Vádemelési javaslattal zárták le a Magyar Gárda utáni nyomozást

Tovább működtette e jogerősen feloszlatott Magyar Gárdát a szervezet három vezetője, akik ezzel törvénysértést követtek el - állapította meg az ügyben kedden lezárt rendőrségi nyomozás. A rendőrség szerint a gárda úgynevezett főkapitánya és két társa visszaélt a gyülekezési joggal, és hatóság ellen izgatott tömegeket, ezért az ügyben vádemelési javaslatot nyújtottak be az illetékes kerületi ügyészségekhez.

Vádemelési javaslattal zárta le a Magyar Gárda ügyében folytatott nyomozást kedden a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) - áll az ügyről kiadott keddi közleményükben. A rendőrség több mint 100 tanú meghallgatása után többek között egyesülési joggal való visszaélésért javasol vádemelést az ügyészségen, mivel az összegyűjtött bizonyítékok szerint a gárda vezetői annak feloszlatása után is tovább működtették a szervezetet.

A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya a gárda három vezetője ellen javasolt vádemelést, a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészségnek megküldött javaslatban Kiss Róbertet, a Magyar Gárda úgynevezett főkapitányát, valamint két társát, V. Gábort és H. Krisztiánt vádolják törvénysértéssel. A vádpontok között az egyesülési joggal való visszaélés mellett törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekménye is szerepel.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. A bírói ítéletek szerint ez az egyesület hívta életre a gárdát megtestesítő Magyar Gárda Mozgalmat, és bár a két szervezet formailag különálló, azok együttműködve tevékenykedtek, az egyesület törvénysértő tevékenységét a mozgalom által fejtette ki. Ezért az egyesület feloszlatásáról szóló döntés a rendőrség szerint kiterjedt a mozgalomra is, bár annak létrehozói ezt korábban vitatták.

A gárda vezetői korábban úgy próbálták megkerülni a feloszlatásról szóló döntést, hogy a gárdát a feloszlatott egyesület helyett a Magyar Gárda Mozgalom nevén működtették tovább, majd a szervezet nevét egy "új" szócskával kiegészítve Új Magyar Gárda Mozgalomként alakították újra. A hatóságok ugyanakkor azóta sem kezelték másik szervezetenek a gárdistákat, akiknek a felvonulásai ellen többször fel is léptek. A kormány törvényt is szigorított, hogy 1 helyett 3 év börtönt lehessen kiszabni a betiltott, de tovább működő szervezet vezetőire.

Engedetlenség és parancsuralmi rendszer

A rendőrség szerint Kiss Róbert megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy a Magyar Gárda vezetőjeként a mozgalmat a jogerős bírói döntés ellenére továbbműködtette. Kiss a Magyar Gárda tagjait demonstrációra hívta össze, szervezetten szállíttatta őket, a gárda tagtoborzó gyűléseit pedig tovább folytatta - áll a rendőrség közleményében. Eszerint Kiss 2009 nyarán két budapesti rendezvényen is arra szólította fel a jelen lévő gárdistákat, hogy viseljék a feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját. Kiss a rendőrség szerint azt is bejelentette, hogy a Magyar Gárda Mozgalmat a bírói döntés ellenére továbbműködtetik.

Ezekkel a beszédekkel Kiss a jogerős bírói ítélettel szembeni általános engedetlenségre szólította fel a hallgatóságot - érvelnek a nyomozók, akik szerint mindez bizonyítja, hogy Kiss törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettét követte el. Emellett a gyanú szerint folytatólagosan elkövette az egyesülési joggal visszaélés vétségét is.

A másik két gyanúsítottat, V. Gábort és H. Krisztiánt azzal gyanúsítják, hogy 2009. november 22-én egy a Budapest XI., Kosztolányi Dezső téren megtartott rendezvényen a Magyar Gárda formaruhát viselő embereknek vezényszavakat adtak ki, őket irányították, miután azok a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak. A két férfi a rendezvényen a feloszlatott Magyar Gárda vezetőjeként vett részt, ott vezetői minőségben tevékenykedett, ami a rendőrség szerint szintén az egyesülési joggal való visszaélés gyanúját veti fel.

A közlemény szerint nyomozók az eljárás során több mint száz tanút hallgattak ki, többek között a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjait is. A nyomozás során arra a megállapításra jutottak, hogy a gárda egy katonai hierarchia alapján, parancsuralmi rendszerben felépített és működtetett szervezet, amelynek nyíltan vállalt célja a rendfenntartás a rendőrség mellett vagy helyette, az állam rendfenntartó monopóliumának megtörése.