Féligazságokkal etetik a nyugdíjasokat

Tényleg 70 év lesz a nyugdíjkorhatár, ha jön a Fidesz? Tényleg a nyugdíjasok ellensége volt az MSZP az elmúlt négy évben? Keményen támadni kezdte egymást a két nagy párt nyugdíjügyben, de mindkettőjük számításaiba hiba csúszott. Megnéztük, mit lehet elhinni az egymást vádoló pártoknak.

Hárommillió nyugdíjas szavazataiért csatázik az MSZP és a Fidesz, pedig még el sem kezdődött a kampány. Az MSZP 70 évre emelkedő nyugdíjkorhatárral és 20 százalékos csökkenéssel riogatja az időseket és a nyugdíjba készülőket. A Fidesz ellopott nyugdíjpénztárakról, a nyugdíjak csökkenő reálértékéről és a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíjról beszél és jelentet meg hirdetéseket.

Az MSZP a múlt héten kezdte támadni a Fideszt, amikor felkapták Varga Mihály, az egykori Orbán-kormány pénzügyminiszterének egyik, a Figyelő című hetilapban megjelent nyilatkozatát. Varga a lapnak azt mondta: "A Fidesznek az az álláspontja, hogy a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk." Ugyanerről tavaly novemberben az [origo]-nak azt mondta: "A Fidesz elképzelése szerint mindenkinek lenne egy egyéni nyugdíjszámlája, ezen halmozódnának a befizetések, és a nyugdíjba vonulás előtt az érintett tudhatná, hogy körülbelül mekkora ellátásra jogosult."

Az MSZP-s hirdetés időzítése figyelemre méltó, hiszen Varga ugyanezt elmondta már tavaly novemberben a parlamentben, de az elképzelést a szocialisták ismerhették a KDNP 2007-ben benyújtott nyugdíjtörvény-tervezetéből is (erről részletesen itt olvashat), akkor mégsem vették elő a témát. A párt 2002-es választási programjában is szerepelt az egyéni számlás nyugdíjrendszer, amit az akkori tervek szerint 2006-ig vezettek volna be.

Az MSZP nem magyarázkodik

A szocialisták szerint a Fidesz az úgynevezett svéd modellt kívánja bevezetni a nyugdíjbiztosításban. Ennek lényege, hogy úgynevezett virtuális egyéni számlákon tartanák nyilván a befizetett nyugdíjjárulékokat. Nyugdíjaskorba érve mindenki a valós befizetései nagyságának megfelelő nyugdíjat kapna, de továbbra is az akkor éppen aktív korúak befizetéseiből, az állam viszont - szemben a mostani gyakorlattal - nem egészítené ki adóbevételekből a nyugdíjkasszát.

Az MSZP hirdetése szerint a Fidesz terve miatt 20 százalékkal is csökkenhetnek a nyugdíjak, és 70 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár. Az [origo] szerette volna megtudni a szocialista párttól, hogy pontosan hogyan jutottak erre a következtetésre. Megkeresésünkre az MSZP annyit közölt, hogy ez Varga nyilatkozatából, illetve a 2007-es törvénytervezetből vezethető le, de azt nem árulták el, pontosan hogyan számoltak. Csak azt írták, hogy "a baloldal számára elfogadhatatlan" az állam kivonulása a nyugdíjrendszer finanszírozásából.

Az ellentámadás

Bár a nyugdíjrendszer esetleges változása csak több évig tartó átmeneti idő után léphetne hatályba, és nem érintené a mai nyugdíjasokat, az ellenzéki párt nem védte elképzeléseit, inkább ellentámadást indított. Előbb Szijjártó Péter elnöki kabinetvezető vetette az MSZP szemére, hogy "háborút indított az idősek ellen", majd majd Navracsics Tibor beszélt arról, hogy a szocialisták 2004 óta minden évben csökkentették a nyugdíjak reálértékét. A Fidesz elővette a még decemberben megszavazott - jelenleg az Alkotmánybíróság előtt lévő - magánnyugdíj-törvényt is, amelynek alapján 2013-tól gazdasági társaságokként működnének a ma elvileg a tagok tulajdonában álló pénztárak. Ez a Fidesz szerint egyenértékű a nyugdíjpénztárak privatizációjával.

Iván László, a Fidesz nyugdíjastagozatának elnöke az [origo]-nak - a szociális minisztérium adataira hivatkozva - azt állította: a második Gyurcsány-kormány idején 3,8 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, amit még tovább ront a 13. havi nyugdíj elvétele, illetve az emelkedő élelmiszer- és energiaárak is a nyugdíjasokat sújtják leginkább. Erről a Fidesz levelet is küld 1,6 millió nyugdíjas háztartásnak (a címlista Iván szerint törvényesen, a nyugdíjbiztosítótól került a párthoz), amelyben a nyugdíjasokat fenyegető állítólagos veszélyekről írnak, illetve ismertetik, hogy mit tenne a Fidesz kormányra kerülése esetén: azt ígérik, hogy "megvédik a nyugdíjakat", törvényben tiltják meg a pénztárak privatizációját, és megőrzik a nyugdíjak reálértékét. Iván szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz a nyugdíjemeléseknél mindig figyelembe fogja venni a valós inflációt (Lendvai Ildikó kedd este jelentette be, hogy az MSZP is levelet küld a nyugdíjasoknak, hogy tájékoztassák őket "a pártok által kínált különböző lehetőségekről").

A két párt kedden is visszatért a témára. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője az MTI szerint közölte, "ha a Fidesz a választók jóvoltából kormányra kerül, akkor garantálja a nyugdíjak értékének megőrzését". Navracsics kijelentette, a szocialisták "azzal házalnak", hogy a Fidesz veszélyezteti a nyugdíjakat, holott az elmúlt nyolc évben éppen a szocialisták "kudarcos kormányzása volt az, amely a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat leginkább veszélyeztette". Navracsics finomította azt a kijelentését, miszerint 2004 óta minden évben csökken a nyugdíjak reálértéke, és kedden már azt közölte, a fordulópont 2007 volt. Lendvai Ildikó MSZP-elnök pedig közölte, a Fidesz nyugdíjasokat érintő vállalásai azt jelentik, hogy az ellenzéki párt a nyugdíjasokat a nyugdíjemeléstől védi meg.

Mit lehet ebből elhinni?

Bár az MSZP nem válaszolt érdemben kérdéseinkre, a 20 százalékos nyugdíjcsökkenést Lendvai Ildikó szocialista pártelnök egy hétfői sajtótájékoztatója szerint arra alapozza a párt, hogy jelenleg a nyugdíjkassza kiadásaiból 590 milliárd forintra nincs fedezet, ennyit fizet a költségvetés. Azaz ha a rendszert átalakítanák, akkor az MSZP szerint ennyi pénz esne ki a rendszerből, ami azt jelenti, hogy ennyivel csökkennének a nyugdíjak. A Fidesz elképzelése azonban vázlatos, tehát eldönthetetlen, hogy az MSZP érvelésének van-e bármi alapja. Ráadásul a Fidesz 2002-es terve szerint is csak több év alatt alakították volna át a nyugdíjrendszert, ami a mai nyugdíjasok járandóságát nem érintette volna.

A 70 éves nyugdíjkorhatárról sem árulta el az MSZP, pontosan hogyan jutottak erre a következtetésre. Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szocialista államtitkára a múlt héten azt közölte, hogy a Fidesznek az az ötlete vezetne ehhez, amely szerint a nők 40 év munkaviszony után az életkortól függetlenül is nyugdíjba vonulhatnának. Az államtitkár szerint emiatt a férfiaknak 70 éves korukig vagy még tovább is dolgozniuk kellene, mert csak az ő befizetésükből lehetne finanszírozni a korai nyugdíjazás járadékterhét. A Fidesznek ezt a tervét Navracsics Tibor frakcióvezető a múlt pénteken valóban bejelentette, de csak az MSZP-s újsághirdetések megjelenése után.

A Fidesz érvei sem pontosak. A magánnyugdíj-pénztárak átalakítása nem nevezhető egyértelműen privatizációnak, hiszen azok nem állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A tulajdonosok ma elvileg maguk a tagok, még ha a többség nem gyakorolja is tulajdonosi jogait (például nem jár küldöttgyűlésre). Egy blogbejegyzéshez írt kommentjében ezt Navracsics maga is elismerte. A hozzászólás szerint a "privatizáció" nem a legszerencsésebb megfogalmazás, de szerinte kifejezi a lényeget: a törvény egyik szolgáltatótól egy másikhoz helyezné át a pénzeket, az emberek beleegyezése nélkül. Ebben a kérdésben Sólyom László köztársasági elnök is egyetért az ellenzékkel, épp azért küldte az Alkotmánybírósághoz a törvényt, mert az szerinte korlátozza a tulajdonjogot.

Erőn felül

Az MSZP-nek hagyományosan erős bázisa volt az idősebb generáció: a Medián tavaly őszi felmérése szerint az MSZP-szavazók átlagéletkora 54 év, és közel felük nyugdíjas. A mostani vita kötődik a 2002-es választáshoz is, hiszen a szocialista kampány egyik legnagyobb ígérete volt a 13. havi nyugdíj bevezetése, amit 2003-ban kezdtek el bevezetni több lépcsőben. Végül 2006-ra érte el a teljes, egyhavi szintet, évi mintegy 200 milliárd forinttal terhelve meg a költségvetést, hiszen erre a kiadásra nem volt fedezet a nyugdíjkasszában. Emellett az MSZP-SZDSZ ismét bevezette a méltányossági nyugdíjemelést, vagyis hogy soron kívül is meg lehessen emelni a nagyon alacsony nyugdíjakat.

A szocialista kormányok az elmúlt nyolc évben végig szívügyüknek tekintették a nyugdíjemelést, akár az ország lehetőségeinél nagyobb mértékben is. A KSH adatai szerint 2002 óta gyakorlatilag nem változott a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma, miközben az átlagos nyugdíj havi 44 ezer forintról 2008-ra 84 ezer forintra nőtt folyamatosan, névértéken (a reálérték és a névérték között különbség van, ez abból adódik, hogy előbbibe beleszámít az infláció). 2009-ben a 13. havi nyugdíj megszűnésével ez csökkent, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tavaly szeptemberi adatai szerint valamivel 80 ezer forint alatt volt az átlagos ellátás.

A nyugdíjak nem csak számszerűen nőttek, hanem az átlagkeresetekhez viszonyítva is: 2002-ben még a havi nettó átlagbér 57,3 százaléka volt az átlagos nyugdíj, 2008-ban már annak 69,1 százaléka. A rendszer fenntarthatatlanságát jelzi azonban, hogy míg a 2001-ben a nemzeti össztermék (GDP) 9,6 százalékát fordítottuk nyugdíjakra, 2008-ban már a 11,5 százalékát - vagyis a szocialista kormányok a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben emelték az ellátások összegét. A nyugdíjak emelését nem követte a nyugdíjrendszer átalakítása, ami egyre inkább fenntarthatatlanná tette a helyzetet.

Gyurcsány Ferenc akkori szocialista kormányfő a gazdasági válság hatására, 2008 végén határozta el, hogy hozzányúl a nyugdíjrendszerhez is: 80 ezer forintban maximálták a 13. havi nyugdíjat, de a nyugdíjkorhatárhoz, illetve az évi nyugdíjemelés kiszámításának módszerét nem változtatták meg. Ez végül Gyurcsány lemondása után az új kormányfőre, Bajnai Gordonra maradt: a gazdasági válság miatt hozott intézkedések közt tavaly július 1-től végleg megszűnt a 13. havi nyugdíj, a törvénymódosítás értelmében pedig 2012-től emelkedni kezd a korhatár, a béremeléseket és az inflációt egyforma súllyal figyelembe vevő svájci indexálás helyett pedig egy, a gazdasági növekedéstől függő sávos rendszert vezettek be (erről részletesen itt olvashat).