Milyen kormányt szeretne?

A közvélemény-kutatások megmutatják, hogy egy pártot nagyjából mennyien támogatnak, arról viszont nem szólnak, hogy milyen lesz az új kormány, lesz-e koalíció, ha igen, mely pártokból áll majd. Összeszedtünk a kormányalakításról szóló kilenc lehetséges forgatókönyvet, ön pedig szavazhat arról, hogy melyiket tartja a legjobbnak. Kétharmados Fidesz-győzelmet szeretne, esetleg annak drukkol, hogy a Fidesz még többséget se kapjon? Jobbikosokkal felálló kormányról vagy nagykoalícióról álmodik? Szavazzon!

Másfél hónap van hátra a választásokig, a közvélemény-kutató cégek egyre több olyan felmérést tesznek majd közzé, amely bemutatja, hogy várhatóan hogyan alakul majd az új parlament összetétele. A januári és februári felmérések alapján a legvalószínűbb az, hogy a Fidesz, az MSZP és a Jobbik jut be a parlamentbe, a Fidesz többséget szerez, de nem biztos, hogy megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát. A kisebb pártok közül a közvélemény-kutatások szerint az MDF az egyetlen, amelyiknek lehet esélye az ötszázalékos parlamenti küszöb elérésére, de egyelőre nem biztos, hogy elég szavazatot szerez ehhez.

A pártszimpátiát vizsgáló felmérések azonban ritkán szólnak arról, hogy milyen forgatókönyvek szerint vezetheti a következő kormány az országot, lesz-e megint koalíció, vagy valamelyik párt egyedül próbálja érvényesíteni elképzeléseit.

Kilenc lehetséges forgatókönyvet vázoltunk, érzékeltetve, hogy mi lehet ezek előnye, hátránya az ország szempontjából, és megnéztük azt is, hogy mennyire tűnnek valószínűnek a jelenlegi ismereteink alapján. Ön pedig kiválaszthatja, hogy melyik forgatókönyv tűnik a legszimpatikusabbnak, mit tartana a legjobbnak. Olvassa el a lehetőségeket, gondolja végig, hogy melyik tetszik a legjobban, és szavazzon!

1. Hárompárti parlament fideszes többséggel, de kétharmados többség nélkül
A választáson csak a Fidesz, az MSZP és a Jobbik lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A képviselői helyek 50 százalékánál többet, de kétharmadánál kevesebbet szerző Fidesz alakít kormányt, nem lép koalícióra sem a Jobbikkal, sem az MSZP-vel, hanem egyedül kormányoz.

Lehetséges előnyök/hátrányok
Előny lehet, hogy a győztes párt egyedül kormányoz, azaz nem kell már a kormányzás megkezdése előtt kompromisszumokat kötnie, annak megvalósítását kezdheti el, amit a kampány során ígért, a választókat nem érheti nagy meglepetés. Hátrány lehet viszont, hogy számos fontos (például az alkotmányt, az önkormányzatokat vagy a képviselői jogállást és így például a parlament létszámát érintő) törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának támogatása kell, így több jelentős átalakítást nem vagy csak nehezen tető alá hozható paktumokkal tudna megvalósítani a kormányzó párt.

Mennyi az esélye?
Nagyon valószínű. A januári és februári közvélemény-kutatások szerint a Fidesz megszerzi a képviselői helyek többségét. A Tárki szerint a pártot a biztos pártválasztók 62 százaléka, a Századvég szerint 59 százalékuk támogatja. A Fidesz-MSZP koalíció szinte teljesen valószínűtlen, mivel a két párt az elmúlt években gyakorlatilag folyamatosan támadta egymást. A Fidesz-Jobbik koalíció sem valószínű, mivel a Fidesz vezető politikusai - köztük évértékelő beszédében Orbán Viktor - többször elhatárolódtak a Jobbiktól.

220801outform.html400350

2. Hárompárti parlament, a Fidesz kétharmadot szerez
A választáson csak a Fidesz, az MSZP és a Jobbik lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, a Fidesz megszerzi a képviselői helyek több mint kétharmadát, a Fidesz egyedül kormányoz.

Lehetséges előnyök/hátrányok
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy tavaly elhangzott beszédében - amelynek rövidített változata a múlt héten jelent meg - arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben előfordulhat, hogy egy nagy gyűjtőpárt alakul ki középen, amely 15-20 évre meghatározhatja a magyar demokrácia fejlődését. Kétharmados többség birtokában a Fidesz gyakorlatilag minden elképzelését megvalósíthatná, átalakíthatná az oktatást, az önkormányzati rendszert, az adórendszert, az egészségügyi ellátást, és még nagyon vitáznia sem kéne elképzeléseiről. Az MSZP Orbán beszédének nyilvánosságra hozása után azzal kezdte támadni a Fideszt, hogy egypártrendszert akar kiépíteni.

Mennyi az esélye?
Esélyes, de nem biztos. A legfrissebb közvélemény-kutatások közül több szerint is a kétharmados többség közelében jár a Fidesz (a Tárki szerint a biztos pártválasztók körében 62, a Századvég szerint 59 százalék a támogatottsága, de a Nézőpont Intézet és a Szonda Ipsos szerint is összejöhet a Fidesznek a kétharmad). Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy múlt heti beszédében azonban már nem először intette támogatóit arra, hogy nem a kétharmados többségre kell koncentrálni. "A meg nem válaszolható kérdésekről szeretünk sokat és hosszan gondolkodni, miközben a lábunk előtt lévő kihívásokról pedig elfelejtkezünk. Én már láttam ilyen választási kampányt, vesztettem már úgy választást, hogy összecseréltem a sorrendet" - mondta.

220802outform.html400350

Komoly kudarc lenne az MSZP-nek a nagyot nyerő Fidesz

3. Négypárti parlament fideszes többséggel, de kétharmados többség nélkül
A választáson a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az MDF lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Fidesz a legnagyobb párt, a szavazatok több mint 50 százalékát megszerzi, de nem szerez kétharmados többséget. A Fidesz nem lép koalícióra senkivel, egyedül kormányoz.

Lehetséges előnyök/hátrányok
Előnyös lehet, hogy több párt jelenít meg különböző értékrendet a parlamentben, több vélemény jelenik meg a vitáknál, több variáció képzelhető el az alkalmi szövetségeknél, azaz a kormány és az ellenzék is kevésbé szorítható sarokba. A hátrány ugyanaz, mint az első pontnál: számos fontos törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának támogatása kell, így több jelentős átalakítást nem vagy csak alkalmi paktumokkal tudna megvalósítani a kormányzó párt.

Mennyi az esélye?
Lehetséges, de több dolog szól ellene. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint csak a Fidesz, az MSZP és a Jobbik biztos befutó a választásokon. A kisebb pártok közül egyedül az MDF-nek van esélye arra, hogy átlépje az 5 százalékos parlamenti küszöböt, de ehhez jóformán minden támogatóját mozgosítania kellene. A Forsense felmérése szerint a párt és a vele több megyében szövetségben induló SZDSZ támogatottsága összesen 4 százalék, viszont a megkérdezettek harmada szerint bejutna a parlamentbe.

220803outform.html400350

4. Négypárti parlament, a Fidesz kétharmadot szerez
A választáson a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az MDF lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Fidesz megszerzi a szavazatok több mint kétharmadát, nem lép koalícióra senkivel, egyedül kormányoz.

Lehetséges előnyök/hátrányok
Kétharmados többség birtokában a Fidesz gyakorlatilag minden elképzelését megvalósíthatná, átalakíthatná az oktatást, az önkormányzati rendszert, az adórendszert, az egészségügyi ellátást, és még nagyon vitáznia sem kéne elképzeléseiről. Ebben az esetben több párt jelenít meg különböző értékrendet a parlamentben, több vélemény jelenik meg a vitáknál.

Mennyi az esélye?
Esélyes, de több dolog szól ellene. Egyrészt a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az MDF-nek gyakorlatilag minden szavazóját mozgósítani kellene, hogy átlépje az 5 százalékos parlamenti küszöböt (lásd 3. pont). Másrészt ugyan a Fideszt több felmérés kétharmados többség közelében mérte, egyelőre nem egyértelmű, hogy ilyen nagy támogatást tud szerezni a párt és még Orbán Viktor pártelnök is óva intette támogatóit attól, hogy erről spekuláljanak (lásd 2. pont).

220804outform.html400350

Orbán szerint korai a kétharmados többségen spekulálni

5. Hárompárti parlament, a Fidesz nem szerez többséget
A választáson a Fidesz, az MSZP és a Jobbik lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, a Fidesz nem tudja megszerezni a parlamenti helyek több mint felét sem, de így is övé a legnagyobb frakció. Nem lép koalícióra sem az MSZP-vel, sem a Jobbikkal, egyedül alakít kisebbségi kormányt.

Lehetséges előnyök/hátrányok
A parlamentbe jutott pártok csak megegyezés alapján tudnának döntéseket hozni. Könnyen előfordulhat viszont, hogy a pártok vetélkedése megbénítaná a döntéshozást. Az MSZP például elképzelhetőnek tart olyan ellenzéki startégiát is, amellyel jelentősen megnehezítené a Fidesz dolgát (az MSZP ellenzéki terveiről itt olvashat).

Mennyi az esélye?
Elenyésző. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Fidesz legalább a képviselői helyek felét megszerzi. Kérdés az is, hogy a Fidesz vállalná-e a kisebbségi kormányzást. A Bajnai-kormányt megalakulásakor a Fidesz politikusai többször támadták amiatt, mert szerintük működésképtelen kormány jött létre.

220805outform.html400350

6. Négypárti parlament, a Fidesz nem szerez többséget
A választáson a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az MDF lépi át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, a Fidesz nem tudja megszerezni a parlamenti helyek több mint felét sem, de így is övé a legnagyobb frakció. Nem lép koalícióra sem az MSZP-vel, sem a Jobbikkal, sem az MDF-fel, hanem egyedül alakít kisebbségi kormányt.

Lehetséges előnyök/hátrányok
Ha nem három, hanem négy párt jut a parlamentbe, akkor több szempont jelenhet meg a döntéshozásban, a törvények megalkotásánál. A parlamentbe jutott pártok csak megegyezés alapján tudnának döntéseket hozni. Könnyen előfordulhat viszont, hogy a pártok vetélkedése megbénítaná a döntéshozást. Az MSZP például elképzelhetőnek tart olyan ellenzéki startégiát is, amellyel jelentősen megnehezítené a Fidesz dolgát (az MSZP ellenzéki terveiről itt olvashat).

Mennyi az esélye?
Elenyésző. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Fidesz legalább a képviselői helyek felét megszerzi. Kérdés az is, hogy a Fidesz vállalná-e a kisebbségi kormányzást. A Bajnai-kormányt megalakulásakor a Fidesz politikusai többször támadták amiatt, mert szerintük működésképtelen kormány jött létre. Ráadásul az MDF-nek is küzdenie kell azért, hogy átlépje az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

220806outform.html400350

7. A Fidesz koalícióra lép a Jobbikkal
A Fideszé a legnagyobb frakció a parlamentben, de a párt koalícióra lép a Jobbikkal, és együtt alakítanak kormányt. A Jobbik több miniszteri posztot megszerez, a Fidesz pedig stabil többséget tud biztosítani a kormány döntéseihez.

Lehetséges előnyök/hátrányok
Ha több párt alkotja a kormányt, akkor több szempont jelenhet meg a döntéshozásnál, több vélemény alakítja a törvényeket, a kormány lépéseit. Ugyanakkor megnehezíti a legnagyobb parlamenti párt dolgát, amely nem hajthatja végre változtatás nélkül programját, mivel vállalásait a kisebbik koalíciós partner politikájához kell igazítania.

Mennyi az esélye?
Nem valószínű. Az utóbbi hetekben a Fidesz és a Jobbik több vezetője is olyan kijelentéseket tett, amelyekből az derül ki, hogy a két párt közti koalíció elképzelhetetlen. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke évértékelő beszédében - a párt nevének kimondása nélkül - utalt arra, hogy nem tartja elfogadhatónak a Jobbik által képviselt politikát, Kövér László, az országos választmány elnöke pedig azt mondta, a Jobbik kihívást jelent a demokrácia számára. Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta, "a Fidesznek sok tisztességes politikusa van, de a vezetői nem azt akarják, mint mi, ezért nem bízom bennük". A két párt több önkormányzatban együttműködik ugyan, de helyi képviselői szerint az országos politikai együttműködés ettől független (a két párt együttműködéséről itt olvashat).

220807outform.html400350

A Jobbik a Fidesz nélkül tervez

8. A Fidesz koalícióra lép az MDF-fel
A Fidesz nyeri a választást, de a párt koalícióra lép az 5 százalékos parlamenti küszöböt átlépő MDF-fel. Az MDF több miniszteri posztot megszerez, a Fidesz pedig stabil többséget tud biztosítani a kormány döntéseihez.

Lehetséges előnyök/hátrányok
Ha több párt alkotja a kormányt, akkor több szempont jelenhet meg a döntéshozásnál, több vélemény alakítja a törvényeket, a kormány lépéseit. Ugyanakkor megnehezíti a legnagyobb parlamenti párt dolgát, amely nem hajthatja végre változtatás nélkül programját, mivel vállalásait a kisebbik koalíciós partner politikájához kell igazítania.

Mennyi az esélye?
Szinte kizárt. Az MDF és a Fidesz elképzelései jelentősen eltérnek egymástól. Bár vannak egymást fedő terveik - a vállalkozások támogatását és a közbiztonság megszilárdítását például mindkét párt fontosnak tartja -, alapállásuk eltérő. Míg a Fidesz erős államot ígér, az MDF azzal kampányol, hogy nem erős, hanem okos államra van szükség. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az MDF 2002-ben még a Fidesz szövetségese volt, ma pedig már az MSZP egykori, a Fidesz által sokat támadott pénzügyminisztere, Bokros Lajos a párt miniszterelnök-jelöltje. A Fidesz és az MDF viszonyát számos konfliktus terheli, így nem valószínű, hogy koalícióra lépnek. Az MDF furcsa útjáról és a két párt viszonyáról itt olvashat bővebben.

220808outform.html400350

Ilyen valószínűleg nem lesz

9. A Fidesz koalícióra lép az MSZP-vel
A Fidesz nyeri a választásokat, de a párt koalícióra lép az MSZP-vel. Az MSZP miniszteri posztokat kap, a Fidesz pedig stabil többséget tud biztosítani a kormány döntéseihez.

Lehetséges előnyök/hátrányok
Bajnai Gordon kormányfő egy február eleji nyilatkozatában azt mondta, az országnak nagykoalícióra lenne szüksége. Bajnai szerint így lehetne megvalósítani olyan átalakításokat, amelyekre ilyen összefogás nélkül egy pártnak sincsen esélye. A nemzetközi példák azt mutatják, nem biztos, hogy az ország jól járna a nagykoalícióval: a németeknél mintaszerűen működött ugyan a legnagyobb pártok összefogása, a cseheknél viszont rosszul sült el a szövetség (erről itt olvashat részletesen).

Mennyi az esélye?
Szinte kizárt. A Fidesz vezetői évek óta keményen támadják az MSZP-s kormányokat, és az MSZP kommunikációja is nagyrészt a Fidesz bírálatára épül.

220809outform.html400350