A szlovákiai államnyelvtörvény ügyében Magyarország jó munícióhoz jutott egy EU-s belső jogi állásfoglalás formájában, amely sok ponton kifogásolja a szlovák törvény végrehajtási utasítását - mondta csütörtökön Balázs Péter külügyminiszter. A bizottság belső jogi szakvéleményét a Bruxinfo magyar nyelvű brüsszeli, uniós témákra szakosodott hírportál szivárogtatta ki. A hírportál ismertetése szerint az Európai Bizottság jogászai legalább 12 tartalmi és formai kifogást találtak a szlovák nyelvtörvényhez készült végrehajtási utasításban. A kifogások többnyire arra vonatkoztak, hogy a szlovák nyelvtörvény alkalmazása ütközhet az Európai Unió jogrendjével és más nemzetközi jogforrásokkal is.
"Kitűnően tudjuk használni ezeket az érveket" - jelentette ki a külügyminiszter. Balázs Péter megismételte korábbi felhívását, hogy a szlovákiai magyarok bátran beszéljenek magyarul, és azt mondta, hogy a magyar kormány jogi és anyagi támogatást nyújt azoknak a magyaroknak, akiket hátrány ér a nyelvtörvény miatt.
Balázs Péter "fantasztikus anyagnak" és "igen alapos jogi elemző dokumentumnak" minősítette az EU-s szakvéleményt. Szerinte a dokumentum "alátámasztja, amit eddig is mondtunk a nyelvtörvényről". Szerinte a szakvéleményt Szlovákia kérhette, és "hideg zuhanyt kapott".
A külügyminiszter különösen azt nevezte fontosnak, hogy a bizottsági szakvélemény az EU nagyon kemény versenysemlegességi előírásait vetíti át a szlovák nyelvtörvényre. Ahogy Franciaországban nem szabad elbocsátani egy lengyel munkást azért, mert nem tud olyan jól franciául, mint egy francia, ugyanígy Szlovákiában sem érhet diszkrimináció egy magyart a szlovák nyelvtudás miatt - magyarázta Balázs. Ugyanezen az alapon a bizottsági szakvélemény az EU-s jog alapján látja veszélyben a szlovákiai kisebbségi médiumok versenyszabadságát.
Az egészségügyi szolgáltatás diszkrimináció-mentessége kérdésében a bizottsági szakvélemény még messzebb is megy, mint az eddigi magyar álláspont - mondta a külügyminiszter. Magyarország eddig azért aggódott, hogy ne érhesse hátrány a szlovákiai magyarokat, ha az orvosi rendelőben magyarul akarnak az orvossal beszélni. A bizottsági szakvélemény viszont egyenesen azt emeli ki, hogy Szlovákiában kötelezettségnek kellene megtenni a kisebbségi nyelven értő orvosok alkalmazását.
Arra a kérdésére, hogy a szakvélemény alapján milyen lépéseket tesz Magyarország, a külügyminiszter azt felelte: "ezeket az érveket kitűnően tudjuk használni, például felhívjuk rájuk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának figyelmét. "Jó muníciót ad a szakvélemény ahhoz is, hogy mire figyeljünk a nyelvtörvény szlovákiai alkalmazásánál" - tette hozzá.
Az EBESZ főbiztosa, Knut Vollebaek hétfőn adott ki közleményt, amelyben üdvözölte a szlovákiai államnyelvtörvényhez készült végrehajtási irányelv elfogadását. Vollebaek szerint az irányelv megadja a szükséges útmutatást a törvény alkalmazásához, eloszlatja a kétértelműségeket, de fontosnak nevezte, hogy azt a szlovák hatóságok folyamatosan ellenőrizzék, és elkerüljék a kisebbségek anyanyelvhasználatának szükségtelen korlátozását.
A külügyminiszter szerint a szlovák kormány az idei parlamenti választások előtt aligha fogja visszavonni vagy módosítani a nyelvtörvényt, de talán csak "puhán fogja alkalmazni". "Robert Fico szlovák miniszterelnök profiljába belefér a kemény szöveg - puha alkalmazás stratégiája" - jegyezte meg Balázs Péter. Szerinte Fico "otthon az ultráknak lobogtatni fogja a nyelvtörvény szövegét, a nemzetközi közösség előtt meg majd azt fogja mondogatni, hogy hiszen senkit sem büntettünk meg".