Rácson át gyógykezelt rab miatt bírálják Magyarországot

Nagyteljesítményű reflektorokkal világították meg, éjjel-nappal, a vécén is figyelték, és az orvosok is csak a rácson keresztül vizsgálták meg a Budapesti Központi Fogda egyik előzetes letartóztatottját, akit különleges biztonságú zárkában helyeztek el - derül ki az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottságának jelentéséből. A jelentés több pontban bírálja a magyar fogvatartottak helyzetét, például amiatt, hogy túlzsúfoltak a börtönök, a fogdákban jól láthatóan gumibotot hordanak a rendőrök, és több tényező is az ellen dolgozik, hogy a fogvatartottak merjenek őszintén beszélni az esetleges bántalmazásokról a fogdákban.

Közzétette kedden a jelentését Magyarországon tett látogatásáról az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottsága (CPT). A delegáció tagjai 2009 tavaszán magyar büntetés-végrehajtási intézeteket, rendőrségi fogdákat, idegenrendészeti őrzött szállásokat és pszichiátriai intézeteket kerestek fel.

A küldöttség "különös aggodalmát váltotta ki" a jelentés szerint egy előzetes letartóztatott helyzete, akit a Budapesti Központi Fogdában magas biztonsági fokozatú zárkában, úgynevezett K-zárkában helyeztek el. Az illető az elzárt területen lévő, egyszemélyes zárkában, őrök állandó felügyelete alatt állt, és nagyteljesítményű reflektorfényekkel világították meg, ami miatt a fogvatartott látási problémákról panaszkodott. A fogvatartottnak nem hagytak semmiféle elvonulási lehetőséget, amikor az illemhelyet használta, és amikor mosakodott, mivel a zárkában lévő tisztálkodó-helyiséget és illemhelyet az őrszemélyzet egészében látta, és az egyik figyelőkamera látóterében volt. Ha kivitték zárkájából kézbilincset, bokabilincset és testövet helyeztek rá. Valamennyi orvosi vizsgálatát a zárkájának rácsain keresztül végezték el. "Egészében véve az a mód, ahogyan az érintettet kezelték, megalázónak tekinthető" - áll a CPT jelentésében.

A küldöttség a látogatás végén kérte, hogy orvosolják a hiányosságokat. Tavaly május végén a magyar hatóságok levélben tájékoztatták a CPT-t az azóta megtett intézkedésekről, ezek azonban a jelentés szerint "nem oszlatják el a bizottság kétségeit". A K-zárkában infravörös megfigyelő-kamerákat helyeztek el a reflektorok éjszakai használatának elkerülésére; kiderült azonban, hogy ezeket a reflektorokat eddig nappal használták - áll a jelentésben. A magyar hatóságok közölték továbbá, hogy megoldották annak biztosítását, hogy a tisztálkodási helyeket "kevésbé bántó módon" figyeljék térfigyelő kamerákkal. Ennek ellenére a fürdőszobát és az illemhelyet az egyik figyelőkamera továbbra is látni fogja, és teljes mértékben a kamerát figyelő személyi állomány is - olvasható a jelentésben. A CPT a reflektorok és spotlámpák leszerelésére tett ajánlást, továbbá kérte, hogy a zárkában lévő tisztálkodási helyeket részlegesen takarják el a minimális magánszféra megtartása végett.

A CPT-jelentéssel együtt közzétették a magyar kormány válaszát is a küldöttségnek, melyet idén márciusban küldtek meg. A magyar válasz szerint a küldöttség félreérthetett valamit, mert nem az orvosi vizsgálatokat végezték a rácson keresztül, hanem csak a gyógyszereket adták át az erre a célra kialakított speciális átadó nyíláson keresztül. "A zárka rácsait belülről sűrű szövésű acélháló is borítja, így azon keresztül nem lehetséges be-, illetve kinyúlni" - írta a CPT-nek a kormány.

Az [origo] szerette volna megtudni, milyen bűncselekménnyel gyanúsították az illetőt, mi volt az oka a különlegesen szigorú biztonsági intézkedéseknek vele szemben, született-e azóta ítélet az ügyében, jelenleg hol tartják fogva és milyen körülmények között. A Budapesti Központi Fogda a Budapesti-Rendőrfőkapitánysághoz tartozik, ezért feltettük csütörtök délelőtt kérdéseinket a BRFK kommunikációs osztályának. A BRFK csütörtök délután az [origo]-val azt közölte, hogy a CPT ajánlásai nyomán azóta átépítették a K-zárkát, a hibákat "rövid időn belül orvosolták". A zárkában jelenleg nem őriznek fogvatartottat - tették hozzá. A jelentésben szereplő fogvatartottról csupán annyit közöltek, hogy vele szemben az eljárást már az ügyészség folytatja.

Kerestük az ügyben a CPT-vel kapcsolatot tartó ügyészt, Vókó Györgyöt, a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi önálló osztályának vezetőjét is, de egyelőre nem tudtuk elérni telefonon, csütörtök délelőtti írásbeli megkeresésünkre pedig még nem érkezett válasz.

A gumibotok eldugását javasolta a küldöttség

A küldöttséghez nem érkezett panasz arról, hogy bántalmaztak volna bárkit is a rendőrségi fogdákban a személyi állomány tagjai. A CPT ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a rendőrök a fogvatartási helyeken látható módon gumibotot viselnek, ami a jelentés szerint "a megfélemlítést célozza, és ennélfogva nem segíti elő a személyi állomány és a fogvatartottak közötti pozitív kapcsolatok kialakulását". A bizottság azt ajánlja, hogy ha szükségesnek tartják a gumibot viselését, azt takarják el az őrök. A küldöttség látta azt is, hogy a miskolci fogdákban egyes rendőrök lőfegyvert viselnek a fogvatartási körleten belül, amit a CPT veszélyesnek tart, ezért az ajánlják: szüntessék meg ezt a gyakorlatot.

A CPT-jelentés bírálja, hogy az orvosi vizsgálatok bizalmasságának elvét nem tartják meg. A bizottság szerint a probléma az, hogy rendőrök is jelen vannak a fogvatartott orvosi vizsgálatakor, ami visszatarthatja az esetlegesen bántalmazott embert attól, hogy bántalmazásáról beszéljen az orvosnak. Emellett az orvosi vizsgálatok eredményeit - köztük az érintett által mondottakat - csatolják a fogvatartott aktájához, és így azt a rendőrök olvashatják.

A jelentés említi egy nőnek az esetét, aki tavaly márciusban a miskolci rendőrségi fogdában esett át orvosi vizsgálaton: vérömleny volt a bal vállán, horzsolás a jobb kezén, és véraláfutás az állkapcsán. A küldöttségnek megmutattak egy olyan nyilatkozatot, amelyben a nő kijelenti, hogy sérüléseit a feltartóztatása során tanúsított ellenálláskor szerezte, ugyanakkor a nőt elfogó rendőr jelentésében az szerepelt, hogy sértetlenül adta át őt a miskolci őröknek. A CPT jelentésében felvilágosítást kért az ügyben folyó vizsgálat eredményéről.

A jelentés szerint a rendőrségi fogdákban a körülmények általában alkalmasak a 72 órás őrizet idejére, de nem alkalmasok azokra a hosszabb időszakokra, amelyet az előzetes letartóztatottak ott töltenek. Javítani kellene a bizottság szerint például a szabadtéri testmozgára szolgáló udvarokon, van, ahol a tusolóhelyiséget kellene rendbehozni, máshol a szellőzést kéne jobban megoldani.

A túlzsúfoltság még mindig gond

A jelentés szerint továbbra is problémát jelent a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben a túlzsúfoltság. A CPT szerint a helyzeten azzal lehetne javítani, ha gyakrabban alkalmaznák a szabadságvesztés alternatíváit, és nagyobb hangsúlyt kapnának a szabadságvesztéssel
nem járó intézkedések a büntetőítélet kiszabása előtti időszakban.

A bizottság ismét kérte a magyar hatóságokat, hogy találjanak megoldást az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI) elköltözetésére, mert "a rácsok és a fegyveres őrök jelenléte lehangoló természeti környezetet alakít ki, ami nem hasznos a gyógyító környezet megteremtéséhez". (Az IMEI-ről részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

A CPT arra kéri a magyar hatóságokat, hogy hat hónapon - a K-zárkás fogvatartott esetében három hónapon - belül válaszoljanak az információkérésekre, és tájékoztassák a bizottságot az ajánlások végrehajtására tett lépésekről.