Megbukott a pártok kompromisszuma a magával szembeforduló MSZP-n

Megakasztotta az MSZP gyors véleményváltozása a parlament alakuló ülésének előkészületeit, péntek reggel ugyanis a párt nem volt hajlandó aláírni parlamenti bizottságokról  kedden jóváhagyott kompromisszumot. A szocialisták kiegészítést akartak csatolni a megállapodáshoz, amellyel kizárnák a Jobbikot a nemzetbiztonsági bizottságból, ezt azonban sem a Jobbik, sem a Fidesz nem fogadta el. Végül a pártok egy olyan nyilatkozatot írtak alá, amelyből kihagyták a bizottsági helyek elosztását, és csak az ülésrendről, meg a parlament elnökéről és alalnökeiről rendelkeztek. A bizottságok sorsa Schmitt Pál, az országgyűlés leendő elnökének kezébe kerül.

Patthelyzet alakult ki az új parlament bizottsági szerkezetéről szóló megállapodás aláírási ceremóniáján, az MSZP ugyanis csütörtöki ígéretének megfelelően visszatáncolt az általa javasolt keddi kompromisszumtól. Kedden a parlamenti pártok már megegyeztek a parlamenti bizottsági tisztségek elosztásáról, amely szerint a költségvetési bizottságot az MSZP, a nemzetbiztonságit a Jobbik kapta volna: Mesterházy Attila leendő szocialista frakcióvezető ugyanakkor péntek reggel bejelentette, így nem írják alá a megállapodást.

Mesterházy közölte, a szocialistákat az sem zavarja, ha nekik egyáltalán nem lesznek bizottsági elnökeik és alelnökeik, de semmiképp sem akarják a Jobbikot a nemzetbiztonsági bizottságban látni - sem elnökként, sem a tagok között. Az MSZP olyan különvéleményt akart a pártok közti megállapodáshoz csatolni, amelyben azt kérik, hogy a Jobbik egyetlen képviselőt se küldhessen a nemzetbiztonsági bizottságba, amelynek elnöki tisztségét kedden még ők ajánlották fel a radikális pártnak.

Az MSZP által néhány nap alatt végrehajtott 180 fokos fordulatot a Jobbik abszurdnak, a Fidesz értelmetlennek nevezte: "Abszurd, hogy az MSZP aláír egy nyilatkozatot, de egyben fel is szólítja a parlament elnökét, hogy ne tartsa be azt" - mondta Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke. Lázár János, a Fidesz leendő frakcióvezetője pedig közölte: a különvéleménnyel nincs értelme aláírni a bizottsági struktúráról szóló megállapodást. Lázár azt javasolta, hogy amennyiben a bizottsági struktúrában nem tudnak megállapodni, csak egy olyan nyilatkozatot írjanak alá, amely meghatározza az új országgyűlés ülésrendjét, elnökeit és alelnökeit.

Lázár közölte: a Fidesz megkísérli a bizottságok felállítását a megállapodás nélkül is, hogy a parlament minél előbb megkezdhesse a munkát. Arra kérte a pártokat, hogy mivel csak két bizottság, a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottság elnökségét vitatják, a maradék 17 élére jelöljék ki a vezetőket, a vitatott két testület elnökére pedig Schmitt Pál, az országgyűlés leendő fideszes elnöke tegyen javaslatot. Lázár szerint össze kellene ülnie az MSZP-frakciónak, hogy megnevezze azokat a személyeket, akiket a különböző bizottságok élére, vagy alelnöki székébe szán. A szocialisták ugyanis eddig nem közölték, kiket szánnak a nekik jutó bizottságok élére. A Fidesz leendő frakcióvezetője szerint 14 óráig kellene személyi javaslatokat tennie az MSZP-frakciónak ahhoz, hogy a parlament szavazhasson róla.

Mesterházy azonban közölte, hogy személyi javaslatokat még nem tesznek. Az MSZP azt várja Schmitt Páltól, hogy ő tegyen javaslatot a bizottsági helyek elosztására, vagyis döntse el a vitát. Lázár ezt nem fogadta el, ismét kérte, hogy az MSZP-frakció 14 órááig nevezze meg jelöltjeit, Mesterházy azonban újra visszautasította a kérdést, mondván, előbb látni akarják, hogy Schmitt hogyan dönt a bizottsági helyek elosztásáról.

Mivel a pártok nem tudtak megegyezni, végül aláírtak egy olyan politikai nyilatkozatot, amely a bizttsági struktúrát nem tartalmazta, kizárólag a parlamenti ülésrendről, napirendről, a parlament elnöki és alelnöki helyeiről rendelkezett.

Az aláírás után Mesterházy Attila sajtótájékoztatóján megismételte, hogy Schmittől várják a bizottségi helyekről szóló vita eldöntését. Hozzátette, az MSZP szeretné a költésgvetési és a nemzetbiztonsági bizottság elnöki helyét is. Az [origo] kérdésére, hogy mikor neveznek meg személyeket a bizottságokba, azt válaszolta: a személyi döntéseket leghamarabb a jövő héten hozhatják meg. A politikus azzal magyarázta a kedd óta bekövetkezett fordulatot, hogy a keddi döntés még csak a frakció egy részének álláspontját tükrözte, amelyre még a teljes frakciónak rá kellett bólintania, utóbbi azonban végül más döntést hozott.

A Fidesz leendő frakcióvezetője sajtótájékoztatóján kijelentette: a bizottságok pénteken mindenképpen meg fognak alakulni, hogy el tudják kezdeni a munkát. Szerinte a megalakulásnak nem előfeltétele, hogy az adott bizottságnak legyen elnöke. Az [origo] megkérdezte Lázárt, hogy mielőtt Schmitt Pál - ahogy ő maga fogalmazott korábban - "bölcs döntést hoz" a bizottsági posztok ügyében, kivel fog egyeztetni. Erre Lázár annyit mondott: "például velem", majd elsietett.

Az [origo]-nak a Fidesz-KDNP frakciószövetség egyik befolyásos tagja azt mondta, Schmitt lényegében két lehetőség között választhat: a nemzetbizotnsági bizottság vezetését az MSZP-nek, a költségvetési bizottságét a Jobbiknak adja, vagy fordítva.

Vona Gábor,a Jobbik elnöke a nyilatkozat aláírása után azt nyilatkozta, az MSZP kirekesztő párt, hiszen még nincs bizottsági tagságot sem adna a Jobbiknak. Hozzátette, továbbra is ragaszkodnak a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjához a keddi megállapodás értelmében. Amennyiben mégis elveszik tőlük a helyet, tiltakozni fognak, de más eszköz nincs a kezükben - tette hozzá. Az [origo] érdeklődésére elmondta, pénteken már nem egyeztetnek a kérdésben a Fidesszel vagy Schmitt Pállal, mert amit lehetett, már elmondtak.

Schiffer András, az LMP leendő frakcióvezetője kijelentette, örül annak, hogy legalább a politikai nyilatkozattervezet egy részét sikerült aláírniuk a frakcióknak. Azt mondta, kedden megdöbbentette őket, hogy az MSZP átengedte a Jobbiknak a nemzetbiztonsági bizottság vezetését. Megjegyezte, hogy a leendő házelnök döntését nem fogja megkönnyíteni, hogy az MSZP nem hajlandó személyi javaslatokat tenni a bizottságokba.