Mesterházy ötlete cikibb lenne az MSZP-nek, mint a Fidesznek

Megregulázná a lusta képviselőket Mesterházy Attila egy programjáról kiszivárgott információ szerint. A képviselők tavalyi felszólalásai alapján az ötlet kellemetlenebbül érintené az MSZP-t, mint a Fideszt. Tavaly 45 képviselő nem szólalt meg egyetlen alkalommal sem az Országgyűlésben, közülük 26 volt MSZP-s, 13 fideszes.

Az MSZP kormányfőjelöltje, Mesterházy Attila szombaton mutatja be miniszterelnök-jelölti programját, amelynek néhány eleme már kiszivárgott. A Népszabadság csütörtökön például arról írt, hogy a programban szerepelni fog többek között a lusta országgyűlési képviselők elleni fellépés is.

A napilap szerint az MSZP olyan törvényt szeretne alkotni, amely rögzítené a képviselők jogait és köztelezettségeit. Ezen belül az MSZP javasolná, hogy ne kaphasson tiszteletdíjat az a képviselő, aki nem vesz részt rendszeresen a parlamenti munkában.

Bár arról nincs statisztika az Országgyűlés honlapján, hogy melyik képviselő mennyit hiányzik a parlamentből, több olyan adat is található, amelyből lehet következtetni arra, hogy ki mekkora lelkesedéssel végzi a munkáját. Ilyen például a képviselők által elmondott felszólások száma.

A felszólalások száma alapján a 386 képviselő közül tavaly 45 egyetlen alkalommal sem szólalt fel. A hallgató képviselők közül 26 MSZP-s volt, köztük volt például Juhász Ferenc, az MSZP elnökségi tagja, Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, illetve Suchman Tamás, a Horn-kormány privatizációs minisztere. A fideszes képviselők közül tavaly 13-an nem szólaltak meg, köztük Orbán Viktor pártelnök, Kövér László, a párt választmányának elnöke, Kubatov Gábor pártigazgató. Az MDF-esek közül ketten nem szólaltak fel tavaly: Csapody Miklós és a pártból idén kilépő Boross Péter.

Az országgyűlési képviselőkkel jelenleg három törvény foglalkozik. Az egyik a képviselők fizetéséről szól: a jogszabály szerint egyetlen esetben - a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség elmulasztása esetén - vonható meg egy képviselő tiszteletdíja. A másik, a képviselők jogállásról szóló törvény, főként összeférhetetlenségi kérdésekkel foglalkozik. A jogszabály részletesen leírja, milyen esetekben nem lehet képviselő valaki, például különböző gazdasági érdekeltségek miatt, vagy ha olyan pozíciókat tölt be, mint például a jegybankelnöki poszt. A harmadik törvény a képviselők megválasztását szabályozza.

Szerettünk volna további részleteket megtudni a tervezetről, ezért csütörtökön délelőtt megkerestük az MSZP sajtóirodáját. A párt sajtóirodája válaszában azt írta: a program kiszivárgott részleteit sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánják, a hivatalos programot szombaton mutatja be az MSZP miniszterelnök-jelöltje.