Kisebb problémákat talált a pártok adatbázisaiban az ombudsman

Az MSZP, a Jobbik és az LMP adatkezelésében is talált problémákat az adatvédelmi biztos, aki a választási kampány során használt adatbázisokat vizsgálta. A biztos közleménye szerint jogszerűtlen adatbázisokra nem bukkant, de szinte minden pártnál tett néhány javaslatot az adatkezelés megváltoztatására.

Lezárult az adatvédelmi biztos vizsgálata, amely azt ellenőrizte, hogy a pártok a választási kampány során használtak-e fel jogszerűtlen választói adatbázisokat. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának pénteki közleménye szerint több pártnál találtak kisebb szabálytalanságokat, de jogszerűtlen adatbázisokra az ombudsman nem bukkant.

Jóri András a Civil Mozgalom, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt adatkezelését ellenőrizte. A vizsgálat során a biztos és munkatársai minden párt székházában jártak, az adatkezelés helyszínén megtekintették az adatbázisokat, a telefonon vagy egyéb módon megkeresettek jegyzékét, szúrópróbaszerűen ellenőrizték az adatkezeléshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatok meglétét, az adatok forrásának feltüntetését.

A vizsgálat megállapította, hogy a pártok főként tagnyilvántartások, szimpatizánsi adatbázisok, önkéntes hozzájáruláson alapuló levelezőlisták alapján végezték kampánytevékenységüket. A telefonos megkeresések során a hívásokhoz nyilvános telefon-adatbázist használtak fel, a postai megkereséseket a választói névjegyzék alapján küldték ki, jogszerűen. A pártok többsége az adatkezelést bejelentette az adatvédelmi nyilvántartásba.

Két párt kivételével a szimpatizánsi adatbázisok alapjául szolgáló írásos hozzájáruló nyilatkozatokat megőrizték, azonban a többségüknél azok nem kereshetők vissza egyszerűen, az elektronikus adatbázisban nem tüntetnek fel olyan adatot, amelyből megállapítható, hogy a hozzájárulást tartalmazó dokumentumot hol kell keresni.

Az ajánlószelvényeket kivétel nélkül minden szervezet a határidőn belül megsemmisítette. Hiányosságként említhető, hogy a pártok jellemzően nem rendelkeznek adatkezelési, adatvédelmi szabályzattal, amelynek mielőbbi elkészítését a biztos javasolta a szervezeteknek. Az adatvédelmi törvény ugyan a pártok adatkezelései esetére nem írja elő kötelező jelleggel adatvédelmi szabályzat rendszeresítését, annak hiányában azonban nem állapítható meg, hogy a pártokon belül mely szervezeti egység felel az adatkezelés jogszerűségéért, illetve nem követhető nyomon az adatkezelés menete.

A Fidesznél a vizsgálat kiterjedt a számítógépen tárolt adatbázisok tartalmi ellenőrzésére, külön vizsgálva a párttal nem rokonszenvezők esetlegesen fellelhető adatait. A szúrópróbaszerű tesztek során Jóri András nem talált arra utaló jelet, hogy létezne pártszimpátia alapú, a Fideszt elutasító választópolgárokról nyilvántartás.

Az MSZP székházában az adatvédelmi biztos azt vizsgálta, hogy azokról is vezet-e a nyilvántartást párt, akik a szervezet részére nem adták át ajánlószelvényüket. A vizsgálat szerint az MSZP a korábban szimpatizánsként nyilvántartásba vett választópolgárokat a kampány során felhívta telefonon, és felajánlotta számukra a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét. Mivel ezt az ajánlócédula átvétele érdekében tették, az ombudsman szerint jogszerűen jártak el.

Az MSZP ugyanakkor a szimpatizánsok listáján egy megjegyzéssel feltüntette azokat, akik valamely okból nem adták át ajánlószelvényüket (pl. nem voltak otthon). Jóri András adatvédelmi biztos felhívta a párt figyelmét arra, hogy a bejegyzést a jövőben ne alkalmazzák, illetve töröljék, mert nem felel meg maradéktalanul a célhoz kötött adatkezelés elvének.

A Jobbik és a Civil Mozgalom nyilvántartásaiban rögzítette azt a tényt, hogy a szimpatizánsokról korábban beszerzett hozzájáruló nyilatkozatokat az adatkezeléshez - áll a közleményben. A pártok azonban az eredeti hozzájáruló nyilatkozatokat az adatbevitelt követően megsemmisítették, így az ombudsman szerint esetükben nem dokumentált az önkéntes hozzájárulás ténye.

Az LMP internetes kampányában az ajánlócédulák leadásának tényét, továbbá a leadott ajánlócédulák számát egy dokumentumban megőrizte. Jóri András a választások után ezeknek az adatoknak a törlését kezdeményezte, mert szerinte azok megtartása nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés elvével.

Az MDF esetében a Konzervatív Intézettel közösen szervezett telefonos kampányban az adatkezelés folyamata nem volt átlátható, mert adatkezelésüket nem jelentették be az adatvédelmi nyilvántartásba - írja az ombudsman pénteki közleményében. További hiányosság, hogy a Civil Mozgalom a "fiktív" jelentkezők kiszűrése érdekében a személyazonosító szám megadását is választhatóvá tette. A személyi azonosító számnak regisztráció céljából honlapon történő kezelése Jóri András szerint nem felel meg az célhoz kötött adatkezelés elvének, így annak önkéntes alapon történő kezelése sem jogszerű.