Pártállami hagyaték is mérgezi az állampolgársági vitát

Ötven éve tiltja a szlovák-magyar kettős állampolgárságot egy kétoldalú nemzetközi szerződés, amelyet ugyan Magyarország az 1990-es években felmondott, a szlovákok azonban máig érvényesnek tartanak. A budapesti szlovák konzul szerint az egyezmény alapján a magyar állampolgárságot kérő szlovákoknak eddig is le kellett mondaniuk szlovák állampolgárságukról. A szerződés azonban a nemzetközi joggyakorlat alapján már nem érvényes, de még ha az lenne is, akkor sem vonatkozna a most kettős állampolgárságot szerzőkre.

Magyarország és Csehszlovákia 1960-ban nemzetközi egyezményt kötött, amelynek értelmében a két országnak nem lehetnek kettős állampolgárai. Az egyezmény szerint a szlovákoknak le kellett mondaniuk szlovák állampolgárságukról, ha magyarokká akartak válni. Az egyezmény szerint mindkét országot "az az óhaj vezette, hogy az érdekelt személyek kettős állampolgársága megszűnjék", ezért részletesen szabályozták azt is, hogy a jövőben a két ország állampolgárainak közös gyerekei is csak egyik vagy másik ország állampolgárai lehessenek.

Az egyezményt hivatalosan azóta sem tették semmissé: Magyarország 1993-ban egyoldalúan felrúgta, Szlovákia azonban erre nem bólintott rá, és továbbra is érvényesnek tekinti - mondta az [origo]-nak Ladislav Tischler, Szlovákia budapesti konzulja. A szlovák jogértelmezés szerint aki szlovák állampolgárként magyar állampolgárságot választ, annak az egyezmény szerint eddig is önként le kellett mondania a szlovákról.

"Mi ezt visszafelé máig alkalmazzuk, csak olyan magyar állampolgárnak adunk szlovák állampolgárságot, aki igazolja, hogy a magyarról lemondott" - közölte a konzul. Ez azonban egyáltalán nem gyakori, tavaly egy magyar sem folyamodott szlovák állampolgárságért - tette hozzá.

Mulasztásos állampolgárság

Az ötven évvel ezelőtti egyezmény azonban nem az egyetlen akadály a magyar állampolgárságra vágyó szlovákok előtt. A magyar parlament szerdán megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy más országokban élő magyarok anélkül kapjanak állampolgárságot, hogy Magyarországra költöznének (részleteket itt talál). A törvényre válaszul azonban még aznap szigorította a szlovák állampolgársági törvényt a szlovák parlament, a szigorítás értelmében azok a szlovákok, akik felveszik a kettős magyar állampolgárságot, elveszítik a szlovákot (erről itt olvashat).

Tischler szerint a szlovák konzulátusnak tudomása van arról, hogy Magyarország - Szlovákiával ellentétben - figyelmen kívül hagyja az 1960-as nemzetközi egyezményt. "Találkoztunk több olyan esettel, hogy szlovák állampolgár megszerezte a magyar állampolgárságot is anélkül, hogy az előbbiről lemondott volna" - mondta. Szerinte a törvények nem teszik lehetővé, hogy az így létrejött kettős állampolgárságot utólag elvegyék, a magyar hatóságok eljárása miatt tehát, Tischler szerint az egyezményt sértő helyzet alakul ki.

A héten elfogadott szlovák törvénymódosítás éppen ezt változtatja meg a konzul szerint: a magyar állampolgárságot kérő szlovákoknak mostantól nem önként kell lemondaniuk szlovák állampolgárságukról, hanem automatikusan elvesztik azt. Ez a szlovákok szempontjából azért előrelépés, mert eddig nem volt beleszólásuk a magyar állampolgárság kérvényezésébe, azt a szlovákok (javarészt szlovákiai magyarok) közvetlenül Magyarországon, a Bevándorlási Hivatalban és az okmányirodákban is intézhették. Most viszont már nem is hiányzik ez a felügyeleti jog a szlovákoknak, hiszen az állampolgárság elvesztése automatikus lesz.

"Képlékeny állapot"

"Valóban létezik ez a kétoldalú egyezmény, de amikor 1993-ban Csehszlovákia megszűnt, Magyarország felülvizsgálta a vele érvényben lévő szerződéseit, és sok egyéb mellett ezt is felmondta" - mondta az [origo]-nak Farkas Géza, a pozsonyi magyar konzul. "A szlovákok ezt a felmondást nem fogadták el, így számukra a szerződés továbbra is érvényes, számunkra pedig nem" - magyarázta, hozzátéve: "ez egy elég képlékeny állapot, ami hosszú távon nem túl jó".

Farkas szerint az egyezmény fenntartása az EU két szomszédos tagországában tarthatatlan volna, és a szakjogászok szerint is indokolt volt felmondani, leginkább a szlovák politikai akarat hiánya miatt áll fenn a felemás helyzet. A konzul szerint ezt jól mutatja, hogy Szlovákia hasonló szerződéseit minden más országgal felmondta, csak Magyarországgal, Oroszországgal és Mongóliával tartotta fenn. Ráadásul Farkas azt mondta, az egyezménynek van olyan olvasata is, miszerint csak a vegyes házaspárok születendő gyerekeire alkalmazható, az állampolgárságot választó felnőttekre nem.

Az egyezmény felemás felmondása oda vezetett, hogy ma ezres nagyságrendben vannak magyar-szlovák kettős állampolgárok - mondta Farkas Géza, aki szerint ezek többsége felvidéki magyar. Róluk Szlovákia hivatalosan nem is tud: Tischler szerint kormányának nincs is információja arról, hogy hány szlovákiai magyarnak van magyar állampolgársága, hiszen az ő jogértelmezésünk szerint jelenleg egy sem lehetne".

Nyugdíjak, adók

Tischler szerint Szlovákiának azért nem tetszik a kettős állampolgárság intézménye, mert azzal egyesek úgy kaphatnak állampolgárságot, hogy közben nem is tartózkodnak abban az országban. A szlovák konzul szerint rengeteg jogi kérdést felvet, hogy hol fizet adót, hol kap egészségügyi ellátást a kettős állampolgár, vagy hogy milyen hatással lenne a nyugdíjrendszerekre a kettős állampolgárság tömegessé válása.

Farkas Géza szlovákiai magyar konzul szerint ugyanakkor mindez nem jelentett problémát eddig sem. "Természetesen mindenki ott fizet adót, ahol él és dolgozik" - mondta a konzul az [origo]-nak, hozzátéve: az adófizetést vagy a nyugdíjat egyáltalán nem befolyásolja az állampolgárság. Szerinte ma is vannak olyan kettős állampolgárok, akik 10 évet Magyarországon dolgoztak, a többit Szlovákiában, és így csak ezután a 10 év után kapnak magyar nyugdíjat,a többit pedig Szlovákiából kapják.

Nem hatályos

Messze visz a kérdés - mondta az [origo]-nak Kende Tamás nemzetközi jogász az 1960-as egyezmény hatályának eltérő értelmezéséről. Szerinte a volt szocialista országokkal - amelyek kerülni akarták a kettős állampolgárságot - számos ilyen megállapodás létezett, de ezek a rendszerváltás - illetve ebben az esetben Csehszlovákia felbomlása - után megszűntek, mert a felek ezeket megszüntették illetve Csehszlovákia esetében a magyar fél úgy értelmezte, hogy az megszűnt.

Csehszlovákia 1992-ben megszűnt. Kende szerint ilyen esetekben általános szabály, hogy a szerződés csak akkor marad hatályban, ha a másik szerződő fél - itt Magyarország - tesz egy nyilatkozatot, hogy ezt kívánja. Magyarország azonban ezt nem kívánta, sőt, 1999-ben még az egyezményt annak idején kihirdető törvényerejű rendeletet is hatályon kívül helyezte. Kende Tamás szerint 1992 után voltak kétoldalú tárgyalások bizonyos kérdésekről, de - tudomása szerint - nem sikerült megállapodni arról, hogy melyek lesznek a tovább élő szerződések és melyek nem. Csehszlovákia felbomlása a Bős-Nagymarosra vonatkozó megállapodásokat is érintette, így nem meglepő, hogy a két állam nem tudott megállapodni a fennmaradó szerződésekről. Amikor egy állam felbomlik és az érintett országok nem tudnak megállapodni a kétoldalú szerződésekről, akkor nem a felbomló állam utódja - jelenesetben Szlovákia -, hanem a másik érintett - Magyarország - mondja meg, hogy hatályban maradnak-e a kettejük közötti szerződések vagy sem - mondta a jogász.

Nem is vonatkozik rá

Kende szerint ugyanakkor az is kérdéses, hogy a mostani esetre egyáltalán vonatkozna-e az egyezmény, ha történetesen még hatályban lenne. A dokumentum eleve nem tiltotta, csak bizonyos szituációkban korlátozta a kettős állampolgárságot. Egyrészt felszámolta a magát a kettős állampolgárságot 1961-ben a nagykorú szlovák/magyar polgárok között (a korábbi kettős állampolgárok vagy az egyik vagy másik állam polgárai lettek). Másrészt az újonnan nagykorúvá váló kettős állampolgársággal rendelkező személyeknek előírta, hogy választaniuk kell a két állampolgárság között, illetve választott is helyettük, ha ezt ők elmulasztották volna. Az egyezmény azonban Kende olvasatában nem vonatkozna azokra a nagykorú magyar-szlovák kettős állampolgárokra, akik 2011-ben szereznek kettős állampolgárságot, még akkor sem, ha hatályban lenne.

A fél évszázados szerződés hatályának eltérő értelmezése "nagyon-nagyon érdekes jogutódlási kérdést nyit meg" a jogász szerint. A vitát a hágai nemzetközi bíróság előtt lehetne rendezni, de annak, hogy ez az ügy idáig jusson, kicsi valószínűsége - mondta Kende Tamás az [origo]-nak.