A magyar és tádzsik sajtószabadságot ostorozza az EBESZ magyar képviselője

Kazahsztán és Tádzsikisztán mellett Magyarországon is megsértik a sajtószabadságot a rágalmazásokról tudósító médiumok elleni perek - állítja Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője. Haraszti szerint a közép-ázsiai országokhoz hasonlóan Magyarországon is "lelövik a hírnököt", amikor az újságot is felelőssé teszik rágalmazások és becsületsértések megírásáért.

A cenzúra veszélyes próbálkozásainak minősített több, az utóbbi időben sajtótermékek ellen indított magyar, kazah és tádzsik pert az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős képviselője hétfőn. A magyar EBESZ-képviselő, Haraszti Miklós azt kifogásolta, hogy a három országban a sajtótermékeket is felelőssé teszik, ha az általuk idézett forrás törvénybe ütköző dolgokat állít.

Haraszti közleménye szerint a médiumokat nem lenne szabad felelőssé tenni forrásaik állításaiért, hiszen ez akadályozza a sajtó tudósításhoz való jogát. "Ha a kérdéses állítás sértőnek bizonyul, jogi lépéseket csak az állítás forrása ellen kellene tenni, az állítást közlő sajtótermék ellen viszont nem" - olvasható az EBESZ-képviselő hétfői közleményében.

Haraszti szerint "a rossz hírek hozójának lelövése olyan régi rossz szokás, amit a sajtószabadság demokratikus normái tiltanak. Ez ugyanis a cenzúra veszélyes próbálkozása - áll a közleményben, amely szerint Kazahsztánban, Tádzsikisztánban és Magyarországon a törvénynek kellene megakadályoznia, hogy a médiumok is "a közszereplők rágalmazásainak részévé váljanak".

A közlemény példákat is hoz a Haraszti szerint aggályos bírósági ítéletekre mindhárom országból. Kazahsztánban azt kifogásolja, hogy február 1-jén öt független újság minden példányát elkobozták a hatóságok, mert azok közölték egy korábbi miniszter korrupciós vádakat tartalmazó levelét. Tádzsikisztánban három bíró indított 900 ezer eurós pert néhány lap ellen, amiért azok lehozták egy ügyvéd vádjait, amivel a bírákat támadta.

Magyarországon Haraszti szerint egy Orbán Viktor és Veres János közötti per ad okot aggodalomra. Január 22-én a bíróság arra kötelezte Veres János korábbi pénzügyminisztert, hogy fizessen kártérítést Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, amiért rágalmazó kijelentéseket tett rá a Népszavában. A napilapnak szintén ki kellett vennie a részét a kártérítésből, és bocsánatkérő közleményt is közzé kellett tennie. Az EBESZ sajtószabadság-képviselője szerint ezekben az esetekben a médiát alapvető feladatának, a nyilvánosság tájékoztatásának elvégzéséért büntetik.

A magyar törvények egyértelműen kimondják, hogy az újság is felelős az általa közölt állításokért, még akkor is, ha jelzi, hogy ki az állítás forrása. Ha az idézett szöveg rágalmazó vagy becsületsértő, a médiumnak saját felelőssége, hogy azt kiszűrje, és ne terjessze tovább, mivel a jelenlegi törvények szerint ugyanúgy lehet perelni, mint a forrást. A lapnak ráadásul nem is mindig van lehetősége a bíróságon arra, hogy bebizonyítsa a vitatott állítás valóságtartalmát: erre ugyanis a törvény szerint csak akkor van mód, ha a megtámadott állítás megírását közérdek, vagy valakinek a jogos érdeke indokolta.