Igazat mondott-e Bajnai az országértékelőben?

Tényleg megmentettek 100 ezer munkahelyet? Igaz, hogy Magyarország lett a bezzegország? Valóban megérezték a családok a távhőáfa csökkentését? Az [origo] megvizsgálta a Bajnai Gordon miniszterelnök országértékelő beszédében elhangzott tényszerű megállapítások valóságtartalmát.

Bajnai Gordon miniszterelnök hétfőn délután hosszabb értékelő beszédet mondott a parlamentben. Ebben főleg kormányának tevékenységéről sorolt tényeket, ezek közül elemezzük a legfontosabbakat.

Magyarországban bíznak külföldön, minket emlegetnek "bezzeg-országként" - Részben igaz

A külföldi elemzők egy része szerint a Bjanai-kormány válságkezelése valóban példaértékű, mások viszont továbbra is sereghajtónak tartják az országot. A Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint az államháztartási egyensúlya jelentős mértékben javult, a Credit Suisse elemzői szerint azonban továbbra is Magyarország a világ harmadik legsérülékenyebb gazdasága Izland és Görögország után (az ország külföldi megítéléséről itt olvashat részletesen).

"Magyarország államadóssága a GDP arányában már idén is kisebb, mint az eurózóna átlaga" - Igaz

Az Európai Bizottságnak az EU-tagországok gazdaságáról kiadott 2009 őszi összefoglalója szerint Magyarország államadósságának mértéke valóban az európai átlaghoz közelít. A magyar államadósság 2009-ben az egyéves GDP 79,1 százalékát tette ki, és az EU becslései szerint 79,8 százalék lesz 2010-ben. Az eurozóna tagországainak átlaga tavaly 78,2 százalék volt, 2010-re pedig 84 százalékig kúszhat fel. Ez tehát nem azt jelenti, hogy Magyarország képes csökkenteni adósságát, hanem hogy a többi EU-ország adósodik el. (Az eladósodás oka ugyanakkor a legtöbb esetben az, hogy állami költekezéssel, hitelfelvétellel próbálták megfékezni gazdaságuk lassulását, amire a korábbi években felelőtlenül gazdálkodó Magyarország nem is lett volna képes, a válságban ugyanis nem jutott hitelhez a nemzetközi pénzpiacokon.)

Az átlagszám ráadásul csalóka, a szórás ugyanis az EU-n belül meglehetősen nagy, Luxemburgban például csak a GDP 16,4 százalékát teszi ki az államadósság, míg Olaszországnál ugyanez 116,7 százalék. Az 27 EU-tag közül 2009-ben csak három országnak, Belgiumnak, Görögországnak és Olaszországnak volt nagyobb a GDP-arányos államadóssága, mint Magyarországnak, 2010-re pedig a tavaly őszi becslések szerint Írország, Franciaország, Portugália és Nagy-Britannia halmoz fel a magyaroknál nagyobb adósságot, a többi 19 tagállam még mindig jobban áll.

"Az államháztartási hiányt idén 3,8 százalék alatt tartja Magyarország", amivel "az unió 5. legalacsonyabb költségvetési hiányát mondhatja magáénak" - Lehetséges

A 2010-es államháztartási hiányra egyelőre csak becslések vannak Magyarországon és az EU többi tagállamában is, ezért még nem lehet tudni, hogy pontosan hogy alakul a sorrend - mondta az [origo]-nak Tóth G. Csaba, az Ecostat Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet osztályvezetője. Egyelőre még a 2009-es adatok is csak becsültek, bár a szakértő szerint ott nagyon valószínű, hogy megállnak a Pénzügyminisztérium számításai a 3,9 százalékos hiányról.

Az Európai Bizottság legutóbbi őszi becslése 2009-re még 4,1 százalékos hiányt jósolt Magyarországnak, és 2010-re 4,2 százalék deficitet vártak, ami valamivel rosszabb a kormány várakozásainál. Ha az EU becsléseit nézzük, akkor 2009-ben Magyarországnak még 8 EU-tagnál volt nagyobb a hiánya: Svédország, Észtország, Dánia, Bulgária, Finnország, Luxemburg, Ciprus és Németország is nagyobb arányú hiányt halmozott fel. 2010-re azonban az Európai Bizottság szerint is az élre ugrik Magyarország, és csupán a svédeknek, az észteknek és a bolgároknak lesz alacsonyabb a deficitjük, Luxemburg pedig a magyarral azonos, 4,2 százalékos hiányra számíthat: ezzel az ország holtversenyben negyedik lehet az unióban.

Egy eurónyi devizahitel után egy évvel ezelőtt közel 40 forinttal kellett többet törleszteni, mint ma - Igaz

Bajnai a kormánya eredményei közé sorolta, hogy Magyarországon egymillió-hétszázezer családnak van devizahitele, ezért számukra nagyon fontos, hogy az egy évvel ezelőttihez képest egyeurónyi devizahitel után egy évvel ezelőtt közel 40 forinttal kellett többet törleszteni, mint ma. Ez igaz, ugyanis tavaly márciusban 310 forintig szökött fel az euró, most 270, tehát körülbelül tényleg 40 forinttal csökkent 1 eurónyi hitel kamata. Évközben ugyanakkor több elemzés is rámutatott arra, hogy a hitelező bankok jellemzően gyorsabban beépítik a hitelekbe az árfolyam gyengülését, mint a javulását, így a lakosság nem feltétlenül érezte meg azonnal a forint stabilizálódását.

Megőriztek 100 ezer munkahelyet - Nehezen bizonyítható

"100 ezer - ennyivel több munkahelyet mentett meg a 30 milliárd forintos munkahelymegőrző programunk" - jelentette ki Bajnai, a számok mögé nézve azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. A munkahelymegőrző program része volt például az, hogy ha egy cég csoportos leépítésre készült, és ezt már be is jelentette, akkor a kormánytól pénzt kapott azért, hogy ezt ne tegye - magyarázta az [origo]-nak Cseres-Gergely Zsombor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa, aki kérdésünkre elmondta, hogy nagyjából akkora létszámot érintettek ezek a támogatások, amekkoráról Bajnai beszélt. A munkaerőpiaccal foglalkozó kutató azonban hozzátette, ezekkel a számokkal az a gond, hogy "nem tudjuk, mi lett volna, ha...". Vagyis nem lehet tudni, hogy a támogatott cégek nem maradtak volna-e talpon állami segítség nélkül is, és Cseres-Gergely szerint egyelőre nem is tudni olyan kutatásról, amely azt vizsgálná, hogy valóban megtartottak-e munkahelyeket ezek a programok. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a támogatások odaítélésekor azért próbálták kiszűrni azokat a cégeket, amelyek jól állnak.

A távhőáfa csökkentésével 650 ezer család fűtése lett olcsóbb - Részben igaz

Az áfa csökkentésének köszönhetően valóban kevesebbet kell fizetni, mint a csökkentés nélkül, ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy a fűtésszámlák végösszege is kevesebb lesz idén, mint tavaly. Az [origo] számításai szerint az áfacsökkentés egy átlagos panellakásban havi 3000 forint megtakarítást jelent, a fűtés költsége azonban az idei télen tapasztalt kemény fagyok miatt ennél jobban is nőhetett egy-egy hónapban. Az idén tapasztalt, -10 Celsius-fokos hidegben a korábbi, átlagos telekhez képest havi 5000 forinttal kerülhetett többe a fűtés, összességében tehát egy átlagos lakásban az áfacsökkentés ellenére is nőhetett a távhődíj (az [origo] erről szóló számításairól itt olvashat részletesen).