Pénteken megalakul az új országgyűlés, ilyenkor a hagyományok szerint kinyitják az Országház Kossuth tér felőli főkapuját, hogy a megválasztott képviselők ott léphessenek be. Az ülést Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg, azt a házelnök megválasztásáig a legidősebb képviselő, a fideszes Horváth János korelnökként vezeti. Az ő munkáját korjegyzőként a négy legfiatalabb képviselő - valamennyien jobbikosok - segíti.
A napirend szerint a képviselők előbb meghallgatják Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke, illetve Varga Zoltán leköszönő önkormányzati miniszter beszámolóját a választásokról. Ezután igazolják a megválasztott képviselők mandátumát, majd a képviselők leteszik az esküt, megalakulnak a frakciók, és titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit: elnökét, alelnökeit és jegyzőit (a nyitóülés teljes programját itt találja).
Lesz viszont számos érdekesség is a nyitóülésen, összeszedtük néhány dolgot, amire érdemes figyelni.
A Fidesz nagyvonalúsága
A Fidesz és a KDNP a képviselői helyek több mint kétharmadát szerezte meg az áprilisi választásokon, a két pártnak 263 képviselője lesz a parlamentben, azaz olyan törvényeket is átírhatnak, amelyekhez korábban a kormánypártnak együtt kellett működnie az ellenzékkel (ugyan a Horn-kormány idején is kétharmados többsége volt az MSZP-SZDSZ koalíciónak, de akkor Horn Gyula miniszterelnök azt vállalta, hogy az ellenzék támogatása nélkül nem nyúlnak hozzá kétharmados törvényeknek). A Fidesz akár az Alkotmányt is módosíthatja és a párt politikusainak nyilatkozatai alapján ezt meg is fogja tenni.
A kérdés az, hogyan használja majd a Fidesz hatalmas többségét. A párt a parlamenti bizottsági helyek elosztásáról szóló egyeztetéseken visszafogott volt, például átengedte az ellenzéki pártoknak a bizottsági helyek harmadát, ami azért fontos, mert így az ellenzéki pártok összefogva el tudják érni, hogy olyan törvénymódosító javaslataikról is szavazzon az Országgyűlés, amivel a Fidesz nem ért egyet.
Az egyeztetéseken kiderült az is, hogy a Fidesz élni kíván a választásokon kapott kétharmados felhatalmazással. Lázár János leendő fideszes frakcióvezető az első, április 30-i ülésen kijelentette, hogy a Fidesz a "nemzeti együttműködés jegyében" várja az ellenzék javaslatait az alakuló ülésről, a házvezetésről és a bizottsági struktúráról. Lázár egy MSZP-s kritikára megjegyezte azt is, hogy a Fidesz álláspontja világos, "más rendszer lesz a jövőben" a szándékaik és a kapott felhatalmazás alapján. A kérdés tehát az, hogy hogyan tudja kezelni hatalmas arányú győzelmét a Fidesz.
Orbán felszólalása
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem tartozik az aktív képviselők közé, 2006 óta összesen 16 indítvány (törvényjavaslat, határozati javaslat) benyújtásában vett részt, de csak 6-ot nyújtott be önállóan. Felszólalásaiból sem volt túl sok, az elmúlt négy évben 12-szer beszélt, utoljára 2008 márciusában a vizitdíjas népszavazásról. 2002-2006 között csak 13-szor szólalt fel, pedig 1998 után miniszterelnökként még 168-szor beszélt az országgyűlés előtt.
Orbán a nyitónapon biztosan beszél majd, méghozzá a miniszterelnöki posztról távozó Bajnai Gordon után, mikor Sólyom László köztársasági elnök felkéri a kormányalakításra. Több mint két éve nem volt ilyen, kövesse a beszédet élőben az [origo]-n!
Vona mellénye
Vona Gábor, a Jobbik elnöke az áprilisi választások után jelentette be, hogy a betiltott Magyar Gárda tagjai által viselt mellényben és fehér ingben jelenik meg majd az Országgyűlés alakuló ülésén. A Magyar Gárdát jogerős bírósági döntés oszlatta fel és feloszlatott szervezet formaruhájának viselése egy tavalyi rendeletmódosítás alapján szabálysértés minősül, amiért 50 ezer forint pénzbírságot lehet kiszabni. A képviselővé választott Vona ellen azonban csak akkor lehet eljárni, ha az országgyűlés kétharmados többséggel felfüggeszti a mentelmi jogát. Vona azt mondta, áll az esetleges büntetés elé.
Az már biztos, hogy reggel fekete mellénnyel a kezében indult el otthonról Vona. Nézze meg itt!
Az új törvények
A Fidesz az áprilisi választások után jelentette be, hogy több törvényt már közvetlenül a parlament megalakulása után szeretnének benyújtani. Orbán Viktor pártelnök ezekről azt mondta, hogy szimbolikus ügyeket rendeznek. Az elsőként benyújtott javaslatok között lehet a kettős állampolgárság ügye, a parlament létszámának csökkentését lehetővé tevő alkotmánymódosítás, ilettve a visszaeső bűnözők büntetését súlyosbító "három csapásról" szóló javaslat. A Fidesznek azért is módosítani kell az alkotmányt, hogy terveinek megfelelően miniszterelnök-helyettesekkel állhasson fel az új kormány. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a legfontosabbnak tartott törvényeket már pénteken vagy csak a következő ülésen, várhatóan hétfőn nyújtják be.
Mit csinál a megosztott ellenzék?
Az ellenzéki pártoknak, az MSZP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek összesen 122 képviselője lesz a parlamentben. A legnagyobb ellenzéki frakció a szocialista 59 képviselővel, a legkisebb az LMP-s 16 képviselővel, illetve lesz egy független képviselő is az Országgyűlésben, Molnár Oszkár edelényi polgármester, akit kizártak a Fideszből, miután függetlenként elindult a párt jelöltje ellen (végül úgy szerzett mandátumot a második fordulóban, hogy a Jobbik visszalépett a javára). Az ellenzéki pártok között komoly ellentétek vannak. Az MSZP és az LMP is többször megkérdőjelezte a Jobbik demokratikus elkötelezettségét, de az LMP keményen támadta az MSZP-t is a kampányban, sőt, a párt választmányának elnöke, Schiffer András egy interjúban arról beszélt, hogy az LMP célja az lehet, hogy betörjön a meggyengült az MSZP helyére.
Márpedig az ellenzéki pártoknak össze kell fogniuk, ha legalább a hangulat hallatni akarják. A Fidesz kétharmados többsége birtokában gyakorlatilag bármilyen fontos kérdésben dönthet a megkérdezésük nélkül. Ugyanakkor például ha bizottságokban összefognak az ellenzéki pártok, akkor azt el tudják érni, hogy módosító indítványaikról legalább szavazzon az Országgyűlés, ehhez ugyanis a bizottsági tagok harmadának támogatása kell. Érdemes lesz figyelni, hogyan jutnak dűlőre egymással az ellenzéki pártok. Az előjelek alapján nem fog zökkenőmentesen menni. Az MSZP például csütörtökön kitáncolt abból a korábban általa tett javaslatból, hogy a Jobbik vezesse a nemzetbiztonsági bizottságot.
Mit csinálnak az új képviselők?
A pénteken esküt tevő 386 képviselő közül 176 még soha nem volt még képviselő. A legnagyobb arányban a két, újonnan a parlamentbe jutott párt, a Jobbik és az LMP soraiban vannak újoncok, bár ezekben a frakciókban is vannak olyanok, akinek van parlamenti tapasztalata. Érdekes lesz, hogy mit kezdenek majd magukkal az újak a parlamentben, az épület ugyanis hatalmas és labirintusszerű, könnyű benne eltévedni.
Hét képviselő van, aki 1990 óta minden ciklusban ott volt a parlamentben: Orbán Viktor, Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt, Balsai István és Salamon László a Fidesz-KDNP képviselői, illetve az MSZP-s Vitányi Iván.