Védője szerint nem sikkasztott és nem csalt Kulcsár

Kulcsár Attila védője kapott szót a K&H-ügy újabb másodfokú tárgyalásán, ahol a vád és a védelem is lényegében a hét éve tartó eljárás elölről kezdését kéri. Védője szerint Kulcsár nem sikkasztott, de még a csalás vádja sem áll meg vele szemben. Az egykori bróker vallomását pedig sokadszor bírálták, Forró Tamás egykori újságíró - akit első fokon elítéltek - "kivételes természeti jelenségnek" minősítette, Bitvai Miklós, egy másik vádlott pedig Kulcsár személyes bosszúját emlegette.

Hosszú védőbeszéddel folytatódott kedden a Kulcsár-ügy tárgyalása másodfokon. A vád és a védelem is a másfél évvel ezelőtt született elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és új elsőfokú eljárás lefolytatását kérte a még 2003-ban kipattant brókerbotrány ügyében. Ha a Fővárosi Ítélőtábla úgy dönt, hogy elsőfokra visszautalja az ügyet, akkor az még évekig húzódhat, az eljárást teljesen újra kell kezdeni.

Kulcsár Attila, a K&H Equities korábbi brókerének védője szerint a Kulcsár-ügy az igazságszolgáltatás állatorvosi lova. Azt mondta, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság évtizedes problémái figyelhetők meg a hét éve húzódó eljárásban.

A Kulcsár-ügy 2003-ban pattant ki, de lényegében egy 1998-ban kezdődött sikkasztás-sorozatról szól. Az elsőfokú ítélet öt évvel a nyomzás kezdete után, 2008-ban született meg, Kulcsár Attilát - aki azóta is előzetes letartóztatásban van - nyolc év börtönre ítélték. A mintegy kéttucatnyi vádlott közül heten kaptak letöltendő szabadságvesztést, összesen 26 év 8 hónapot, és nyolc vádlottra róttak ki vagyonelkobzást, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben. Az büntetéseket többek között sikkasztás és magánokirat-hamisítás miatt szabták ki.

Az ítélet szerint Kulcsár fő társa Kerék Csaba, a Britton cégcsoport egykori vezetője volt, ők működtették 1998-2003 között azt a piramisjáték-szerű rendszert, amelynek során Kulcsár ügyfeleinek pénzét azok tudta nélkül, jogosulatlanul forgatták. Az ügyészség szerint Kulcsár összesen 367-szer, 14 milliárd forint értékben végzett jogosulatlan értékpapír tranzakciókat, iratokat hamisított, és mivel többször veszteség keletkezett, fiktív egyenlegértesítéseket küldött, hogy leplezze a hiányt.

Védője szerint Kulcsár nem sikkasztott

Védője, Nagy Gábor szerint Kulcsár nem sikkasztott. Azt állította, a kifogásolt tranzakciók 80 százalékában senkit nem ért kár, mi több 100-200-300 százalékos extraprofitra tehettek szert egyes ügyfelek.

Nagy szerint a hatóságoknak már a nyomozás legelején tudniuk kellett volna, hogy az ügyben nem áll meg a sikkasztás tényállása. Szerinte az eljárás félresiklásában szerepet játszhatott az, hogyha a nyomozó hatóságok változtatnak a cselekmény minősítésén, akkor ismét kiadatási eljárást kellett volna lefolytatni Ausztriával, ahol korábban kézre kerítették a bujkáló Kulcsárt. Továbbá a sértett bank, a K&H sokmilliárdos érdeke fűződött ahhoz, hogy sikkasztásnak minősüljenek a történtek, ez ugyanis biztosítási esemény lehet - tette hozzá.

A védő szerint Kulcsár cselekménye a múlt heti vádbeszéddel szemben csalás sem lehet, ugyanis ennek egyik tényállási eleme, a tévedésbeejtés is hiányzik. (Az ügyészség képviselője, Sódor István a múlt heti első tárgyaláson arról beszélt, hogy sikkasztás helyett inkább a csalás kategóriájába tartozik Kulcsárék tevékenysége - erről bővebben itt olvashat.)

"Vajon miféle jogi és morális rend uralkodott a banknál, ahol éveken át szabálytalan tranzakciók ezrei zajlottak" - vetette fel az ügyvéd, hozzátéve: mindezek után az egyetlen ember, aki az ügyben bűnösnek vallja magát, az Kulcsár Attila. Kulcsár korábbi ügyészségi vallomását számos bírálat érte annak szívélyes hangneme és a jegyzőkönyv hiányosságai miatt. Ezzel kapcsolatban a volt bróker ügyvédje azt mondta, védence beismerése nehéz helyzetben született és a "mit ismerjek még be" kategóriájába tartozik. Azt nem állította, hogy Kulcsár ártatlan, de vele kapcsolatban csak az okirat-hamisítás bűncselekményét említette.

Forró szerint Kulcsár vallomása "kivételes természeti jelenség"

A keddi tárgyaláson a vádlottak is felszólalhattak. Kulcsár semmit nem kívánt mondani. Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, aki első fokon öt év börtönt és 177 milliós vagyonelkobzást kapott, arról beszélt, hogy a nyomozás téves koncepció alapján zajlott és Kulcsár szavahihetőségét vizsgálni kellett volna.

A 3 év börtönre és 150 milliós vagyonelkobzásra ítélt Bitvai Miklós szerint koncepciós, értelmetlen eljárás folyt. Bitvai szerint Kulcsárnak személyes oka volt arra, hogy rá terhelő vallomást tegyen, ugyanis ő az Állami Autópálya Kezelő vezérigazgatójaként 2003 nyarán visszakérte a cég pénzét Kulcsártól és feljelentést is tett, így hozzájárult a piramisjáték bedőléséhez és lelepleződéséhez.

Bitvai azt mondta, a hét éve tartó eljárás "egzisztenciáját és családi életét egyaránt tönkretette", ezért mindenképpen az eljárás jogerős befejezését kéri, mert bár ártatlannak érzi magát, de mégis jobb, ha elítélik, mintha 63 évesen még egy többéves bírósági eljárás vár rá.

A másfél év felfüggesztett börtönre és 30 milliós vagyonelkobzásra ítélt Forró Tamás újságíró szintén ártatlanságát hangsúlyozta a tárgyaláson. Szerinte a nyomozás első hónapjaiban született iratok egész másról szóltak, mint amivé később vált az ügy. Bizonyos szereplők eltűntek, egyes ügyfelek pedig faji, vallási, politikai, üzleti szempontok alapján gyanúsítottak lehettek. Forró szerint Kulcsár vallomása "kreatív", és "kivételes természeti jelenség", amely "egyszeri és megismételhetetlen".

A másodfokú tárgyalás csütörtökön folytatódik további védőbeszédekkel. A Kulcsár-ügy hátteréről, eddigi eseményeiről szóló összefoglalónkat itt találja meg.