A fővárosi közgyűlés január végén döntött arról, hogy Budapest felmondja tagságát az ECAD (European Cities Against Drug) nevű városközi szervezetben, mert a tagság nem járt kézzelfogható haszonnal: az évi több millió forintos tagdíjért cserébe csupán néhány hírlevelet kapott a főváros a szervezettől. A tagság lemondását Szolnoki Andrea, az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság SZDSZ-es elnöke az [origo]-nak azzal indokolta: "pénzszűkében van a főváros, pármillió forint is számít".
Budapest az ECAD-dal együtt összesen 13 nemzetközi városi szervezetnek a tagja. A tagdíjra kifizetett pénz 2009-ben összesen mintegy 16,5 millió forint volt, 2010-ben pedig 18,5 millió forintnak megfelelő euró, illetve dollár lesz. A legdrágább éves tagdíja az Eurocities nevű városközi szervezetnek van: 2010-ben 21 540 eurót (mintegy 5 815 000 forintot) kell fizetnie Budapestnek a tagságért. A második legdrágább tagdíjú szervezet a helyi közlekedés fejlesztését célzó POLIS, amelynek 2010-ben 11 550 eurót (3 105 000 forintot) fizet a főváros.
A szervezetek között van olyan, amelyik hasznot hajt a fővárosnak például azzal, hogy lobbizik az EU-ban tagjai ügyeiért. Van azonban olyan is, amelyikhez évi 6 millióért budapesti irodát tartanak fenn, van, amelyik nem vette észre, hogy a kapcsolattartója már nem dolgozik a fővárosnál, és van, amelyik úgy tudja, Magyarország királyság.
Budapesti iroda a Magyar Királyság fővárosában
Budapest tagja a Japánban létrehozott Történeti Városok Ligájának (LHC). A tagság díja évente 100 (2010-ben 110) dollár. A szervezet - amelynek célja a történeti városok közötti kapcsolattartás - honlapján összesen nyolc sorban foglalkozik Budapesttel, amelyet a "Magyar Királyságban" található városként jelöl meg. A 2008-as tagdíjról szóló fővárosi közgyűlési előterjesztés így indokolta a tagság hasznát: "Az elmúlt években Budapestről két ízben jelent meg fényképekkel színesített újságcikk a The League of Historical Cities Bulletin című rendszeres magazinjukban, amely világszerte nagyban hozzájárult városunk elismertségének növeléséhez." Megkeresésünkre a főváros is hasonlóan írta le a tagság hasznát: "A hírlevelekben kiemelt helyen szerepeltetjük a fővárost, amely növeli Budapest ismertségét."
A furcsa nevű - Oktató Városok Nemzetközi Szövetsége (IAEC) - homályos tevékenységi kört takar, a szervezet lényege, hogy a városnak, mint térnek oktató-nevelő és szemléletformáló szerepe van, de a honlapja alapján nem világos, mit is akar elérni a szervezet. A főváros annyira komolyan veszi az IAEC-tagságot - amely évi 2200 euróba kerül -, hogy 2000 óta még budapesti irodát is működtet, "Oktató Városok Iroda" néven a Vas utcában. A fővárosi közgyűlés döntései, előterjesztései alapján Budapest 2002-ben 6 millió forintot különített el az IAEC magyarországi irodájának működtetésére. 2008-ban az iroda nemzetközi IAEC-kongresszust szervezett, erre 3,5 millió forintot adott a főváros. A sajtóosztály szerint Budapest a közép-európai régió központja, a tagság lehetővé teszi az információcserét a városok között. A régióban ugyanakkor a szervezet honlapja szerint mindössze öt város tag.
Gyerekrajz-pályázat
Budapest tagja a Világörökségi Városok Szervezetének is (OWHC), ami a főváros szerint azért hasznos, mert Budapest a többi várostól tapasztalatokat szerezhet a világörökségi területek kezeléséhez. 2010-ben 4500 dollárba kerül a tagság. Az előterjesztés szerint, amellyel a közgyűlés 2008-ban megszavazta a tagdíjat, a tagságból a következő haszna van Budapestnek: "A tagdíjukat befizető tagvárosokról leírás és kép, valamint számos link szerepel a szervezet honlapján, továbbá a városoknak lehetőségük van részt venni különböző nemzetközi projektekben, gyermekrajz-pályázaton, a kulturális örökség népszerűsítése érdekében szervezett iskolai csereprogramokban." (Az OWHC-ről és a budapesti örökségvédelemről korábbi cikkünkben olvashat részletesen.)
Az 1987-ben alakult Európai Fórum a Városi Biztonságért (EFUS) szövetségnek Budapest 2006 óta tagja, a szervezet célja, hogy erősödjön a helyi önkormányzatok szerepe a bűnözés visszaszorításában. A tagdíj egy évre 6220 euró. A szervezet alelnöke Danielisz Béla szocialista bűnmegelőzési tanácsnok, aki két éve Budapesten irodát is alapított. Budapesten 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is volt EFUS-konferencia. A sajtóosztály szerint a tagság többek között azért hasznos, mert Danielisz segít érvényesíteni a fővárosi érdekeket, és a tagok "zártkörű információkhoz férhetnek hozzá".
A legmagasabb tagdíjat - 21 540 eurót - az Eurocities nevű, európai nagyvárosokat összefogó szervezetnek fizeti Budapest. A szervezet - amelynek véleményét honlapja szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság is ki szokta kérni - abban segít a tagjainak, hogy megpróbál beleszólni a városokat érintő uniós jogszabályok kialakításába, és időben értesíti tagjait az új pályázatokról. A sajtóosztály szerint a szervezetnek köszönhető a lakóépületek felújításának uniós támogatása, és a tömegközlekedés gördülő állományának felújítási lehetősége. Az UCEU (Union of Capitals of the European Union) nevű szervezetnek, amely az uniós fővárosokat fogja össze, és lobbizik az unióban az érdekeiért, évente 1000 eurós tagdíjat fizet Budapest. Az UITP nevű szervezet a tömegközlekedéshez köthető cégeket, hatóságokat, döntéshozókat tömöríti. A tagdíj 2010-ben 3500 euró.
Budapest több környezetvédelmi szervezetnek is tagja, ilyen például az ACR+, amely a fenntartható fogyasztást és a hulladék újrafelhasználását támogatja. A tagdíj 2010-ben 1200 euró. Hasonló az ACR+-hoz az ICLEI nevű városszervezet is, amely a fenntartható fejlődés érdekében szervez találkozókat, amelyek például a zöld közlekedési szabályzat kidolgozásához bizonyultak hasznosnak a főváros sajtóosztálya szerint. A tagdíj 2009-ben 1000 euró volt, 2010-ben 1750 euró lesz, de 2014-re 5750 euróra nő. A fenntartható energiapolitikáról szól az Energie-Cités nevű önkormányzati szövetség is, amelynek a főváros szerint három olyan projektje is van, amik konkrét haszonnal járnak az energiahatékonyság javításában. A tagdíj 2010-ben 2500 euró.