Csak félig van tele a Fidesz és a Jobbik bőségszaruja

Jó termőföld, kedvező éghajlat, alacsony népsűrűség, bőséges alternatív energiaforrás - a Fidesz és a Jobbik programja szerint Magyarország természeti adottságainak köszönhetően számos dologban önállóbb lehetne, mint most. Az [origo] által megkérdezett kutatók szerint azonban nem létezik a titokzatos bőségszaru, az ország jelenleg is kihasználja lehetőségeit, a Fidesz által megálmodott teljes energiafüggetlenséget pedig irreális elképzelésnek tartják.

A Fidesz március 12-én nyilvánosságra hozott programjában és a Jobbik januárban bemutatott programjában is szerepel az az állítás, hogy Magyarország bővelkedik természeti erőforrásokban. A Jobbik programja több konkrét javaslatot is megfogalmaz, amely az ország környezeti gazdagságából indul ki. A Fideszében, a Matolcsy György által jegyzett fejezetben jobbára általánosságok olvashatók "a meglévő erőforrások kiaknázásáról", valamint néhány nem részletezett konkrétumról is van szó.

Bőven terem-e a magyar föld?

"A jó termőföld és a kedvező éghajlat is nagy kincs az élelmiszerár-robbanás idején" - olvasható a Fidesz programjában. A Jobbik úgy tekint a jó minőségű termőföldre, mint az élelmiszer-önrendelkezés zálogára. A két párt programja egyaránt ír arról, hogy a silány minőségű külföldi áruk helyett a magyar termékeket kellene előtérbe helyezni. A Jobbik egyenesen kijelenti, hogy a "nemzetgazdaság kitörési pontjának" tekinti a mezőgazdaságot.

"A magyar termőföld valóban jó minőségű a környező országokéhoz képest, ráadásul a szántóterület aránya 56 százalékos az országban, ami kiugróan magasnak számít" - mondta az [origo]-nak Módos Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) agrárközgazdásza. Szerinte az országot adottságai képessé teszik arra, hogy a mezőgazdasági alaptermékeket tekintve önellátó legyen, és ez a rendszerváltásig így is volt. Azóta viszont felgyorsult a specializálódás, míg például gabonából rendszeresen marad exportálásra, addig sertéshúsból behozatalra szorulunk.

Módos szerint a magyar mezőgazdasági termékek általában jó minőségűek, ennek ellenére a külföldi termékek nagyobb arányban vannak jelen a nemzetközi áruházláncok polcain, mint a szerinte íratlan szabálynak tekintett 20 százalék. Pontos számot nem tudott mondani, mert a feldolgozott termékeknél (például felvágottaknál) nem lehet tudni, hogy mennyi benne a hazai összetevő. "Az egész a pénzen múlik, a vásárlók nagyon árérzékenyek. Akinek kevesebb pénze van, az olcsóbb terméket fogja megvenni" - mondta Módos. Szerinte azért olcsóbbak az importált termékek, mert fejlettebb technológiával rendelkeznek, nagyobb területet használnak egy-egy termék előállításához, ami gazdaságosabb, valamint az adalékanyagok és a vegyszerek használata is olcsóbbá teszi előállításukat. Azt mondta, egy kisebb, családi gazdaság csak nagyon nehezen tudná leszorítani előállítási költségeit, mert egy nagyobb területen gazdaságosabb termelni. Az EU egyik fontos alapelvének számító szabadpiac miatt nem lát esélyt arra, hogy a behozott termékek aránya a közeljövőben megváltozzon, ugyanis Magyarországon a fontosabb termelőágazatok mindegyikében legalább 50 százalékos a külföldi tulajdonosok részesedése (a tejiparban ez az arány például 75 százalék), a külföldi tulajdonosokat pedig nem érdekli, hogy egy-egy termék milyen országból származik.

Magyarország területének 56 százaléka szántó

A Jobbik agrárminiszter-jelöltje, Varga Géza szerint ezekre a problémákra létezik megoldás, mert a kereskedelmi láncok tehetnek róla, hogy a magyar termékek drágábbak a külföldieknél. Szerinte a helyi piacok visszaszerzése a legfontosabb, ezt a helyi gazdaságok támogatásával és multinacionális cégekkel kötött megállapodások újratárgyalásával el lehetne érni. Varga szerint, ha a gazdák tulajdont szereznének a feldolgozó üzemekben és a kereskedelmi hálózatokban, akkor versenyhelyzetet lehetne teremteni a multinacionális cégek és a helyi gazdák között.

Lehetséges-e az energiafüggetlenség?

A Fidesz programja az "energiafüggőség leküzdéséről" ír, illetve megcélozza az energiafüggetlenség elérését, amelyet az alternatív energiaforrások hasznosításával tart megvalósíthatónak. A Jobbik programjában is szerepel az energiafüggetlenségre való törekvés, de a párt óvatosan fogalmaz, "hazánk kiszolgáltatottságának a lehető legnagyobb mértékű csökkentését" tűzi ki céljául.

"Az energiafüggetlenség a mai világban elképzelhetetlen, teljesen provincionális gondolat. Abszolút irreális" - jelentette ki az [origo]-nak Gács Iván, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. Gács szerint pár százalékkal lehet csökkenteni függőségünkön, de hosszú távon a jelenlegi szint megtartása is kérdéses. "Az igényünk nőni fog, ezért a jelenlegi függőség kordában tartása lehet a cél, nem pedig a csökkentése" - mondta. Gács szerint fontos kérdés, el tudja-e valaki képzelni, hogy kevesebb autó járjon Magyarországon vagy egyáltalán ne közlekedjen gépkocsi az országban. Gács szerint ugyanis például a kőolajból előállított benzin alternatívájaként felmerülő bioetanol előállítása több energiát igényel, mint amennyit megspórolhatunk vele.

Bővelkedünk-e alternatív energiaforrásokban?

A Fidesz és a Jobbik is, a szerintük hazánkban bőségesen rendelkezésre álló alternatív energiaforrások arányának növelésében látja energiabiztonságunk zálogát. Magyarországnak, az Európai Uniónak tett vállalása szerint a jelenlegi 6 százalék helyett, 2020-ra a teljes energiafelhasználás 13 százalékát megújuló energiákból kell fedeznie. Gács szerint ez "feszített tempóban" elérhető, nagyobb mértékű változást azonban csak vízerőművekkel lehetne elérni", amelytől viszont a közvélemény elzárkózik. Jelenleg ugyanis a vízenergia az egyetlen gazdaságosan kinyerhető, megújuló energiaforrás. Az átállás nehézségeit azzal érzékeltette, hogy a magyar lakások 95 százalékát földgázzal futik, és amennyiben át akarnánk állni a Fidesz és a Jobbik programjában említett geotermikus energiára, az összes csövet és fűtőtestet nagyobbra kellene cserélnünk, ami "baromi sokba" kerülne.

Orbán Viktor Fidesz-elnök (középen) egy energetikai konferencián

Gács szerint komoly problémát jelent a megújuló energiaforrások alacsony hatékonysága. A magyarországi időjárási viszonyoknál a - mindkét párt programjában megemlített - napenergiát hasznosító kollektorok az év 10-12 százalékában működnének csúcsteljesítménnyel, de amikor a legtöbb energiát használjuk - este, illetve télen -, akkor juthatunk hozzá a legnehezebben. Jelenleg például az országban használt villamosenergia 4-5 százaléka származik megújuló energiaforrásból, de csak 20 százalékos hatékonysággal muködik a rendszer (a régi földgáztüzelésű erőművek hatékonysága 40 százalékos, igaz, környezeti terhelésük is jóval nagyobb). Gács szerint hiába használunk tehát már most is alternatív forrásokat a villamosenergia előállításához, "nem olyan módszereket használunk, amivel külföldiek előtt fel lehetne vágni".

Szabó György, a Jobbik energiapolitikával foglalkozó szakpolitikusa szerint amíg "nem ismerik a pontos számokat", addig nem tudják megmondani, milyen lesz a párt energiapolitikája. A Jobbik programjáról a biomassza, a víz-, szél-, nap- és geotermikus energia előállításáról és felhasználásáról is van szó, bár azt kérdésünkre elismerte, hogy "a vízenergián kívül, a többi alternatív energiaforrás nem gazdaságos". Hozzátette azonban, hogy "meg kell ezeket vizsgálni, hogy van-e bennük lehetőség". Szabó azt mondta, nem világos, hogy a párt hogyan tudja megvalósítani energiapolitikai célkitűzéseit - az energiafüggőség csökkentésétől, az energiaszektor meghatározó részeinek közösségi tulajdonba vételéig -, de szerinte ez érthető, hiszen a Jobbik parlamenten kívüli párt, így - mint mondta - nem állnak rendelkezésére a valós számok.

Bővelkedünk gyógyvizekben?

A Fidesz programja szerint a gyógyvizek kihasználásával Magyarország lehet az EU gyógyturizmus-központja, a Jobbik is a gyógyturizmusban látja a gazdaság egyik kitörési pontját. Cserny Tibor, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Földtudományi Osztályának tudományos titkárja szerint folyamatosan kutatják a hazai gyógyvizek mennyiségét és minőségét, mert nagyon fontos, hogy ezekből csak annyit szabad kitermelni, amennyit a gyógyvizek utánpótlása biztosít. Az [origo]-nak azt mondta, hogy több olyan terület is van - például Hajdúszoboszló, Hévíz és Zalakaros környéke - ahol a gyógyvizek kitermelésének fenntarthatóságát veszélyeztetné a kitermelés növelése.

Cserny azt mondta, hogy a kutatások jelenlegi állása szerint nem nagyon van már szabad termálvíz-kapacitás Magyarországon, "nagy meglepetésre nem lehet számítani". A források végessége miatt, a gyógyturizmus fejlesztése érdekében inkább a meglévő gyógyvizek jobb kihasználására lenne szükség. Hasonlóan gondolja Varga Géza is, aki szerint többek között a bor-, gasztro-, falu- és egészségturizmus mélyebb integrációjával lehetne növelni a turisták számát és itt tartózkodásuk idejét.

Az [origo] a Fidesz szakpolitikusaival is szeretett volna beszélni ezekről a témákról, a párt sajtóosztálya azonban egy nap gondolkodás után annyit közölt: az a párt álláspontja, ami a programban olvasható.