Csütörtökön délután megkezdték a minisztériumok az átadás-átvételi dokumentumok nyilvánosságra hozását. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint a Bajnai-kormány célja az volt, hogy a következő kabinet minél előbb, zökkenőmentesen át tudja venni az ország irányítását, és hogy a minisztériumok, illetve háttérintézményeik a lehető legszélesebb körű információkat rögzítsék tevékenységükről.
Az átadás-átvételi dokumentációk minden minisztérium esetében tartalmazzák a folyamatban lévő feladatokat, a költségvetési fejezetek előirányzatait, a minisztérium és az alá tartozó szervek szerződéseinek és peres ügyeinek összesítését. Az adatok jelentős részét a tárcák a saját honlapjukon nyilvánosságra hozzák, de vannak olyan dokumentumok, amiket különféle okokból - például nemzetbiztonsági vagy gazdasági érdekre hivatkozva - nem tesznek elérhetővé, azokat csak az új kormány tagjai kapják meg.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) átadási jegyzőkönyve szerint a tárca már az önkéntes tartalékos rendszer bevezetésére készül, a feladatok közt már feltüntették az önkéntes tartalékosok igazolványainak kiadását is, illetve beterveztek egy "Feltöltés 2010" hadgyakorlatot a mozgósítás szimulálására. A HM összesen több mint ezer peres eljárásban érintett (jelentős részük lakbértartozás miatt indított fizetési meghagyásos eljárás), felperesként a tárca több mint egymilliárd forintot követel, ugyanakkor ennek tízszeresét, 10 milliárdot követelnek alperesként a HM-től.
Titokban tartott ügyek
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) egy sor nem nyilvános jelentésnek a témáját közölte. Ezek közt szerepel a vasúti és Volán társaságokkal kötött közszolgáltatási szerződések helyzete, a MÁV átalakításának helyzete, különös tekintettel cégcsoport finanszírozására. Csak az új kormány kap majd meg egy jelentést a tömegközlekedési kedvezmények rendszerének átalakításáról, illetve az elektronikus útdíj-beszedési rendszerről is.
Elkészült, de nem hozzák nyilvánosságra az autópálya-építések finanszírozási helyzetéről, az úgynevezett PPP konstrukcióban (vagyis magántőke bevonásával) épülő M6-os autópálya helyzetéről szóló jelentéseket. Nem nyilvánosak a Dunamenti Erőmű Zrt., valamint az AES Tisza Erőmű Zrt. által a Magyar Állam ellen indított perekről szóló iratok sem, illetve az E.ON, a Magyar Állam, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött szerződések sem.
Időre elköltve
A pénzügyi adatokat április 31-i állapot szerint közlik a minisztériumok. A KHEM az év első négy hónapjában 60,75 milliárd forintot fizetett ki, ami az éves előirányzat 20,3 százaléka, vagyis jóval kevesebb az időarányosnál. A minisztériumhoz tartozó intézmények az év első négy hónapjában 19,93 milliárd forintot költöttek, ez az éves előirányzat 28,8 százaléka. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba a 2010-re tervezett 35,4 milliárdból 20,1 milliárd folyt be április 30-ig, a tervezett 18,7 milliárdos kiadásból eddig 5,1 milliárdot fizettek ki.
Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) és intézményei (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem tartozik a tárcához, annak pénzét külön kezelik) az éves előirányzat 42,2 százalékát, 72,3 milliárd forintot költöttek el április 30-ig. Ez az arány meghaladja azt, mint amennyi időarányosan lehetne. Arányaiban a legtöbbet - az előirányzat 77 százalékát - az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet költötte el.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és a hozzá tartozó intézmények költségvetési fejezetében 678,4 milliárd forint kiadás szerepel. Ennek terhére az április 30-i állapot szerint 464 milliárd forint értékű kötelezettséget vállaltak, amiből 239,2 milliárd forintot fizettek ki ténylegesen. A Nemzeti Kulturális Alap 10,3 milliárdos költségvetéséből eddig 4,5 milliárdot kötöttek le, és 2,4 milliárdot fizettek ki ténylegesen. A tárca felügyelete alá tartozó Magyar Mozgókép Közalapítvány már április 30-án lekötötte teljes, 5,1 milliárdos költségvetését, amelyből kétmilliárd forintot ki is fizettek.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) éves előirányzatának 42,4 százalékát, 64,8 milliárd forintot fizetett ki az év első négy hónapjában. Az átadás-átvételi dokumentumokból kiderül, hogy a képzéssel támogatott közmunkaprogramokra előirányzott 14,6 milliárd forintból 4,5 milliárdot fizettek ki április 30-ig. Az SZMM 13,9 milliárd forint szabad kerettel rendelkezik.
Előre lekötött milliárdok
Az OKM szerint jelenleg 12 felsőoktatási intézménynél vannak úgynevezett PPP konstrukcióban épült kollégiumok vagy más épületek, egy építése folyamatban van, négy továbbinál a szerződéskötés folyik. Az OKM összesítése szerint 2010-ben 9,3 milliárd forintot (ebből 8,5 van lekötve szerződésekkel) terveznek ilyen célra, 2011-ben 11,5 milliárd, 2012-ben 12,8 milliárd forintot kell majd ilyen célra fordítani.
A felsőoktatási beruházásoknál is nagyobb kötelezettségvállalást jelent a Művészetek Palotájának PPP jellegű szerződése. Ez alapján az állami költségvetésből 2006-2009 között 31,2 milliárd forintot fizettek ki, 2010-ben tervezett kifizetés 9,5 milliárd (az eredeti előirányzat 8,6 milliárd volt, a különbözetet a kormány biztosította). Az épület 2011 és 2035 közt további 166,1 milliárd forinttal fogja terhelni a költségvetést.