Ártatlan kérdésekből is épülnek a pártok adatbázisai

Az elmúlt években elindított számtalan aláírásgyűjtésből és különféle petíciókból is felépíthetők olyan pártadatbázisok, amelyekről egy kiszivárgott hangfelvételen Kubatov Gábor fideszes pártigazgató is beszélt. Az adatbázisban szereplő emberek többsége valószínűleg önként járult hozzó adatai kezeléséhez. Azt azonban, hogy Fidesznek a "komcsikról" is lenne adatbázisa, fideszes és adatvédelemmel foglalkozó forrásunk is valószínűtlennek tartja.

"Mindig voltak mindenféle petíciók, aláírásgyűjtések. Ott van az alján nagyon apró betűvel, hogy hozzájárul az adatai kezeléséhez, de azt nem olvassa el senki" - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik, névtelenséget kérő választókerületi elnöke, honnan származhat a párt választói adatbázisa, amelyről egy szerdán kiszivárgott hangfelvételen beszélt Kubatov Gábor pártigazgató. Ezeket ugyanakkor szerinte nem a választókerületi szervezetek rögzítik - neki például nincs hozzáférése semmilyen online adatbázishoz -, hanem a központba kell küldeni az aláírásgyűjtő íveket.

Forrásunk szerint az elmúlt évek egymást követő aláírásgyűjtéseinek segítségével arra is lehet következtetni - amint arra Kubatov Gábor is utal a felvételen -, hogy ki mennyire elkötelezett fideszes. Ha valaki mindent aláírt, az biztosan a kemény maghoz tartozik. Aki azonban csak egy-két szociális témában támogatta a párt kezdeményezését, az valószínűleg nem elkötelezett, ezért őt másként kell megszólítani. "Ha ez olyan jól működik, mint ahogy Kubatov mondja, akkor miért kell egyáltalán plakát meg tévéhirdetetés?" - kérdezte a választókerületi elnök.

A választói adatbázis alapvetően arra jó, hogy célzott üzeneteket juttassanak el a választóknak, így a választás napján segítheti a mozgósítást. A Fideszben rendszeresen felbukkan az a magyarázat - legutóbb Kövér László választmányi elnök beszélt erről egy barcsi fórumon -, hogy 2002-ben a jobboldal nyerhetett volna, de a potenciális támogatók közül sokan nem mentek el szavazni. Az adatbázis alapján azonban az aktivisták személyesen vagy telefonon megkereshetik a szimpatizánsokat és figyelmeztethetik őket, hogy választási nap van, menjenek szavazni.

Az MSZP-nek is van

Csütörtökön megjelent egy felvétel egy MSZP-s adatbázisról is. Szigetvári Viktor kampányigazgató elismerte, hogy az adatbázis valóban létezik, de szerinte törvényes, és nem tartalmaz adatokat a politikai ellenfeleikről. Szigetvári szerint az MSZP legális adatokkal rendelkezik, az adatbázis egyik eleme a pártok számára pénzért hozzáférhető, teljes választói névjegyzék. Ezt az Országos Választási Iroda (OVI) minden jelöltállító szervezet számára biztosítja. Ezen kívül hozzáférhető - évtizedes bontásban - a választók életkora is.

Szigetvári szerint az online adatbázisának része egy sokszázezres támogatói adatbázis is, amely azokat a választókat tartalmazza, akik szimpatizánsként 2006-ban, az EP-választáson, vagy azóta hozzájárultak ehhez. A támogatói adatbázisban szereplők vagy aláírtak egy dokumentumot, vagy pedig telefonon hozzájárultak a személyes adataik kezeléséhez és elfogadták, hogy a szocialisták meghívókat, politikai tájékoztatást küldenek nekik - állította a kampányigazgató.

Lazán kezelt kopogtatócédulák

Az aláírásgyűjtéseken kívül 2004 óta négy választás is volt (a 2004-es EP-, a 2006-os parlamenti- és önkormányzati-, illetve a 2009-es EP-választás), az ezeken összegyűjtött kopogtatócédulák is segíthetnek naprakészen tartani az adatbázist. Ez ugyan a törvény szerint tilos, és a cédulákon nem szerepel telefonszám vagy e-mail cím sem, jól jelezhetik, kik egy adott párt szimpatizánsai: a választói névjegyzéket a pártok legálisan megvásárolhatják a kampányidőszakokban, azt csak össze kell vetniük a kopogtatócédulát leadók listájával.

"A pártok hajlamosak lazán kezelni az adatvédelmi szabályokat. Például Zuschlag János [korábbi szocialista képviselő] az ellene folyó perben beismerte, hogy 2002-ben lemásolták több ezer kopogtatócédula adatait" - mondta az [origo]-nak egy adatvédelmi szakember, aki a téma érzékenysége miatt névtelenül nyilatkozott. Az adatvédelmi ombudsman hivatalának gyakorlatát közelről ismerő forrásunk állította, hogy 2006-ban az akkori adatvédelmi biztoshoz, Péterfalvi Attilához érkezett olyan beadvány, amely a Fideszt jogtalan adatrögzítéssel vádolta. A panaszos azért tett bejelentést, mert szerinte az ellenzéki párt aktivistái felírták az adatait, mikor nem adta oda nekik a kopogtatócédulát. (Ugyanezt írta le az [origo] több olvasója a Kubatov beszédéről írt cikkünk kommentjeiben).

Az adatvédelmi szakember szerint a vizsgálat eredménytelenül zárult, nem sikerült bizonyítani, hogy a Fidesz az ajánlószelvények gyűjtése közben tapasztaltak alapján információkat rögzített volna a nem velük szimpatizáló választókról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nyomozati joga a biztosnak nem volt, így mindössze annyit tehettek, hogy megkérdezték a Fideszt a beadvány valódiságáról. Forrásunk szerint a kopogtatócédulák rendszerét korábban ezért is érte több kritika, a jelenlegi szabályok közt ugyanis számos visszaélésre használhatók fel, hiszen a pártokon keresztül jutnak el a választási bizottságokhoz.

Ki a komcsi?

"Meg tudom mondani most a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem a Pávát vagy nem a Fideszt támogatták" - állítja a felvételen Kubatov Gábor. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes választókerületi elnök szerint azonban ez szinte biztosan túlzás. Ehhez minden választót nyilván kellene tartani, feltüntetve a pártszimpátiáját is, de azt is tudni kellene, hogy pontosan ki ment el szavazni és ki nem. Az pedig biztosan nem kivitelezhető egy-egy szavazókörben, hogy a fideszes delegált felírja, majd telefonon lejelenti az összes ember nevét, aki elment szavazni.

Önként megadott adatok

Egy másik, névtelenséget kérő adatvédelmi szakértő szintén arról beszélt, nehezen elképzelhető, hogyan tehetett volna szert a Fidesz a felvételen körülírt, országos adatbázisra a nem velük szimpatizáló emberekről. "Ilyet csak illegális módon lehetett volna létrehozni, ha mondjuk egy korábbi választáson bekameráznak szavazóhelyiséget vagy ha ellopják a rivális párt adatbázisait" - mondta, hozzátéve, hogy ehhez egy egész titkosszolgálat kellene. A felvételen állítólag beszélő Kubatov szerinte is inkább csak "hencegett", mert a politikai ellenfeleik szavazóiról a gyakorlatban szinte lehetetlen ilyen részletes adatbázist létrehozni.

A másik, az [origo]-nak nyilatkozó adatvédelmi szakértő is azt tartotta egyedül elképzelhetőnek, hogy a Fidesz a híveiről nagyon sok adatra tett szert, és mindenki mást besorolt az ellenfél kategóriájába. "Mint az adónál: nincs ugyan pozitív adóslista a jó adózókról, de aki nincs fenn az adótartozással rendelkezők listáján, az annak számít" - jegyezte meg.

Már négy éve is

A pártok által készített és használt választói adatbázisok már a 2006-os kampányban is megjelentek. 2006. március 9-én például a fideszes Deutsch Tamás egy sajtótájékoztatón azt mondta: a szocialisták választási csalásra készülnek, mert illegális nyilvántartást készítenek azokról, akik ajánlószelvényeikkel támogatták a jelöltjeiket. Deutsch egy videofelvételre hivatkozott, amelyen a szolnoki MSZP-iroda egyik számítógépének képernyőjét mutatták. A monitoron látható táblázatban a név, az irányítószám, település, a lakcím és a személyi szám szerepel, pontosan azok az adatok, amelyeket az ajánlószelvényen meg kell adni.

A MSZP szolnoki szervezete kénytelen volt elismerni, hogy egyik aktivistájuk "illetéktelen adatkezelést" végzett és azt közölte, hogy megsemmisítették az adatokat. A szocialisták néhány nap múlva visszatámadtak: Tóth Sándor gyulai alpolgármester, az MSZP helyi elnöke az OVB-hez fordult, mivel a kistérségi hivatal egyik korábbi munkatársának gépén olyan adatbázist találtak, amely 8300 választópolgár személyes adatait és pártszimpátiáját tartalmazta. A gyulai alpolgármester az OVB ülésén azt állította, hogy a gépre az adatbázis a helyi fideszes jelölt munkatársától érkezett.

A Fidesz tagadta, hogy bármi köze lenne a gyulai adatbázishoz, mire az MSZP-sek olyan leveleket hoztak nyilvánosságra, amelyek szerintük azt bizonyították, hogy az ellenzéki párt áll a listák mögött. A levelekben ugyan nem említették konkrétan a Fideszt, de több, a párthoz köthető név is szerepelt bennük. Az ügyben feljelentés is született, de az ügyészség csak egy embert - a kistérségi hivatal alkalmazottját, akinek a gépén az adatbázist megtalálták - vádolta meg. A férfit 2009 januárjában a Szegedi Ítélőtábla jogerősen felmentette.