Barátkozós hangulatban hallgatta meg a Fidesz az MSZP államfőjelöltjét

A társadalmi különbségek és a nemzeti megosztottság csökkentését tartaná államfőként legfontosabb feladatának Balogh András, az MSZP köztársaságielnök-jelöltje, akit kedden hallgatott meg a Fidesz és a KDNP frakciója. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes kérdésére Balogh kijelentette: államfőként aláírná a kettős állampolgársági törvényt. Harrach Péter KNDP-frakcióvezető szerint a jelölt alkalmas.

Pártoktól független, baloldali értelmiséginek nevezte magát Balogh András, az MSZP köztársaságielnök-jelöltje, amikor kedden délután meghallgatta a Fidesz és a KDNP frakciója az Országház felsőházi termében. A teremben az [origo] tudósítója szerint nagy számban jelentek meg a kormánypárti képviselők, köztük Lázár János frakcióvezető, Semjén Zsolt és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesek. A képviselők általában egykedvűen hallgatták a szocialista jelöltet, Rogán Antal V. kerületi polgármester például nevetgélve beszélgetett Tarlós István fővárosi frakcióvezetővel.

Balogh beszédében két célkitűzést emelt ki, amelyeket államfőként képviselni szeretne: a társadalmi egyenlőtlenségek, illetve a a nemzeti megosztottság mérséklését. "Senki ne aludjon a híd alatt" - mondta a társadalmi különbségekről Balogh, aki nagyon fontosnak tartaná a munkához való jog elismerését. Azt mondta: tudja, hogy köztársasági elnökként korlátozottak lennének a jogosítványai, de megpróbálna hatást gyakorolni a társadalom és a gazdaság szereplőire.

"Hidakat építsünk, ne barikádokat" - mondta Balogh a nemzeti megosztottságról, amely szerinte nemcsak politikai értelemben létezik, hiszen tudásban és lehetőségben is óriási különbségek vannak az emberek közt. A szocialista államfőjelölt az Orbán-kormány elszámoltatásról szóló ígéreteire utalva azt mondta: az elszámolás fontos ugyan, de nem szabad leszámolássá válnia, mert az újabb falakat épít. A jelenleg bangkoki nagykövetként dolgozó Balogh hosszan beszélt külpolitikai nézeteiről. Azt mondta: elkötelezett híve a NATO-nak, és szerinte akkor is ki kell állni a katonai szövetség mellett, ha egy akció nem szolgálja Magyarország közvetlen érdekeit.

Autonómia és abortusz

Semjén Zsolt kérdésére azt mondta: a kulturális és területi autonómia legitim törekvés, és ahol arra lehetőség van, Magyarországnak támogatnia is kell, de szerinte ez nem veszélyeztetheti az ott élő magyar kisebbséget. Kérdésre kijelentette azt is: államfőként - bizonyos feltételekkel - aláírná a kettős állampolgársági törvényt. Egy, a szlovák-magyar viszonyra vonatkozó képviselői kérdésre Balogh azt mondta: az európai kultúra térnyerése tompítani fogja a soviniszta megnyilvánulásokat. Egy fideszes képviselő azt is megkérdezte a szocialista jelölttől, mit szól az új alkotmány megalkotásához. Balogh erre azt mondta: nem az a fontos, hogy új vagy régi az alkotmány, hanem hogy kellően demokratikus-e.

Révész Máriusz, a miniszterelnök gyermek- és családügyi tanácsadója a demográfiai helyzetről kérdezte Balogh véleményét, mire ő azt mondta: hatástalanítani kell a demográfiai bombát, de szerinte nem érdemes bevándorlással pótolni a népességfogyást, mert az konfliktusokat okoz. Balogh szerint "az államnak kell a zsebébe nyúlni", és anyagi eszközökkel ösztönözni a gyermekvállalást. Nem híve azonban annak, hogy adminisztratív eszközökkel, például az abortusz betiltásával próbálják növelni a gyermekek számát.

"A szocialisták alkalmas jelöltet állítottak" - mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Lázár János pedig köszönetet mondott Baloghnak, amiért eljött, és tájékoztatta őket. Azt mondta: azért is tartották fontosnak, hogy meghallgassák Baloghot, mert 2000-ben az MSZP-frakció is meghallgatta az ő jelöltjüket, Mádl Ferencet. Az ülés utáni sajtótájékoztatón a Fidesz-frakcióvezető is alkalmasnak nevezte Baloghot. A frakcióülés után Lendvai Ildikó MSZP-elnök azt mondta: olyan jelöltet választottak, aki "kielégíti az ország párbeszéd-vágyát".

A Fidesz még nem mondott nevet

Sólyom László jelenlegi köztárasági elnök mandátuma augusztus végén jár, utódát a parlament jövő kedden választja meg. Orbán Viktor kormányfő nevezi meg a jelöltet, és a Fidesz parlamenti frakciója csütörtökök délután, nyilvános ülésén fogja ezt megvitatni. Orbán az erről szóló levelét szerdán juttatja el a frakcióvezetőnek.

A Fidesz egyelőre annyit árult el, hogy Baloghgal együtt hét jelöltet vettek számba. Az [origo] információi szerint Schmitt Pál parlamenti elnök, Áder János EP-képviselő, Vizy E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke, Chikán Attila, az előző Orbán-kormány gazdasági minisztere, Bihari Mihály korábbi alkotmánybíró, illetve Sólyom László jelenlegi elnök neve került szóba államfőjelöltként.

Bár Sólyom Lászlót még egy ciklusra újra lehetne választani, nagyobb az esélye annak, hogy Schmitt Pál lesz az államfő. Korábban több fideszes politikus arról beszélt az [origo]-nak, hogy ennek a forgatókönyvnek az az előnye a kormány számára, hogy a jelenlegi házelnök még véletlenül sem tesz majd keresztbe saját pártjának, és szerepe valószínűleg csak protokolláris lesz.