Az LMP-vel nehéz lesz elgáncsolni a Fideszt

Megakadályozná a Fidesz kétharmados győzelmét az MSZP, és a párt elnöke megüzente a több körzetben versenyben maradt LMP-nek, hogy minden megoldás érdekli a szocialistákat. A Fidesz jelöltjei azonban a legtöbb helyen magabiztos vezetéssel jutottak a második fordulóba, csak pár hely ígérkezik rázósnak. Ráadásul az sem világos, hogy kiket célzott meg ajánlatával az MSZP: a közvélemény-kutatások szerint az LMP-sek alig kedvelik jobban a szocialistákat, mint az Fideszt, sőt, negyedük 2006-ban még a Fideszre szavazott.

"Kellenek azok a szavazók is, akiknek bizalma lehetővé tette, hogy az LMP képviselői most már véglegesen, biztonságos arányban ott legyenek a parlamentben" - győzködte az LMP szavazóit hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke. Lendvai szerint az LMP-szavazókra a Fidesz kétharmados többségének megakadályozásához van szükség, megnyerésük érdekében pedig "minden megoldásra nyitottak és minden típusú megegyezésre készek". Egy újságírói kérdésre azt válaszolta: ebben a visszalépés lehetősége is benne van.

Az MSZP vezetői korábban még azt nyilatkozták, hogy jelöltjeik nem fognak visszalépni, még akkor sem, ha a Jobbik esetleges egyéni győzelmét kellene megakadályozni. Már vasárnap este, az első forduló eredményeinek nyilvánosságra kerülése után elutasították a visszalépést a Jobbik és az LMP vezető politikusai, majd ezt hétfőn a szóvivőik megerősítették, hogy sem az LMP, sem a Jobbik nem tervezi egyéni jelöltjei visszaléptetését.

Az ország 176 egyéni választókerületéből 119-ben már az első fordulóban eldőlt a mandátum sorsa, 57 helyen kell második fordulót rendezni. Lendvai erre utalva azt mondta: az MSZP jelöltjeinek nyolc körzetben kell nyerniük a második fordulóban, hogy megakadályozzák a Fidesz kétharmados többségét. Az 57 körzetből a Fidesznek 52-t kell megnyernie ahhoz, hogy kétharmados többséget szerezzen. Ezekben a körzetekben, egy XIII. kerületi szavazókerület kivételével a Fidesz-KDNP jelöltjei vezetnek, a legtöbb helyen meggyőző fölénnyel, csak néhány százalékkal elmaradva az 50 százaléktól (az eredményekről itt olvashat).

Budapesti szavazatok kellenek

Az LMP főként a fővárosban nehezítheti, vagy ha visszalépteti jelöltjeit, segítheti az MSZP-t. Az LMP-s jelöltek ugyanis a fővárosban több körzetben is állva maradtak. A főváros 32 választókerületéből 21-ben lesz második forduló, ezek közül pedig 13-ban az LMP jelöltjei állnak a harmadik helyen (a második fordulóban, az első fordulóban három legtöbb mandátumot szerző képviselő indulhat). Abban a 8 budapesti körzetben, ahol nem az LMP, hanem a Jobbik jelöltje áll a harmadik helyen, 5-ben az LMP nem is tudott jelöltet állítani, tehát csak a párt többi fővárosi körzetben elért eredményeiből lehet következtetni arra, hogy a párt több százalékot kitevő szavazóbázissal rendelkezhet.

Több olyan választókerület is van, ahol még az sem lenne elég az MSZP győzelméhez, ha minden, az első fordulóban az LMP-re szavazó választó átszavazna. A VI. kerületben (Budapest 8. választókerület) például a fideszes Illés Zoltán 48,6 százalékot, az MSZP-s Hatvani Csaba 26 százalékot, az LMP-s Kaszics Bálint pedig 16,7 százalékot szerzett, tehát a második és a harmadik jelölt támogatottsága együtt sem éri el a fideszes politikus támogatóinak számát. Hasonló a helyzet a VII. kerületben is, pedig ott az LMP a legjobb egyéni eredményét érte el: Csiba Katalin 17,4 százalékot szerzett.

Küzdelmes körzetek

A XIII. kerületben, a 19. választókerülteben az MSZP-s Szanyi Tibor viszont csak mintegy 400 szavazattal maradt le a fideszes Szalay Péter mögött. Szanyinak akkor lehet esélye megfordítani az eredményt a második fordulóban, ha a kiesett jobbikos jelölt, Kovács Bertalan Tamás szavazói nem támogatják a fideszes Szalayt, de ő megkapja az MDF-SZDSZ jelöltjének majdnem ezer szavazatát, esetleg az LMP-sek közül át tud csábítani néhány szavazót.

A szocialisták közül egyedüliként a XIII. kerület polgármestere, Tóth József tudott az első helyen végezni vasárnap, majdnem kétezer szavazattal megelőzve a fideszes Spaller Endrét. Utóbbinak csak akkor lehet esélye a győzelemre - feltételezve, hogy a második fordulóban, az elsőhöz hasonló részvétel lesz -, ha a kiesett jobbikos jelölt, Csender Tamás szavazói mind őt támogatják, illetve ha az LMP-szavazók közül senki nem szavaz át a kerület szocialista polgármesterére.

Budapest 16. választókörzetében, a XI. kerületben is viszonylag szoros eredmény született. Molnár Gyula kerületi MSZP-s polgármester 38,22, Simicskó István, a Fidesz jelöltje 44,48 százalékot szerzett. Simicskónak kedvez ugyanakkor, hogy a harmadik az LMP-s Diószegi Ernő, a kieső jobbikos Szabó Gábor 7 százaléka pedig nagyobb eséllyel vándorol a fideszes jelölthöz.

Akiknek jól jöhet a Jobbik

Az LMP kiesése és a Jobbik versenyben maradása jól jöhet esetleg Kiss Péter tárca nélküli miniszternek, aki az első fordulóban 30 százalékot szerzett a 6. választókerületben. Fideszes ellenfele Wintermantel Zsolt 44,4 százalékon áll, de a szocialista politikus megpróbálhatja megszólítani a negyedik helyen végzett LMP-s jelölt, Perneczky László 12 százaléknyi szavazóját, miközben a jobbikos Szegedi Csanád versenyben maradása megnehezíti, hogy 13,2 százaléknyi radikális szavazó legalább részben a Fideszt segítse.

Hasonlóan jól jöhet az LMP negyedik helye Botka Lászlónak, Szeged szocialista polgármesterének, aki 36,2 százalékot szerzett a Csongrád megyei 3. választókerületben a fideszes Bohács Zsolttal szemben, aki 43,3 százalékot kapott. A harmadik helyen a jobbikos Molnár Áron végzett 11,6 százalékkal. A második fordulóban már nem vesz részt az LMP jelöltje, Málovics György. Ha Málovics 8,8 százaléknyi támogatójának egy része Botkára szavaz, akkor a szegedi polgármester feljöhet.

A Fidesz is izgulhat pár helyen

A vidéki körzetekben általában sokkal egyértelműbb a helyzet, még Karsai Józsefnek, Battonya MSZP-s polgármesterének sincs sok esélye a Békés megyei 7. választókerületben. Karsai 26,6 százalékos eredményt ért el, míg fideszes riválisára, Simonka György 48,9 százalékot kapott. Versenyben maradt a Jobbik jelöltje, Dévényi-Dabrowsky Géza is, aki 18,8 százalékot szerzett. Karsai számára legfeljebb az MDF-es jelölt 5,5 százaléknyi szavazója jelenthetne tartalékot, de ez kevés ahhoz, hogy akárcsak megszorongassa a Fideszt. Hasonló a helyzet a Baranya megyei 4. választókerületben, Komlón, illetve a Bács-Kiskun megyei 8. választókerületben, Kiskunhalason is.

Fidesznek vidéken két helyen lehet félnivalója. A Borsod megyei 8. választókerületben, Edelényben induló jelöltjük, Daher Pierre libanoni származású orvos csak 36,5 százalékot kapott, míg a város korábban fideszes, de a pártból kizárt polgármestere, Molnár Oszkár függetlenként 24,1 százalékot. A harmadik helyen a jobbikos Miklós Árpád végzett 19,1 százalékkal. A bizonytalanságot fokozza, hogy ebben a körzetben négyen indulnak a második fordulóban, mert a szocialista Gúr Nándor is meghaladta a törvényben előírt 15 százalékos küszöböt, 18,7 százalékos eredményt ért el.

A Jobbik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 3. választókerületben, Tiszavasváriban és környékén a legerősebb. Jelöltjük, Császár József 33 százalékot kapott, míg a fideszes Karakó Lászlót 41,7 százalék támogatta. Versenyben maradt a szocialista Juhász Ferenc is, de csak 18,1 százalékos eredménnyel. A bizonytalanságot növelheti, hogy ebben a választókerületben az országos átlagnál kisebb, mindössze 60 százalékos volt a részvétel.

Vaktában lő az MSZP

A Medián által az [origo] és az RTL Klub számára végzett, 3000 fős kutatásból az derül ki, hogy a visszalépésekkel leginkább a Fidesz és az LMP nyerhetne sokat a második fordulóban. A másodlagos pártpreferencia-vizsgálat szerint (amelyből az derül ki, hogy a választók melyik pártot tartják a legelfogadhatóbbnak kedvenc pártjuk után) a Jobbik támogatói erősen szimpatizálnak a Fidesszel is: ez valószínűsíti, hogy ahol a Jobbik nem jutott második fordulóba, ott szavazói szívesen állnának a Fidesz mellé. A jobbikos szavazók jelentős része azonban nem tekint ellenségesen az LMP-re sem, 14 százalékuk elfogadhatónak tartja, hogy az LMP-re szavazzon.

Ha az MSZP valóban hajlandó visszalépni az LMP javára, az szintén lehet eredményes, a másodlagos pártpreferencia-adatok szerint ugyanis a szocialista tábor leginkább az LMP-vel, illetve valamivel kevésbé a kiesett MDF-fel rokonszenvezik (erről itt olvashat részleteket).

A Forsense 2010 első hónapjaiban végzett kutatásai alapján azonban az LMP támogatóinak többsége minden párttól távol áll. "A Fideszt négytizedük, az MSZP-t egyharmaduk ellenszenvesnek tartja, hasonló véleményen vannak az MDF-ről és az SZDSZ-ről is, a Jobbikot pedig majdnem háromnegyedük utasítja el" - olvasható a közvélemény-kutató intézet jelentésében. A Forsense kutatásának eredményei utalnak azonban arra is, hogy miért kísérletezik mégis az LMP-vel az MSZP. Az intézet elemzése szerint az LMP szavazóinak kétharmada "2009 elején még bizonytalan volt abban, hogy melyik pártot válassza, további 25 százalék viszont akkor még a szocialisták szavazójának mondta magát". A Forsense azonban azt is megjegyzi, hogy az LMP a Fidesztől szerezte szimpatizánsainak 24 százalékát.