A parlament kulturális bizottságának keddi ülésén részleteket mutattak be a Bűn és büntetlenség című filmből, amelyet a Mandiner nevű blog két újságírója, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás forgatott Biszku Béláról, az 1956-os forradalom utáni felelősségre vonásokban részt vevő belügyminiszterről. A filmet az Uránia mozi tűzte műsorára, de miután Biszku lánya, Biszku Éva Józsa azt mondta a mozi vezetőségének, hogy személyiségi jogok megsértése miatt bepereli őket, az Uránia levette műsoráról a dokumentumfilmet.
A bizottsági ülésre meghívott alkotók azt mondták, hogy Biszku Béla előzetesen írásban hozzájárult a film leforgatásához. Mivel szerintük Biszku 1957 és 1961 között közszereplő volt, nem értik, a mozi miért nem vállalta a film bemutatását. Bakos Edit, az Uránia igazgatója azzal magyarázta a premier lemondását, hogy a mozinak nincs pénze egy esetleges perben megítélt több millió forint kifizetésére.
Menczer Erzsébet, a bizottság fideszes tagja kijelentette: a tényfeltárás minden eszközét meg kell ragadni, hogy kiderüljön, pontosan mi történt az 1956-os forradalmat követő megtorlások során. Ma a világban sok olyan ember ellen folyik eljárás, aki a holokauszttal összefüggésben követett el bűnöket - mondta a képviselő.
Az ülésen az MSZP-s képviselők közül egyedüliként részt vevő Vitányi Iván viszont azt mondta, hogy nem a bizottság feladata Biszku Béla történelmi szerepének megítélése.
A kulturális bizottság megszavazta és a plenáris ülés elé terjesztette azt a határozati javaslatot, amely kimondja, személyiségi jogokra hivatkozva nem lehet történelmi dokumentumfilmeket betiltani.