Megilletődött az MSZP az első látványos próbatétel előtt

Az MSZP vasárnapi kongresszusán dönthetnek arról, legyen-e a pártnak saját államfő-jelöltje. Bár a Fidesz kétharmados parlamenti többségével simán megválaszthatja saját emberét, az MSZP elnökségének többsége szeretné, ha ők is állítanának jelöltet. Azt még nem tudták eldönteni, kit javasolnának, olyanok is akadnak, akik fátylat borítva az elmúlt évek viszályaira akár Sólyom Lászlót is újrajelölnék.

Az MSZP elnökségének többsége azt szeretné, ha a pártnak lenne saját államfő-jelöltje, de ezzel nem mindenki ért egyet, és még abban sem alakult ki egyetértés, hogy ki lehetne az ideális jelölt - állította az [origo]-nak több vezető szocialista politikus. A párt sajtóosztálya kérdésünkre azt közölte, hogy a június 6-ra összehívott kongresszus egyik napirendi pontja az új államfő személyének megvitatása lesz. A parlamentben a szocialistáké az egyetlen ellenzéki frakció, amely rendelkezik az államfő-jelöléshez szükséges legalább 50 képviselővel.

Az egyik szocialista elnökségi tag a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérve azt mondta: a párt élén álló testület tagjainak többsége úgy gondolja, hogy az MSZP-nek saját jelöltet kell állítania annak ellenére, hogy a parlamentben több mint kétharmados többséggel rendelkező Fidesz várhatóan gond nélkül megszavazza majd saját jelöltjét. Lendvai Ildikó pártelnök egy csütörtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy szerinte a párban azt az ötletet támogatják többen, hogy állítsanak saját államfőjelöltet. Ugyanakkor vannak olyan szocialista vezetők is, akik szerint ez felesleges, inkább a Fidesz javaslatára kellene érdemben reagálni, véleményt mondani a leendő államfőről.

Mivel a párt vezetésében nincs konszenzus, egyelőre nem konkrét neveken megy a vita, bár pár lehetséges jelölt már felmerült - állította az elnökség [origo]-nak nyilatkozó tagja. Mint mondta, először annak kell eldőlnie, milyen típusú államfő-jelöltet keressenek, a párt soraiból kerüljön ki, vagy kívülről hozzanak olyan jelöltet, aki kötődik a "szociáldemokrata irányhoz". Az MSZP-hez kötődő emberek közül Kovács László korábbi európai uniós biztos neve merült fel lehetsége jelöltként. Egy a párthoz közeli másik forrásunk is megerősítette, hogy Kovácsot uniós múltja és korábbi külügyminiszteri posztja miatt többen is alkalmasnak tartják a jelöltségre.

Nem felejtik Sólyom megválasztását

Az MSZP több vezetőjében forrásaink szerint az is felmerült, hogy Sólyom László jelenlegi államfő újraválasztását is támogathatnák. Egy névtelenséget kérő elnökségi tag szerint azonban sokan vannak, akik nem tudják elfelejteni, hogy Sólyom az elmúlt öt évben rendszeresen összetűzésbe került a kormányzó MSZP-vel, visszadobott több fontos törvényt, a szocialisták viszont több körben is leszavazták ombudsman-, és főbíró-jelöltjét. "Teljes joggal bíráltuk Sólyom tevékenységét, elég furcsa lenne, ha ezután újrajelölnénk" - jegyezte meg az elnökségi tag. Az [origo]-nak nyilatkozó másik, a szocialistákhoz közel álló forrás viszont azt is felvetette, bármennyire meg is tartaná posztját Sólyom, valószínűleg ő sem szeretné, ha pont az MSZP jelölné.

Az MSZP máig nem felejtette el, hogy Sólyom Lászlót 2005-ben az ő jelöltjükkel, Szili Katalin akkori házelnökkel szemben választották államfővé. Sólyomot a Védegylet ajánlotta államfőnek, de hivatalosan a Fidesz képviselői jelölték. Az MSZP nem támogatta, a szocialisták - a nagyobbik kormányzó pártként - saját jelöltjüket, Szili Katalint szerették volna államfőnek. Szilit annak ellenére is jelölték, hogy tudták, az SZDSZ nem támogatja majd. Abban bíztak, hogy sikerül megnyerni néhány ellenzéki képviselőt, és a harmadik körben Szili nyerhet.

A Fidesz úgy taktikázott, hogy képviselői az első körben nem szavaztak, viszont a korábbi MDF-es képviselők - az akkori szóhasználattal a vakondok - Szilire voksoltak, így 183:13 arányban ő nyerte az első kört Sólyommal szemben. Az MSZP ekkor úgy érezte, sikerült néhány jobboldali képviselőt saját jelöltje mellé állítani. A másnap délelőtti második fordulóban azonban már az ellenzéki pártok által támogatott Sólyom kerekedett felül 7 szavazattal. A harmadik körben - amikor már az egyszerű többség is elegendő az államfő megválasztásához - Sólyomra 185-en szavaztak, Szili Katalin 182 voksot kapott.

A szavazás után az MSZP azzal vádolta meg Kósa Lajos debreceni polgármestert, hogy szavazatának megváltoztatására utasította Láyer József hajdú-bihari fideszes országgyűlési képviselőt, aki állítólag Szilire akart szavazni. A szocialisták azt állították, a fideszes képviselőknek be kellett mutatniuk szavazólapjaikat megyei vezetőiknek. Kósa szerintük észlelte, hogy Láyer nem megfelelően szavazott, és utasította a képviselőt, hogy kérjen új cédulát. Láyer később azt mondta, elrontotta a szavazólapot, de azért, mert nem vette be időben a gyógyszerét, ezért rosszul látott.

A Fidesz még nem mondott biztosat

A szocialista elnökség egy másik, szintén névtelenséget kérő tagja szerint stratégiai kérdés lesz, hogyan állnak az államfőválasztáshoz. Ugyanakkor szerinte sokan úgy gondolják, felesleges ezzel foglalkozni, mert az "első körben meg tudja szavazni a Fidesz, kit akar köztársasági elnöknek, és ezzel élni is fog".

Az egyelőre nem világos, hogy a Fidesz támogatná-e Sólyom újbóli jelölését. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke áprilisban egy tévéinterjúban beszélt arról, hogy szerinte a következő években nem Sólyom lesz a köztársasági elnök. Szijjártó Péter szóvivő ezt úgy finomította, hogy ez nem a Fidesz hivatalos véleménye, Orbán Viktor pártelnök pedig két nappal később azt mondta: a Fidesz még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, és csak "messze a kormány megalakulását követően hozza meg ezt a döntést".

Sólyom László köztársasági elnök mandátuma augusztus 5-én jár le. A parlamentnek a mandátum lejárta előtt legalább harminc nappal új elnököt kell választania. Az MSZP alapszabálya szerint a köztársaságielnök-jelöltről a kongresszusnak kell döntenie, így most vasárnap mindenképpen hozniuk kell valamilyen döntést, mert a július 10-ei hétvégére összehívott rendkívüli tisztújító kongresszus a 30 napos határidő miatt már későn van. Főleg, hogy a Népszabadság értesülései szerint a Fidesz frakciója június 28-án dönt arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek. Információink szerint a szocialisták vasárnapi kongresszusán olyan döntés is születhet, hogy felhatalmazzák az elnökséget vagy a frakciót a jelöltállításra.