíróktól nem messze tucatnyi rendőrautó jelent meg, köztük több kisbusz és kamerás gépkocsi, ám semmilyen intézkedésre nem került sor. A rendőrök később is a téren maradtak, az MTI tudósítója még a sajtótájékoztató vége után is legalább 15 rendőrautót látott várakozni a környező utcákban.
A rendőri jelenlétre a BKV munkatársai a helyszínen nem tudtak magyarázatot adni, ám később a metró gépházába irányították az újságírókat, ahol Kocsis István végül megtartotta a sajtótájékoztatót. Kocsis a helyszínváltozást azzal indokolta, hogy nem akart "ordítozást" a helyszínen. Utalt arra, hogy a téren több szakszervezeti vezető is megjelent az újságírók mögött néhány lépésnyi távolságban.
Korábban a BRFK azt közölte, téves bejelentésre indult a rendőrség a Moszkva térre. Tafferner Éva rendőrségi szóvivő elmondta: információjuk volt arról, hogy nagyobb csoportosulás van a Moszkva téren és a jelenlegi feszült helyzetben ezért riasztották a munkatársaikat. A helyszínen kiderült, hogy semmi olyan nem történt, ami rendőri közbeavatkozást igényelt volna - mondta Tafferner Éva.