Keresi a fogást a koloncnak nevezett bürokrácián a kormány

Még idén 48 milliárd forintot spórolna meg a kormány az állami fenntartású intézményekben fizetett bérek és egyéb juttatások felülvizsgálatával. Bár Orbán Viktor miniszterelnök többször utalt arra, hogy a kormány vissza akarja szorítani az állami bürokráciát, arról egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak a kormány tagjai, hogy a tervezett spórolást hogyan valósítaná meg a kabinet. A fejlesztési minisztérium szerdán megpróbálta pontosítani a terveket, de csütörtökre újra fordult a kocka.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden egy mondatban jelentette be a kormány gazdasági akciótervének részeként, hogy a költségvetési szférában 98 százalékkal megadóztatják majd a 60 napon túli végkielégítéseket, illetve minden távozáskor járó további juttatást - például a szabadságmegváltást, a titoktartási pénzt. A kormányfő arról is beszélt, hogy az állami cégeknél 15 százalékos bértömegcsökkentést kell elérni, amitől 48,2 milliárd forint kiadáscsökkenést vár a kormány.

Az akcióterv bejelentésekor Orbán nem részletezte ezeket a pontokat. Nem beszélt arról, hogy mikortól lesz érvényes a két szabály és pontosan kikre vonatkozik majd. Nem derült ki, hogy mely cégeknél csökkentik majd a bértömeget, és az sem, hogy a végkielégítések megkurtítása csak a vezetőkre vagy az összes dolgozóra - köztisztviselőre, kormánytisztviselőre -, csak az állami cégekre vagy az összes állami fenntartású intézményre vonatkozik-e majd. Az sem derült ki, hogy ha a bértömegcsökkentés miatt elbocsátásokra kerül sor, akkor a távozó dolgozók - akár a nem vezető beosztásúak is - lényegében csak kéthavi fizetésüket kapják-e majd, vagy a jelenlegi szabályok lesznek-e rájuk érvényesek.

A finanszírozhatatlan kolonc

Orbán korábban többször utalt arra, hogy lesznek majd elbocsátások a minisztériumoknál, háttérintézményeiknél és az állami tulajdonú cégeknél. Erre a lehetőségre nemcsak a minisztériumok összevonása vagy a bértömegcsökkentés bejelentése utal - amelyet vagy fizetéscsökkentéssel, vagy kirúgásokkal lehet megvalósítani -, hanem példéul Orbán Viktornak a kormányprogramról szóló expozéja is. Ebben megígérte a "bátor és határozott intézkedéseket" a bürokrácia "radikális csökkentésére". Azt mondta, az állami bürokráciát minimálisra kell csökkenteni, mert az mai formájában "finanszírozhatatlan kolonc" az ország nyakán, és a gazdasági elitnek vállalnia kell, hogy az állami szférából felszabaduló munkaerő számára munkahelyeket teremt, és komoly részt vállal átképzésében.

Ráadásul az országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé átnevezett köztisztviselők munkaviszonyát. (Lásd keretesünket arról, hogy kik számítanak majd kormánytisztviselőnek.) Ha valóban leépítésekre szánja el magát a kormány az állami szférában - és ez nem csak a vezetői kör szűkítését jelenti majd -, akkor fontos részlet, hogy a távozó közszolgák mekkora végkielégítésre számíthatnak.

A legemberségesebb eljárást ígéri Fellegi

Az egyelőre részletesen nem ismertetett tervekre lecsapott a Jobbik és az MSZP is. A Jobbik szerint a bértömegcsökkentés és a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásának lehetősége - amely "megszünteti a köztisztviselők életpálya-modelljét és foglalkoztatási biztonságát" - miatt százezer, a közszférában dolgozó ember vesztheti el a munkáját. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke pedig úgy értelmezte az akciótervet, hogy a bértömegcsökkentéssel "15 százaléknyi postást, vasutast és buszsofőrt kell elküldeni", a végkielégítések megadóztatása pedig szerinte oda vezet, hogy a 30 éve egyfolytában dolgozó köztisztviselő, kishivatalnok is csak kéthavi fizetésével távozik majd.

A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón annyi derült ki a kormány elképzeléseiről, a spórolással kapcsolatos intézkedésekért Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter felel majd. Fellegi újságírói kérdésekre néhány kisebb részletet tisztázott, de a kép még korántsem teljes.

Fellegi azt mondta, a bértömegcsökkentéssel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) tartozó állami cégeknél számolnak, ebből 48 milliárd forintos megtakarítást várnak. Az állami szervezeteknél egyelőre a vezetői struktúra és a jövedelmek felülvizsgálatát ígérte meg. Az [origo] kérdésére azonban azt mondta, hogy később a közszféra minden intézményére fog majd vonatkozni a bértömegcsökkentésről szóló szabály.

Bár Fellegi hangsúlyozta, hogy "nem cél az egyszerű dolgozók elbocsátása", és arról beszélt, hogy az MNV-hez tartozó vállalatoknál "vezetői szinteket fogunk megszüntetni", a lehetséges elbocsátásokat nem zárta ki. Azt mondta, a terhek különbözőképpen oszlanak majd meg a különféle cégeknél, és úgy járnak majd el, hogy az "a legemberségesebb legyen".

48 milliárdot takarítanának meg idén

A végkielégítésre vonatkozó újságírói kérdésre a miniszter emlékeztetett a BKV-s végkielégítési botrányokra (a vezetői végkielégítések körüli viharokról itt olvashat bővebben), és hangsúlyozta, hogy két hónapnyi bér mindenképpen jár majd. Az [origo] kérdésére, hogy a végkielégítések megkurtítása kikre vonatkozik majd - csak vezetőkre, vagy mindenki másra is, csak az állami cégekre vagy a minisztériumokra is -, annyit felelt: a közpénzből gazdálkodó szervezetekre vonatkozik majd a szabály.

Csütörtökön Fellegi tárcája, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pontosítást adott ki a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakhoz, ebben ismét megváltoztatva azok körét, akikre a bértömegcsökkentésről szóló szabály vonatkozik majd: e szerint a minisztériumokra nem, de az MNV-hez tartozó cégek mellett az összes állami cégre is vonatkozik majd a bértömegcsökkentés. Ennek a körnek az esetében várják a 48 milliárd forintos megtakarítást még az idén.

A minisztérium a sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy az állami cégeken kívül másra - tehát a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre - nem vonatkozik majd a 15 százalékos csökkentés. A közlemény szerint "a közszférában tömeges elbocsátásokat nem tervez a kormány, de létszámleépítés mindenképpen várható".