Felvette a Fidesz a jobbikos kesztyűt

Új frontvonal nyílt a kampányban: már nem elsősorban a Fidesz és az MSZP üti egymást, hanem a legnagyobb ellenzéki párt egyre többször ütközik nyíltan a Jobbikkal. Egymásnak üzennek címlapokon és kampányrendezvényeken, néha kifejezetten keményen, néha barátságosabban. A felmérések szerint a Jobbik már akár a Fidesz-táborból is átcsábíthat szavazókat, a Fideszen belül pedig legújabban az a jobbikos vád okozott idegességet, hogy az Orbán Viktor vezette párt csendben együttműködik a szocialistákkal.

"Nem leszek jobbikos" - hirdette a múlt héten számtalan plakát a Heti Válasz című hetilapot, amely a Makovecz Imre építésszel készült interjúból kiragadott mondatot tette címlapjára, Makovecz Imre kitálal: Így csapott be Vona Gábor alcímmel. A Magyar Hírlap múlt szombati számában pedig Bayer Zsolt, a Fidesz egyik alapító tagja támadta nyílt levélben Vona Gábor Jobbik-elnököt. "Vagytok, akik vagytok, Gábor. Vagytok eggyel többen azok közül, akiknek legfontosabb törekvése, hogy Fidesz ne legyen" - írta Bayer.

Nem késlekedett a válasszal a Jobbik sem: a Barikád című hetilap címlapján Mesterházy Attila MSZP-s kormányfőjelölt és Orbán Viktor Fidesz-elnök szerepel, Lopakodó nagykoalíció: közös ellenség a Jobbik cím alatt. Az önmagát az "új erő lapjaként" definiáló újság szerint "több a közös az MSZP-ben és a Fideszben, mint e két párt és a Jobbik között". Kész tényként kezelik, hogy már formálódik a nagykoalícióról, és a szocialista jelöltek vissza fognak lépni a fideszesek javára, hogy megakadályozzák a Jobbik győzelmét.

"Már-már fasiszta"

A Fideszhez közel álló sajtóban megjelent írások mellett néhány fideszes politikus megszólalása is azt jelzi, hogy a legnagyobb ellenzéki párt új, az eddigieknél keményebb hangot kíván megütni a radikálisokkal szemben. Egy XIV. kerületi lakossági fórumon például - a Hírszerző tudósítása szerint - Kubatov Gábor pártigazgató "már-már fasisztának" minősítette Morvai Krisztinát, a Jobbik EP-képviselőjét és államfő-jelöltjét, illetve azt mondta: a Fidesz-kormány idején "nem lesz itt semmiféle Magyar Gárda", csak erős rendőrség.

A Jobbikról beszélt egy kispesti fórumon Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője pedig, aki szerint a két párt közt abban nincs különbség, hogy mindketten elszámoltatás akarnak, támogatnák a magyar vállalkozásokat és megoldanák a cigányság nehéz helyzetét, de a Fidesz ezt csak a jogállam és az Európai Unió keretein belül tudja elképzelni, míg a Jobbik radikálisabb eszközökhöz nyúlna (a fórumról itt olvashat részletesen).

"Több helyről is jelezték Kelet-Magyarországról, hogy nagyon erősnek tűnik a Jobbik, de fentről azt a választ kaptuk, hogy mindenki nyugodjon meg, központilag kezelik a problémát" - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik választókerületi elnöke, aki a pártfegyelemre hivatkozva névtelenséget kért. Forrásunk szerint ők nem kaptak semmilyen utasítást, hogyan viszonyuljanak a Jobbikhoz, de a jobboldali médiából egyértelműnek tűnik számukra az irányváltás.

Érezhető ugyanakkor egyfajta idegesség is a Fideszen belül, a kampánystáb egyik tagja például az [origo] munkatársa előtt háborgott, amikor a telefonján olvasta a Jobbik által megfogalmazott vádakat az MSZP és a Fidesz összefogásáról. (Ez az epizód egy olyan beszélgetésen történt, amelyen a kampánystáb azzal a feltétellel válaszolt kérdéseinkre, ha névvel nem idézzük.)

A változás szele

"Úgy van ez, hogy az MSZP mindenképpen rátok akar tolni bennünket kínjában, ti meg mindenképpen az MSZP-re akartok tolni bennünket éhségetekben" - írta nyílt levelében Bayer. Arra utalt, hogy a szocialisták évek óta támadják a Fideszt, amiért önkormányzati szinten együttműködik a Jobbikkal, illetve nem határolódik el a radikális párttól és az általa életre hívott Magyar Gárdától. Orbán Viktor Fidesz-elnök ezt egy 2007 végén adott interjúban még annyival intézte el, hogy "a Fidesz el van határolódva, és így is marad".

A Fideszben csak az után kezdtek komolyabban foglalkozni a Jobbikkal, hogy tavaly év elején emelkedni kezdett a radikális párt népszerűsége: jelöltjük, Szegedi Csanád 8,5 százalékkal harmadik lett a ferencvárosi időközi választáson. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke tavaly januárban mondta ki először, hogy a Jobbik az MSZP kreálmánya, amelyet a Fidesz gyengítésére használnak, majd áprilisban kijelentette: a Jobbik számukra ellenfél. Kövér akkor úgy fogalmazott: akik a pártot szervezik, "jóhiszemű, nemzeti elkötelezettségű, türelmetlen emberek", de a Jobbik nem magától csinálja, amit csinál, hanem "küldték őket bizonyos feladatok elvégzésére."

A Jobbik vezetői az EP-választások estéjén

Ezt a logikát követte Orbán is, amikor tavaly májusban a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta: "A Jobbik elnöke világossá tette: ők mindenképpen ellenzékben lesznek. Mi kormányzásra készülünk, tehát ők az ellenfeleink". A Jobbik európai parlamenti választásokon elért eredménye - több mint 427 ezer szavazat, ami 14,7 százalékot eredményezett - azonban fordulópontot jelentett. Kiderült ugyanis, hogy már nem érvényes az a korábban sokat hangoztatott tétel, hogy a kisebb jobboldali pártokra adott szavazatok elvesznek, ezért csak a Fideszre szabad szavazni.

Az MSZP sara

A Fideszben ugyanakkor még az EP-választások után is az volt a hivatalos álláspont, hogy a Jobbikkal nekik nem kell foglalkozni. Navracsics Tibor frakcióvezető tavaly július elején az MR1 Kossuth Rádiónak a Jobbik erősödéséről azt mondta, ez elsősorban az MSZP problémája. Navracsics szerint az elemzések alapján egyértelmű, hogy döntően a kiábrándult MSZP-szimpatizánsok szavaztak a radikális pártra. A frakcióvezető annak nem tulajdonított különösebb jelentőséget, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz-szavazók közül sokaknak a Jobbik másodlagos pártválasztása.

Elhárította a felelősséget a Jobbik megerősödésért Orbán is, aki decemberben a finn Nykypäivä című hetilapnak adott interjújában: "A magyarországi szélsőjobboldalt nem az ideológiája vagy értékei miatt támogatják. Támogatásukat az emberek kiábrándultságának köszönhetik. A kormány nem volt képes kilátást teremteni az életük számára." A Magyar Írószövetség rendezvényén pedig Kövér László beszélt arról, hogy a Jobbik az elmúlt nyolc év kormányzásának szükségszerű következménye, de hozzátette azt is, hogy a Jobbik "nem elsősorban a Fideszre nézve kihívás, hanem a demokrácia szempontjából".

Orbán és közönsége az évértékelőn

Orbán ennek ellenére február 5-i évértékelő beszédében már nyíltan a Jobbik ellen foglalt állást: "a szélsőséges erőknek hiába nagy a hangjuk, hiába rázzák az öklüket, nincs és nem is lesz erejük, hogy lényeges változást vigyenek végbe, őket támogatni eltékozolt erőfeszítés". Három nappal később az MTV műsorában ki is fejtette: "Mit tud elintézni egy párt, amelyik legjobb esetben is 10-15 százalékot szerezhet?" - kérdezte a pártelnök, aki óva intette a szavazókat attól, hogy megosszák a listás és az egyéni szavazatukat a Fidesz és a Jobbik között.

Kik a Jobbik-szavazók?

Az MSZP kárára erősödő Jobbikra sokszor emlegetett példa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 3. választókerület (Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz), ahol 2006-ban a szocialista Juhász Ferenc már első fordulóban mandátumot nyert, 53,9 százalékos eredménnyel. 2009-ben az EP-választáson Tiszavasváriban a Jobbik 41,6 százalékot szerzett, a Fidesz 26,1 százalékot, az MSZP viszont csak 14,5-öt. Ebben a választókerületben található Szorgalmatos község, ahol a legnagyobb, 57,4 százalékos volt a Jobbik támogatottsága.

A kutatások azonban nem erősítik meg, hogy a Jobbik szavazói közt valóban többségben lennének a volt szocialista szimpatizánsok: az EP-választások után két felmérés is készült arról, hogy a Jobbik-szavazók kit támogattak 2006-ban. A Jobbik-szavazók közül a Medián szerint 14, a Nézőpont Intézet szerint 27 százalék szavazott korábban az MSZP-re. Mindkét közvélemény-kutató 25 százaléknyi korábbi Fidesz-szavazót talált a Jobbik táborában, a volt MIÉP-szavazók aránya 13, illetve 12 százalékra rúg. A Jobbik szavazóinak 24, illetve 28 százaléka viszont nem szavazott 2006-ban, és csak részben passzivitásból: egy részük egyszerűen nem volt még 18 éves.

A legújabb közvélemény-kutatások azonban azt jelzik, már a Fidesznek is tartania kell a Jobbiktól: a Nézőpont Intézet felmérése szerint a Fidesz támogatóinak 12 százaléka szavazna második pártként a Jobbikra. A Tárki szerint pedig a választási eredmény előrejelzésében épp az a legnagyobb bizonytalansági tényező, hogy a Jobbik mennyi szavazót lesz képes elcsábítani a Fidesztől. A két párt szavazótábora közötti határvonalat a Tárki szerint erősen befolyásolja, hogy a bizonytalankodók számára mennyire lesz meggyőző Orbán, illetve Vona Gábor.