Két kormány között zárhatják be a pénznyelő erőművet

A meghívó szerint akár a Vértesi Erőmű végelszámolással történő megszüntetéséről is dönthet május 18-án a cég rendkívüli közgyűlése. A tulajdonos MVM-nek már régóta nagyon sokba kerül az 1500 embert foglalkoztató bánya és erőmű, de a politika eddig mindig kikényszerítette a megmentését. A közgyűlés napján azonban épp nem lesz teljes értékű kormánya az országnak: a régi már csak ügyvezető lesz, az új pedig nem áll fel addig.

A vezérigazgató leváltása, az igazgatóság tagjainak visszahívása és új tagok kinevezése szerepel többek közt a Vértesi Erőmű Zrt. május 18-ra összehívott rendkívüli közgyűlésének napirendjén. A többségi tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) kezdeményezésére összehívott közgyűlésen a meghívó szerint döntés születhet az alaptőke leszállításáról, de akár arról is, hogy csődeljárást indítanak, vagy végelszámolással megszüntetik a Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányáját üzemeltető céget.

Az MVM szerdán közleményt adott ki, amelyben azt írták: a rendkívüli közgyűlést "a társaság működésében bekövetkezett további kedvezőtlen körülmények" indokolják. A közlemény nem fogalmaz egyértelműen arról, hogy az MVM milyen sorsot szán a Vértesi Erőműnek, de úgy fogalmaz: az erőmű és a hozzá tartozó bánya működtetése "aránytalanul magas terhet jelentett a tulajdonos, és a magyar áramfogyasztók számára".

A Vértesi Erőmű évek óta folyamatosan veszteséges: 2007-ben 3,3 milliárd, 2008-ban 6,6 milliárd, 2009-ben pedig 3,4 milliárd forint veszteséget termelt. Az idei évi üzleti tervben 720 millió forint veszteség szerepel, ami Szabó Pál vezérigazgató szerint "már a kezelhetőség kategóriájába tartozik". A veszteség annak ellenére is halmozódott, hogy minden áramszámlába be van építve a szénbánya támogatása. Az úgynevezett szénfillér 0,2 forintot jelent minden kilowattóra áram árában.

Az MVM emellett tavaly 12 milliárd forint tulajdonosi hitelt is adott a Vértesi Erőműnek, a kormány pedig idén februárban egy 1,9 milliárd forintos rendkívüli támogatással mentette meg a céget a felszámolástól (erről itt olvashat részletesen), illetve jelentős ingyenes szén-dioxid-kvótákat is kapott az erőmű. A céget annak ellenére sem sikerült egyensúlyba hozni, hogy tavaly jelentős leépítéseket hajtottak végre: a 2100 fős létszám 1550 főre csökkent, több tevékenységet kiszerveztek a cégből.

Felszámoló két kormány közt

Szabó már március végén azt mondta a helyi tévének: számít rá, hogy kormányváltás esetén el kell hagynia a céget. A múlt héten a Népszava, szerdán pedig a Népszabadság írta, hogy a vezérigazgatói székre Magyari János, a hajdani Kossuth Holding felszámoló cég egyik tulajdonosa és vezetője lehet az esélyes, aki felszámolóként vált ismertté. Keleti György, a térség leköszönő, MSZP-s képviselője az [origo]-nak azt mondta: Magyari már járt is Oroszlányban, ahol egyeztetett az erőmű vezetésével.

Vájárok a márkushegyi bányában

Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs igazgatója az [origo] érdeklődésére azt mondta: a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében mindenképpen rendezni kell a Vértesi Erőmű tőkehelyzetét, a végelszámolás erre egy lehetőség. A végső döntés a közgyűlésen születhet meg, addig nem tudják megmondani, melyik megoldást választják. Tringer szerint az MVM a saját tulajdonosaival, vagyis végső soron a kormánnyal is egyeztet arról, hogy mi történjen az erőművel.

Rajnai Gábor, Oroszlány szocialista polgármestere szerint a közgyűlés csak formaság, ami úgy szokott zajlani, hogy megérkezik a 98 százalékos tulajdonos MVM küldötte, lezárt borítékból elővesz és felolvas egy iratot. A közgyűlés napja, május 18. ráadásul épp egy átmeneti időszakra esik: az új parlament május 14-i megalakulása után, a jelenlegi kormány már csak ügyvezetőként, korlátozott jogosítványokkal marad a helyén, az új kabinet viszont addig még nem áll fel. "Finoman szólva sem elegáns húzás kihasználni ezt a köztes állapotot" - mondta az [origo]-nak Rajnai, aki szerint a Vértesi Erőmű igazgatóságából már többen is lemondtak emiatt.

"Honnan tudja az MVM, hogy a Fidesz kit akar vezérigazgatónak" - kérdezte Keleti György is, utalva arra, hogy még azt sem lehet tudni, ki lesz a téma felelőse, illetve marad-e a helyén az MVM vezetése. Fideszes utódja, Czunyiné Bertalan Judit képviselővé választása után a megyei napilapnak azt mondta: elsődleges feladata lesz a Vértesi Erőmű jövőjének stabilitása, a kiút keresése, de nem fejtette ki, pontosan mire gondol (az [origo] szerdán többször kereste Czunyinét, de a telefonja folyamatosan ki volt kapcsolva).

Régi szándékok

Az MVM már egy évvel ezelőtt is be akarta zárni a Vértesi Erőművet, tavaly májusban az igazgatóság is úgy döntött, hogy legkésőbb tavaly októberig be kell zárni a bányát és az erőművet. Ezt a javaslatot akkor levették a közgyűlés napirendjéről, majd júniusban a kormány határozatban kötelezte az MVM-et, hogy "tulajdonosi eszközökkel" biztosítsa a cég működését (ez a gyakorlatban havi egymilliárdos kölcsönt jelent), racionalizálja a működést és keressen befektetőket.

A Vértesi Erőmű jövőjéről szóló végső döntésnek eredetileg ugyan 2010. március 30-i határidőt szabtak, de az MVM tavaly decemberi közgyűlésén az a döntés született, hogy 2010. július 31-ig (vagyis csak a választások után) kell eldőlnie a cég sorsának. Tringer Ágoston akkor a határidő meghosszabbítását azzal indokolta, hogy az időpont módosításával lesz idő figyelembe venni az Európai Unió szénfillér intézményének jövőjére vonatkozó álláspontját.

Az MVM szerint épp a szénfillér intézményének bizonytalan sorsa az egyik ok - a válság miatt alacsony villamosenergia-árak mellett -, ami miatt nehéz lehet a jövőben fenntartani a Vértesi Erőművet: december 31-én hatályát veszti az Európai Bizottság rendelete, amely engedélyezi ezt a támogatást, és az EU eddig még nem döntött az esetleges hosszabbításról. Bár a kormányhatározat előírta, az MVM szerint nem sikerült szakmai befektetőket sem találni, vagyis eladni az erőművet.

Az [origo]-nak több, az energiaiparban dolgozó szakember is azt mondta: az MVM-nek azért lehet sürgős bezárni a Vértesi Erőművet, mert nem engedheti meg magának, hogy továbbra is milliárdokat költsön a veszteséges leányvállalatára. Az MVM ugyanis - amellett, hogy jelentős összegű osztalékot fizet a költségvetésnek - egy sor költséges befektetést hajtott végre (például tulajdonrészt vásárolt lakossági áramszolgáltatókban), illetve tervez (többek közt építeni kíván egy új atomerőművet).

Társadalmi hatások

Az MVM közleménye két tanulmányt is idéz, amelyek a mellett érvelnek, hogy le kellene állítani az erőművet. A GKI Gazdaságkutató szerint a mai állapotok fenntartása "aránytalanul drága", az erőmű által termelt áramra pedig nincs is szükség. A GKI javaslata szerint 2010-ben bezárna a szénbánya, de 2020 végéig - részben biomasszára alapozva működne még két blokk az erőműben. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont pedig azt írta, hogy az erőmű fenntartása társadalmi szempontból is veszteséges, hiszen munkahelyenként 11,5 millió forintot kellene rá költeni öt év alatt.

Keleti György viszont úgy véli, a város és a térség szempontjából katasztrofális lenne a bezárás. Közvetlenül 1550, közvetve 3000 munkahely kerülne veszélybe. A korábban leépített munkások, a kollektív szerződés szerint 12 havi végkielégítést kaptak, de felszámolás esetén ez nem lenne érvényes, csak a munka törvénykönyve szerint járó végkielégítést kapnák. Ráadásul a 10-15 éve a föld alatt dolgozó vájárokat nem nagyon lehet már átképezni más munkára.

Az erőmű esetleges megszűnése Rajnai szerint többszázmilliós adóbevételtől fosztaná meg az ötmilliárdos költségvetésű várost, illetve veszélybe kerülne Oroszlány 4000 lakásának távfűtése is, mert a helyi hőszolgáltató jelenleg az erőműből kapja az úgynevezett hulladékhőt. Az erről szóló szerződésben Keleti György szerint hároméves felmondási idő szerepel, vagyis 2013-ig még biztos fent kellene tartani - legalább korlátozottan - a működést, vagy pedig építeni egy új, gázzal vagy biomasszával működő fűtőerőművet.