Orbán Viktor miniszterelnök kedden ismertette a parlamentben kormányának gazdasági akciótervét, amelynek részeként bejelentette: vér szerinti rokonok között megszűnik az öröklési illeték. A kormányfő szerint vér szerinti egyenes ági rokonok között az államnak sem illeték, sem adóbeszedés tekintetében semmi keresnivalója nincs, ebből ne legyen az államnak bevétele.
Két évvel ezelőtt az öröklési illeték alóli mentességet egyszer már kiszélesítették: 20 millió forintig - elsősorban ingatlan öröklése esetén - illetékmentessé vált az öröklés közeli családtagok, így egyenes ági rokonok és házastársak között is.
Túl sok bevételkiesést nem jelent
A törvénymódosítás idején Lendvai Ildikó, az akkor kormányzó MSZP akkori parlamenti frakcióvezetője azt mondta, hogy az öröklési illeték alóli mentesség kiszélesítése 15 milliárd forintos bevételcsökkenést fog jelenteni évente, amelynek a fele a központi költségvetést, fele az önkormányzatokat érinti.
Az APEH az [origo] kérdésére kedd délután azt közölte: öröklési illetékből - az autó örökléséből származó összeget nem számítva - 2008-ban 8,346 milliárd forint, míg 2009-ben 5, 4 milliárd forint folyt be. Ez az összes, öröklési illetékből befolyt bevétel, de ezen belül nem tudni, hogy mennyi bevételtől esik el az állam, ha Orbán Viktor bejelentésének megfelelően az egyenes ági rokonok közötti öröklés esetén teljesen megszűnik az illetékfizetési kötelezettség.
Vannak nyitott kérdések
Vannak olyan vagyontárgyak, például a gépjárművek, amelyek jelenleg nem számítanak bele az öröklési mentességbe, ezért ha valaki egyenes ági rokonának, például meghalt szülőjének autóját is megörökölte, akkor ez után nem öröklési, hanem külön meghatározott illetéket kellett fizetnie. (Ez ráadásul gépjármű öröklése esetén dupla akkora volt, mintha vásárolta volna a kocsit.) Orbán Viktor keddi bejelentéséből a részletek nem derültek ki, így nem tudni, hogyan változtatnának ezeken az eddig külön illeték alá eső, de szintén öröklés miatt fizetendő közterheken.
A miniszterelnök kedden a parlamentben vér szerinti egyenes ági rokonok közti illeték eltörléséről beszélt. Jelenleg azonban a 20 milliós értékhatár alatt a házastársnak sem kell illetéket fizetnie meghalt férje, illetve felesége után. Mivel a házastárs se nem egyenes ági, se nem vér szerinti rokon, a kormányfő szavait - a részletek ismerete nélkül - úgy lehet értelmezni, hogy a házastárs után örökölt vagyonnál nem szűnne meg az öröklési illeték.
Több országban korábban szintén eltörölték az örökösödési illetéket, megszűnt ez a fizetési kötelezettség Ausztriában, Cipruson, Svédországban. Azokban az államokban, ahol van örökösödési illeték, rendszerint létezik egy mentességi küszöb, ez a rendszer van Dániában, Finnországban, Németországban és Nagy-Britanniában is. Németországban az értékhatár a házastársak esetében több mint 300 ezer euró, ami átszámítva 71,8 millió forint.
Az MDF harcolt a haláladó eltörléséért
Az öröklési illeték megszüntetése éveken keresztül az MDF egyik legfőbb javaslata, egyben kampánytémája volt, a párt elítélte az általuk csak haláladóként emlegetett fizetési terhet. Hosszas egyeztetések és viták után végül 2008-ra alakult ki egyetértés a parlamenti pártok között abban, hogy egy adott értékhatárig az örökösnek ne kelljen illetéket fizetnie a közeli hozzátartozójától örökölt vagyon után.
Az örökösödési illeték alóli mentesség része volt a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormány adócsomagjának, amit a parlament 2008 december elsején fogadott el 198 igen szavazattal, 181 nem szavazat ellenében. A 188 szocialista képviselő és a független Gyenesei István önkormányzati miniszter mellett igennel szavazott a fideszes Horváth János és Hörcsik Richárd, a KDNP-s Molnár Béla, az MDF-es Csapody Miklós, Herényi Károly, Karsai Péter, Lengyel Zoltán és Pettkó András, illetve a volt fideszes, majd független Császár Antal is. A többféle adó- és járuléktörvényt módosító csomagot - így tehát az öröklési illeték 20 milliós határ alatti eltörlését is - a Fidesz és a KDNP többsége leszavazta, igaz, ekkor egyben voksoltak az MSZP-kormány adócsomagjáról.
Ugyanakkor a Fidesz is támogatta az öröklési illeték eltörlését egy adott értékhatár alatt (erről keretes írásunkban olvashat), sőt, a fideszes Répássy Róbert zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványában javasolta, hogy az örökösödési illetékre vonatkozó kedvezőbb szabályokat ne január elsejétől, hanem előbb, már a kihirdetés napjától alkalmazzák a folyamatban lévő ügyekben. A Fidesz frakcióvezető-helyettese javaslatát azzal indokolta: ezzel megelőzhető, hogy egyes ügyek "elfektetésével" már a kedvezőbb szabályok alapján szabják ki az illetéket, míg más esetekben - a normál ügymenetben - még a régi, kedvezőtlenebb szabályok alapján állapítsák meg jogerősen az illeték mértékét. A fideszes politikus javaslatát az alkotmányügyi bizottság és a kormány is támogatta.