"Égetően fontos a pesti alsó rakpart, az észak-déli kapcsolatra gyakorlatilag csak ezen keresztül van lehetőség Budapesten, szinte gyorsforgalmi szerepet tölt be. Ennek a hosszan tartó lezárása komoly érvágás" - mondta az [origo]-nak az egyik napokra lezárt szakaszról Debreczeni Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésüzemi Tanszékének docense.
Szerdán, csütörtökön és pénteken két nemzetközi csúcstalálkozót tartottak Budapesten, amelyek idején időszakosan illetve folyamatosan több utcát és teret lezártak. A delegációk áthaladásától függően a reptéri gyorsforgalmi utat folyamatosan zárták le és nyitották meg. A hétfőtől péntekig tartó forgalomkorlátozások elsősorban a Kossuth teret, a Magyar Tudományos Akadémia és a belvárosi szállodák környékét érintették.
Debreczeni szerint két oka van annak, hogy az érkező és távozó delegációk ennyire megbolygatják a főváros közlekedését: egyrészt nagy világvárosokkal összehasonlítva Budapesten fejletlen a felszín alatti közlekedés, másrészt a rendelkezésre álló úthálózat régi, hagyományos, szűk utcákkal.
A történelmi belváros - ahol a két csúcsra érkezett delegációk zömét elszállásolták - 150-200 évvel ezelőtt épült. "Akkoriban, amikor a belvárosi úthálózatot tervezték, nem volt gépkocsiforgalom" - magyarázta Debreczeni. "Ami pedig a jelent illeti, az autósok egy része ilyenkor sem teszi le az autóját, inkább kerülő utakat választ" - mondta. Ugyanakkor Budapest kis utcáinak szűk az áteresztőképessége, ha egy nagyobb utat lezárnak, az a teljes belvárosi forgalomra hatással van. Hiába terelődik át a forgalom kerülő utakra - állítja -, amikor a kerülő utak eleve zsúfoltak.
Rogán kritizálta a forgalomkorlátozásokat
Szerdán Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere túlzónak nevezte a belvárost érintő biztonsági intézkedéseket. Közleményében azt írta, hogy "a közlekedési káosz ékes bizonyítéka annak, hogy a kormányzat és a főváros vezetése nincs felkészülve a 2011-es EU-csúccsal együtt járó feladatokra". Szerinte néhány kormány- és államfő érkezése nem kell, hogy együtt járjon olyan mértékű biztonsági intézkedéssekkel és lezárásokkal, mint harminc éve a szovjet pártfőtitkár magyarországi látogatása. Mint írta, az intézkedések a budapestiek érdekeit nem veszik figyelembe, csak a városba érkező delegációk maximális kényelmét és biztonságát tartják szem előtt.
Kicsit túlzónak nevezte a korlátozó intézkedéseket Debreczeni Gábor is, ugyanakkor szerinte a 20-30 évvel ezelőtti gyakorlattal összehasonlítva most sokkal gyorsabban áthajtanak a városon a megkülönböztetett jelzéssel ellátott delegációk: mint mondta, korábban akár több órára is lezárták az utcákat, ha külföldi delegációk érkeztek Budapestre, szemben a mostani néhány perccel.
A docens szerint ilyenkor csak az lehet a megoldás, ha az ember leteszi az autóját. "A személygépkocsik átlagos foglaltsága Budapesten egyébként is 1,2 fő körül van, ami nem igazán gazdaságos. Ha az utasok egy része ezen a 3 napon busszal, villamossal járna, a maradéknak, aki kényszerből használja az autót, kicsivel jobb lenne" - állítja.
Szerinte a belvárost csak akkor lehetne tehermentesíteni, ha egy olyan - lehetőleg a reptérhez közel eső - komplexumot hoznának létre, amely magában foglalná a szállást, a konferenciatermeket és a biztonsági előírásoknak is megfelelne; illetve ha helyszínként nem ragaszkodnának a Parlamenthez és Budapesthez. (A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor épp a napokban jelezte, kormányra kerülésük esetén szorgalmaznák, hogy a magyar EU-elnökség alatt a csúcstalálkozókat inkább a gödöllői kastélyban tartsák.)
Ferihegy és a belváros között létre kellen jönnie egy olyan gyorsvasútnak, mint amilyen a Schiphol repteret köti össze Amszterdam belvárosával - tette hozzá Debreczeni, aki szerint "addig, amíg ezek nem jönnek létre, be kell érni a jelenlegi szükségmegoldásokkal".
Pozsony sincs jobb helyzetben
Budapesthez hasonló közlekedési káosszal szembesült Pozsony a 2009 októberi NATO-csúcstalálkozón, amikor két napig a NATO védelmi miniszterei tanácskoztak a szlovák fővárosban. Már egy nappal a csúcstalálkozó előtt dugókról számoltak be a pozsonyi lapok, illetve címekben riogattak azzal, hogy összeomlás fenyegeti a város közlekedését.
A városban és az oda vezető utakon a magán- és a kereskedelmi használatban lévő gépkocsik ellenőrizését is megszigorították. Főleg az óvárost és a tanácskozásnak otthont adó Incheba kiállítási központot érintették a biztonsági intézkedések, a belvárosi hoteleket pedig különleges felügyelettel őrizték - írta a Cas nevű szlovák lap. Több száz rendőr vett részt az intézkedésben, a lakosságot arra kérték, hogy a kétnapos tanácskozás idején kerüljék el a belvárost és a Duna-parthoz közeli városrészt.
Nagyobb, csúcstalálkozórutinnal rendelkező városokban jobb a helyzet
Kevésbé terhelik meg az ilyen kiemelt biztonságú események a csúcstalálkozók rendezésében jártas nyugat-európai fővárosokat, mint például Berlint és Londont.
Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke tavaly júliusban látogatott Berlinbe és a Tiergarten nevű park közepén, a nagy tömegeket mozgató technóeseményeknek is központjául szolgáló Győzelem oszlopánál tartott beszédet. "Ilyenkor lezárják az egész Tiergartent a Brandenburgi kaputól a park túlsó oldaláig. Ezt a részt elkerülik az emberek, de ez annyira nem is zavaró, mivel nem sok minden van a parkban nyulakon és mókusokon kívül" - mondta a Berlinben tanuló Eichinger Sándor, aki a park tőszomszédságában lévő műszaki egyetemen dolgozik. "Én éppen dolgoztam, itt röpködtek a harci helikopterek a fejem felett 20 méter magasan, ami elég zavaró volt".
Barack Obama Berlinben
Mint mondta, a városvezetés ekkor - és más hasonló eseményekkor is - a metrókocsikban elhelyezett tévéken és az újságokban előre tájékoztatta a lakosságot a lezárásokról. Hozzátette, hogy Berlinben napi rendszerességgel fordulnak elő demonstrációk, a város hozzá van szokva a lezárásokhoz.
Londont sem rázza meg egy-egy csúcstalálkozó. Ezt az ott élő magyarok egyebek mellett a város méretével magyarázzák: "Itt az emberek hozza vannak szokva ahhoz, hogy valamelyik metróállomás nem működik vagy elterelik a buszt. Mivel hatalmas a város, mindig javítgatni kell dolgokat, a metrón pedig mindig előre bemondják, ha valami nem működik vagy le van zárva" - mondta az [origo]-nak a Londonban élő Csernák Boldizsár. "Itt tudomásul veszik az emberek, ha egyszer csak le van zárva egy utca. Ilyen bűntény vagy karambol esetén is előfordul. Szóval megszokott, hogy valami nem működik" - mondta.
A tavaly áprilisi G20-találkozó miatt több utcát is lezártak, mert ellentüntetést szerveztek, a rohamrendőrök bizonyos részekre nem engedtek be embereket. "Arányaiban kevesebb vizet zavarnak ezek a dolgok, mint Budapesten, mivel akkora a város" - mondta. A város méretein kívül a rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos sokéves tapasztalatnak és profi szervezésnek tudja be a szintén Londonban élő Somogyvári Nóra, hogy a város lakói zökkenőmentesen veszik a fennakadásokat. "Fontos tényező, hogy az itteni rendfenntartók ilyenkor nagyon segítőkészen elterelnek az előre megszervezett kerülő útvonalak felé" - mondta.
Rendőri biztosítás a G20 alatt Londonban
Somogyvári szerint Londonban komoly pénzt kell fizetni az utak használatáért és a tömegközlekedésért. Szerinte ezért a különféle városok összehasonlításánál a város méretét és a közlekedés politikai hátterét is figyelembe kell venni.
Az [origo] csütörtökön megkérdezte a BRFK-t is, hogy miért volt szükség ilyen mértékű budapesti lezárásokra, a kérdésekre egyelőre nem kaptunk választ.