Már vétói előtt döntött Sólyom sorsáról a Fidesz

Bár a Sólyom László által kifogásolt törvények miatt úgy tűnt, hogy az utóbbi egy hétben feszültebbé vált a viszony az államfő és a kormány között, fideszes politikusok szerint már korábban eldőlt, hogy lecserélik a számukra túlságosan önjáró köztársasági elnököt. Sólyom újraválasztása ugyan szerepelt a Fidesz vezetése által tárgyalt lehetőségek között, de az [origo] információi szerint többek között Chikán Attila egykori gazdasági miniszter és Bihari Mihály korábbi alkotmánybíró nevét is tartalmazó listáról Schmitt Pál házelnök lesz a befutó.

"Már nem oszt, nem szoroz" - válaszolták az [origo] által megkérdezett fideszes politikusok, amikor arról kérdeztük őket, mennyire rontja Sólyom László újraválasztási esélyeit, hogy a köztársasági elnök hétfőn újabb fideszes törvényjavaslatot küldött vissza az országgyűlésnek. A képviselők ezzel arra utaltak, hogy Fidesz hivatalosan csak csütörtökön nevezi meg a köztársasági elnökjelöltjét, a döntés azonban már megszületett.

Már eldőlt

A Fidesz egyik befolyásos, neve elhallgatását kérő politikusa szerint már több fórumon is szóba került a kérdés, foglalkoztak vele többek között a párt elnökségi ülésein, illetve olyan kibővített elnökségi üléseken is, amelyen több meghívott vendég is részt vett. A képviselő szerint ezeken Schmitt Pál parlamenti elnök, Áder János EP-képviselő, Vizy E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke, Chikán Attila, az előző Orbán-kormány gazdasági minisztere, Bihari Mihály korábbi alkotmánybíró, illetve Sólyom László jelenlegi elnök neve került szóba államfőjelöltként. Szavazás nem volt a jelöltekről, ehelyett addig beszéltek róluk, amíg konszenzus nem alakult ki - mondta a politikus, aki szerint Schmitt Pál megválasztásának van a legnagyobb esélye, és nem valószínű, hogy helyette másik jelöltet nevezzen meg a pártvezetés.

A névsorról más megkérdezett fideszes politikus nem beszélt, de hasonló nevek jelentek meg más sajtóhírekben is, és Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is arról beszélt múlt keddi sajtótájékoztatóján, hogy hatnál is több személy jöhet szóba államfőjelöltként. Neveket Kósa arra hivatkozva nem mondott, hogy egyik jelölt sem hatalmazta fel az elnökséget arra, hogy nyilvánosságra hozzák a nevét. Kósa hétfőn az [origo]-nak ehhez annyit tett hozzá, hogy hat jelöltet vizsgáltak meg, a hetedik jelölt, az MSZP által javasolt Balogh András thaiföldi nagykövet (őt kedden délután meg is hallgatja a Fidesz-frakció, de nem valószínű, hogy komolyan megfontolnák a szocialista pártban politizáló Balogh jelölését).

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor kormányfő nevezi meg a jelöltet, és a parlamenti frakció csütörtökök délután, nyilvános ülésén fogja ezt megvitatni. Orbán az erről szóló levelét szerdán juttatja el a frakcióvezetőnek. Kósa ezzel szemben múlt héten még arról beszélt, hogy a Fidesz elnöksége pénteken teszi meg a javaslatát a frakciónak. A tervek szerint a kérdésben a Fidesz és a KDNP frakciója hétfőn hozza meg a végső döntést, kedden pedig a parlament szavaz az új államfőről.

Aki nem fog keresztbe tenni

Ha Schmitt Pál lesz az államfő, akkor a kiszivárgott információk szerint a házelnöki poszton Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke váltja őt. Korábban több fideszes politikus arról beszélt az [origo]-nak, hogy ennek a forgatókönyvnek az az előnye a kormány számára, hogy a jelenlegi házelnök még véletlenül sem tesz majd keresztbe saját pártjának, és szerepe valószínűleg csak protokolláris lesz. "Schmitt Pál egy operett-elnök lesz" - fogalmazott a párt szűkebb vezetésének egyik tagja, aki szerint a lényeg most az, hogy ha a Fidesznek a kétharmados felhatalmazás birtokában lehetősége van elnököt választani, akkor élni is kell vele. Egy másik képviselő azt mondta, Orbánnak az is fontos lehet, hogy ne legyen rajta kívül más erős ember, akivel konfliktusok alakulhatnak ki.

Sólyom Lászlót 2005-ben fideszes voksokkal választotta meg a parlament, és később több megnyilvánulásában konfrontálódott is a korábbi MSZP-kormányokkal - többek között az őszödi beszéd miatt -, viszont több jelét adta a jobboldali pártoktól való függetlenségének. Bírálta a Fideszt és a KDNP-t a parlamentből való kivonulások és a kordonbontás miatt is. Nyilvánosan ugyanakkor eddig egyedül Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke beszélt arról a parlamenti választások második fordulója után egy tévéinterjúban, hogy szerinte Sólyom nem marad köztársasági elnök.

Nem számított a vétó

Sólyom elnöki vétóinak semmilyen hatása nem volt a jelölésre - állította több, az [origo]-nak nyilatkozó, a kormányban is helyet foglaló fideszes politikus. Sólyom múlt héten a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot dobta vissza, többek között azzal nem értett egyet, hogy indoklás nélkül mondjanak fel a központi közigazgatásban dolgozóknak. A javaslatot hétfő este lényegi változtatás nélkül fogadták el újra. Az államfő nem értett egyet egy másik fideszes javaslattal sem, az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt hétfőn ugyancsak visszaküldte a parlamentnek. Azt kifogásolta, hogy az alkotmánybírókat olyan bizottság delegálná, ahol a pártok mandátumarányuk alapján vannak jelen, a köztársasági elnök szerint inkább a szakmai szervezeteknek kellene nagyobb beleszólást engedni a jelölésbe.

Nem a múlt heti tevékenysége alapján dönt a Fidesz arról, hogy újraindítja-e Sólyom Lászlót vagy sem - mondta egy fideszes kormányzati tisztviselő, aki szerint a döntésnél az egész elnöki ciklusát figyelembe vették. Hozzátette: az is nyilvánvaló, hogy az államfőjelölésről szóló döntést nem az utolsó hétre hagyta a Fidesz vezetése, a kérdés már korábban eldőlt. Egy másik fideszes kormányzati forrás pedig arról beszélt, hogy Sólyom hétfői vétójára számítani lehetett, a köztársasági elnök már korábban is jelezte, hogy inkább a szakmai szervezeteknek adna nagyobb súlyt az alkotmánybírák jelölésében. A vétó nem politikai pofon volt - fogalmazott a politikus, aki arra a kérdésünkre, hogy Sólyom sorsa már korábban eldőlt-e, mindössze annyit mondott: "Szerintem sejti a választ".