Bokros magánszáma az MDF-program

Az MDF választási programja nem ígér, csak egyszerűen kijelenti, mit kell tenni. A Bokros Lajos korábbi pénzügyminiszter gondolataira támaszkodó programban csak nyomokban maradt az MDF korábbi jobboldali retorikájából, sokkal inkább az olcsó és hatékony államra, öngondoskodásra, alacsony adókra koncentrál. Ha rajtuk múlna, csak 280 járási önkormányzat maradna a mai 3200 helyett.

"Reformok kritikus tömege" - akár ez is lehetne az MDF vasárnap bemutatott választási programjának címe, de ezt Bokros Lajos, a párt miniszterelnök-jelöltje már elhasználta tavaly januárban, amikor az Élet és Irodalom című hetilapban megjelentette elképzeléseit. A vasárnap bemutatott választási program - amely a párt megfogalmazása szerint vitairat - a matematikai képletként hangzó Munka és méltóság = Modern Magyarország címet viseli, de lábjegyzeteiben sűrűn hivatkozik Bokros írására.

A 27 oldalas dokumentum írói nem ígérnek szinte semmit, ehelyett inkább kijelentő módban közlik, hogy az MDF szerint mit kellene tenni. Bokros a program vasárnapi bemutatóján elismerte, hogy ez az út "nem fog mindenkinek tetszeni", és a program is egyértelműen kimondja, hogy a párt "a vállalkozói osztály, középosztály és szakképzett munkavállalói osztály" megerősítésén kíván dolgozni. A program nem is nagyon foglalkozik mással, mint gazdasági-társadalmi kérdésekkel, külpolitikai kérdésekre például egyáltalán nem térnek ki.

Mivel Bokros korábban már több helyen is részletesen kifejtette a nézeteit, a program összeállítóinak egyedül az okozhatott fejtörést, hogy miként lehet a Horn-kormány pénzügyminiszterének programját összekapcsolni az MDF múltjával. Ezt úgy oldják meg, hogy a program bevezetőjében méltatják az Antall-kormánynak a kapitalizmus megteremtését elősegítő intézkedéseit, majd óvatosan elismerik, hogy történtek hibák is, amelyeket azonban a program szerint 1995-ben a Bokros-csomag kijavított.

A program szerint minden eredményt romba döntött a 2001-től kezdődött "elveszett évtized", amikor a politikai okokból felpörgetett költekezés adósságspirálba taszította az országot. Ezért az MDF értelmezése szerint mind a Fidesz, mind az MSZP felelős, hiszen például a Medgyessy-kormány száznapos programját a legnagyobb ellenzéki párt is megszavazta. Magyarország versenyképessé tételéhez az MDF szerint több ponton is szakítani kell a jelenlegi gazdaságpolitikával.

Konkrét pontok

Az MDF programja szerint "a közkiadások érdemi csökkentésére" van szükség, de az nem történhet fűnyíróelven, mert a "fűnyíróelven csökkentett kiadás olyan, mint a fű - idővel visszanő". A párt elképzelései a program szerint a következők:

- a programban több helyen is felbukkan, hogy a mai 3200 települési önkormányzat helyett 240-280 járási önkormányzatot kell létrehozni (minden falunak lenne ugyan egy választott elöljárója, de több településnek együtt lenne képviselő-testülete és hivatala)

- ismét létrehoznák a Belügyminisztériumot, amely nem foglalkozna az önkormányzatokkal, csak a rendvédelem és a közigazgatás lenne a feladata; az Igazságügyi Minisztérium alá rendelnék az ügyészséget

- a Munkaügyi és Oktatási Minisztérium lenne felelős azért, hogy az oktatási rendszer már az általános iskolától kezdve a munkaerőpiacra koncentráljon

- a legkisebb iskola 160-220 fővel, az osztályok minimum 20-25 fővel működhetnének a program szerint

- a program kijelenti: el kell törölni a minimálbér adómentességét, és 10 százalékos kulccsal kellene megadóztatni

- az MDF szerint az áfakulcsot ismét 20 százalékra kell csökkenteni (a jelenlegi 25-ről), a kedvezményes kulcsot azonban a jelenlegi 5-ről 10 százalékra emelni, ez alá azonban csak kevés dolog (például a gyógyszerek) tartozhatnak, a távfűtés nem

- a családi pótlékot hatéves kortól az iskoláknak adná az MDF a fejkvótába beépítve

Részletesen ki nem fejtett pontok

A program szerint legalább 10 százalékkal kell javítani a foglalkoztatási rátát (jelenleg a munkaképes korúak 55 százaléka dolgozik), de ennek módjáról nem ír semmit sem a párt. Annyit kötnek ki, hogy nem szabad tömegesen állami eszközökkel munkahelyeket létrehozni, mert "az állam által közvetlenül megteremtett munkahelyek nem hoznak fellendülést, inkább pusztítják, semmint termelik a nemzeti jövedelmet" - magyarázzák a szerzők egy lábjegyzetben. A versenyképesség javításához szerintük inkább csökkenteni kell a foglalkoztatás költségeit, illetve javítani a munkaerő minőségét.

- a program kijelenti, hogy a gazdasági növekedést 3 százalék fölé kell emelni, az államháztartás hiányát pedig a GDP 3 százaléka alá kell szorítani, de ennek határidejét nem határozzák meg

- a program szerint hosszabb távon (az nem derül ki a programból, hogy mikorra) az államadósság arányát célszerű a GDP 40 százaléka alá csökkenteni (jelenleg 80 százalék körül van)

- az MDF minél hamarabb csatlakozna az euróövezethez, de pontos dátumot itt sem ad meg a program

- 8-10 százalékkal csökkentené programja szerint az államháztartás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított méretét az MDF, de ennek határidejét nem adja meg a program

- a mai, különböző jogcímeken járó normatívák helyett egy összevont és megemelt fejkvóta alapján kell finanszírozni az oktatási intézményeket - jelenti ki a program; részleteket nem ír, de annyit megjegyez, hogy ezt az összeget semmi másra nem szabad használni

- a program szerint a mai 77 felsőoktatási intézmény helyett elég lenne 20-25 egyetem és féltucat önálló főiskola

- a program szerint kívánatos, hogy a nyugdíjasok is fizessenek jelképes mértékű tételes egészségügyi hozzájárulást, de ezt összegszerűen nem határozzák meg

- a program kijelenti, hogy a nyugdíjrendszerben be kell vezetni a svéd modellt, vagyis azt a módszert, hogy az emberek a befizetett járulékok arányában kapjanak nyugdíjat - ennél többet erről nem írnak

- az MDF szerint szükség van az ingatlanadóra, de nem a jelenlegi formájában: helyi adóként és nem csak a lakóházakra, hanem minden ingatlanra ki kellene vetni

- az MDF mérlegelné az egykulcsos adó bevezetését, de ennél fontosabbnak tartja, hogy alacsony legyen a személyi jövedelemadó

- az MDF kötelezően választandó magán-egészségbiztosító pénztárakat hozna létre

- minden oktatási intézmény teljesítményét mérni és nyilvánosan értékelni kell a program szerint, az oktatók bérét az elért eredmények alapján kell megállapítani

- egész napos iskolákat kell létrehozni, mert azok sokkal jobban biztosítják az esélyegyenlőséget, segíti a romák felzárkózását is az MDF szerint, bár azt nem magyarázza el, miért

- a program szerint "lehetővé kell tenni a gyenge minőségű tanítók és tanárok elbocsátását, szükség van a pályakezdő bérek jelentős emelésére"; meg kell erősíteni a szakmunkásképzés hálózatát, minden járásba kell egy kiemelten támogatott szakiskola

- az MDF programja kijelenti, hogy éles versenyre van szükség a felsőoktatásban, mert csak így alakulnak ki világszínvonalú egyetemek és főiskolák a mai "silány diplomagyárak" helyett

Nyomokban jobboldali

Az MDF-re korábban jellemző jobboldali, nemzeti retorikából mindössze pár elejtett megjegyzés tűnik fel a programban. A szöveg legvégén megemlítik, hogy az abban felsorolt intézkedésekkel lehet "visszaadni minden magyar állampolgár, illetve a magyar nemzet egészének önbizalmát, méltóságát, jövőbe vetett hitét", majd záró gondolatként hozzáteszik, hogy csak az újjáépített, erős Magyarország lehet újra "a büszkeség és a reménység forrása" a határon túli magyarok számára is.