"Késlekedés nélkül visszafordítani a kártékony folyamatokat, és megkezdeni az oktatásügy újraépítését a közmegegyezésen nyugvó európai humanista értékek, a természetjog, a kereszténységben gyökerező erkölcsiség talapzatán" - olvasható a Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) oktatási programjának bevezetőjében. A kilencoldalas szöveg még októberben került fel a párt honlapjára.
A program általánosabb részleteiről a választási kampány alatt több alkalommal is beszélt Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási szakpolitikus, de a dokumentum nagy sajtóvisszhangot nem kapott. Hoffmanról több lap - többek között a Fidesszel szimpatizáló Heti Válasz című hetilap - is azt írta, hogy a következő Orbán-kormányban ő felel majd az oktatási ügyekért.
Az eddig több lapban megjelent, a Fidesz által meg nem erősített információk szerint az oktatás valószínűleg nem kap külön tárcát az új kormányban, hanem az úgynevezett humán tárca alá tartozna, az egészségügyi és a szociális területtel együtt. Azt, hogy a KDNP-s elképzelésekre épülhet a következő Fidesz-kormány oktatási programja az is valószínűsíti, hogy a Fidesz március végén bemutatott választási programjában nem szerepel a nemzeti ügyek között az oktatás, sőt erre alig tér ki a program.
Kilencedik évfolyam és buktatás
Az "Iskola-Erkölcs-Oktatás" címet viselő KDNP-s dokumentum végigveszi az oktatás fontosabb területeit. A bölcsődékről és az óvodákról többek között azt írja, hogy minden olyan településen működtetni kell óvodai vagy bölcsődei csoportot, ahol ezt legalább 8 gyermek szülője igényli. Az általános iskoláknál megemlíti, hogy létrehozhatnak kilencedik - úgynevezett továbbképző - évfolyamokat, amelyek feladata a középfokú oktatásra való felkészítés lenne. A KNDP szerint a jelenlegi rendszertől eltérően, második évfolyam végétől ismét lehet osztályozni, valamint megszűnne a buktatás tilalma. Arról, hogy a Fidesz visszaállítaná a buktatás lehetőségét, Pósán László fideszes politikus már márciusban beszélt a Magyar Nemzetnek.
Minden településen, ahol legalább 8 gyermek szülője igényli, működnie kell alsó tagozatnak - írja a program. Az alsó tagozatos osztályok létszáma 8 és 24 fő között változna. A dokumentum felveti azt is, hogy ha egy iskolában súlyosan fogyatékos gyerekek tanulnak, illetve ha a speciális nevelést igénylő gyerekek száma meghaladja a 10 százalékot, akkor ezeket a gyerekeket 5, legfeljebb 8 fős csoportokban lehet nevelni.
Kevesebb alibitárgy az érettségin
A gimnáziumokba csak megfelelő tanulmányi eredménnyel lehet felvételt nyerni, az osztályok létszáma 18-36 fő lenne. Szakközépiskolákba felvételi vizsga nélkül, esetenként sikeres alkalmassági vizsgával lehetne bejutni, az osztályok létszáma 18-32 fő lenne. A szakiskolák osztálylétszáma szintén 18-32 fő lenne.
A szakképzésben valamennyi diák, tanulmányi eredményétől függően ösztöndíjat kapna. A hiányszakmákban az ösztöndíj mértéke jelentősen meghaladná az átlagot. A program azt is tartalmazza, hogy a vállalkozásokat jelentős adó- és egyéb kedvezményekkel ösztönöznék a szakiskolákban végző gyakorlatok befogadására, illetve a pályakezdők alkalmazására.
A program szerint a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez emelt szintű érettségire lenne szükség, vagyis a jelenlegi rendszertől eltérően nem az intézmények döntenék el, hogy milyen szintű érettségit követelnek meg a diákoktól. Változás lenne az is, hogy a program szerint az emelt szint minden tantárgyból magában foglalná az alapszintet is. A szöveg azt ígéri, hogy a választható vizsgatárgyak száma jelentősen csökkenni fog. Az emelt szintű érettségi mellett az egyetemek szóbeli felvételi vizsgát is tarthatnak - olvasható a szövegben. A szóbelik hiányát korábban az egyetemek nehezményezték.
Erkölcs, hazaszeretet, büntetőosztály
"Kiemelt figyelmet és támogatást élveznek a közelmúltban elhanyagolt nevelési feladatok: az erkölcsi, a közösségi, az egészségnevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés" - írja a dokumentum. A mindennapi testnevelés óra bevezetését ennek ellenére nem tartalmazza a program, amelyet a választási kampány alatt többször is megemlítettek a Fidesz politikusai. Kitér viszont a program a problémás tanulókra, erről többek között azt írja: "Meg kell teremteni a normaszegő tanulók büntetésének lehetőségét: a közösségre bizonyítottan veszélyes fiatalokat kis létszámú osztályokban kell nevelni, képezni".
A hátrányos helyzetű térségek iskoláit különböző programokkal segítné a KDNP, ezek között kiemelt figyelmet kapna a hagyományőrzés, a művészeti és az egészségnevelés, valamint a szakképzés. "Cél, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok legalább 90 százaléka megszerezze első szakmáját 18-20 éves korára, vagy tovább tudjon tanulni" - olvasható a dokumentumban. A tehetséges roma gyerekek értelmiségi pályákra irányítását pedig ösztönprogramokkal támogatnák.
"Minden tanulónak legalább egy alkalommal, támogatott tanulmányi kirándulás keretében el kell jutnia határon túli magyarlakta területekre" - írja a KDNP. A dokumentum szerint a költségvetés és az EU-források mellett a gazdasági szférát is be kell vonni a felsőoktatás finanszírozásába. A KNDP azonban a PPP-programokat - a "public private partnership" rövidítése, lényege, hogy az állam megrendelésére a privát fél végzi el a beruházást - megszüntetné az oktatásban.
A KDNP sajtóosztályán keresztül csütörtök délután megpróbáltuk elérni Hoffmant. Többek között azt szerettük volna megkérdezni, hogy ha Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki valószínűleg az ország következő miniszterelnöke lesz, őt bízza meg az oktatás felügyeletével, akkor ezeket a javaslatokat valósítja-e meg. A sajtoósztály visszahívást ígért, ez eddig nem történt meg.