Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is

Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvénymódosítást, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítást - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). A parlament múlt héten fogadta el a fideszes Mátrai Márta javaslatát, amely szerint az Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottság a jövőben nem a frakciók egy-egy képviselőjéből állna, hanem a pártok mandátumarányuk szerint delegálnának tagokat.

Ez a jelenlegi erőviszonyok mellett kényelmes helyzetet biztosítana a Fidesznek és a KDNP-nek, amely a kétharmados többség birtokában meg is választhatná az alkotmánybírákat. A törvény szerint 11 tagú Alkotmánybíróságban jelenleg két hely betöltetlen. A Fidesz már a múlt héten bejelentette, hogy az egyik helyre Bihari Mihályt, a testület korábbi elnökét jelöli, akinek mandátuma 2008-ban lejárt, és akkor nem jelölték újra.

A közlemény szerint az államfő egyetért az országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának jelenlegi szabályozása nem vált be. Sólyom azonban olyan szabályokat szeretne, amelyek "jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak". Sólyom szerint a múlt héten elfogadott módosítás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, sőt, "alkalmas a helyzet további romlását előidézni". A jelölőbizottság a törvény szerint nyolctagú lenne, ami az államfő szerint lehetetlenné teszi, hogy minden frakció arányos képviseletet kapjon benne.

Sólyom emlékeztet arra is, hogy 1990-ben egy olyan kompromisszum alakult ki, amely megakadályozta, hogy egyetlen politikai erő, a kormányoldal vagy az ellenzék képes legyen egymagában alkotmánybírót állítani. Sólyom szerint ez a célkitűzés helyes volt, és összhangban van azzal a követelménnyel, hogy az alkotmánybírók pártatlanok és függetlenek legyenek.

A köztársasági elnök szerint sem a jelenlegi, sem az új szabályozás nem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak, ezért arra kérte az országgyűlést, hogy az európai példáknak megfelelő, "garanciális szempontból kielégítő, ugyanakkor hatékony" szabályozást alkosson. Ezeknek a követelményeknek Sólyom szerint leginkább az felelne meg, ha az alkotmánybírák állításában szerepet kapna a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.

Sólyom a múlt héten már visszaküldte a kormánytisztviselőkről szóló törvényjavaslatot. A köztársasági elnök nem értett azzal egyet, hogy indoklás nélkül mondjanak fel a központi közigazgatásban dolgozóknak. A Fidesz elutasította az egykori alkotmánybírósági elnök érvelését, és hétfőn egy kisebb - az indoklás nélküli felmondás kérdését nem érintő - módosítással újra szavazásra bocsátja a törvényt (erről itt olvashat részletesen).