Gyurcsány-kritikával edzettek rá vezető MSZP-sek a kongresszusra

A párt összezsugorodásának okait értékelik az MSZP küldöttei a vasárnap délelőtt kezdődő kongresszuson, amelyet arra hivatkozva tartanak  zárt ajtók mögött, hogy így őszintébben ki tudják beszélni a problémákat. A leglátványosabb konfliktusnak Gyurcsány Ferenc és vezető MSZP-sek szembenállása tűnik, akik az elmúlt napokban sorra adták ki az egykori kormányfőt bíráló nyilatkozatokat.

A nyilvánosság kizárásával vitatná meg a párt küldötteivel az MSZP megújításának stratégiáját a vasárnapi kongresszust előkészítő ügyrendi bizottság. A tervek szerint a tanácskozáson értékelik a kormányon töltött nyolc évet, megvitatják a választási vereség okait, majd döntenek a párt ellenzéki újrapozícionálásáról. Lesz lehetőség a bajok átbeszélésére, ugyanis a tanácskozást előkészítő testület lehetővé tenné, hogy a közel hatszáz küldött közül bárki felszólalhasson és véleményezhesse a párt vezetőinek beszámolóit.

"Nincs semmi rejtegetnivalónk, pusztán csak azt szeretnénk, hogy őszinte legyen a vita, senki ne fogja vissza magát a sajtótól tartva" - nyilatkozta az [origo]-nak Bárándy Gergely, az ügyrendi bizottság elnöke arról, hogy zárt ajtók mögött tervezik tartani a tanácskozást. A testület tervezetéről a küldöttek döntenek majd, így elvileg nem kizárt, hogy lesznek nyílt részei is a kongresszusnak.

Pártszakadás vagy baloldali fordulat

Bárándy azt mondta, hogy Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök irányítása alatt a párt illetékes bizottsága már összeállított egy vitaindító iratot, amely a választási vereség következtében előállt helyzetet elemzi. Erre fog reagálni felvezető szónoklatában többek között maga Lendvai, Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő, Mesterházy Attila frakcióvezető és Simon Gábor választmányi elnök. Az új stratégiát meghatározó, kongresszus elé terjesztett dokumentumot menet közben fogják módosítani, illetve vitatni a párt küldöttei.

A választások után vita bontakozott ki a 2006 óta több mint 1,3 millió szavazót elveszítő MSZP sorsáról. A két forduló között a Népszabadságnak név nélkül nyilatkozó szocialista politikusok azt mondták, hogy az MSZP nevet és logót is vált, így vág neki az önkormányzati választásoknak. Az ismét aktivizálódó Gyurcsány Ferenc május 5-én egy negyven oldalas röpiratban értékelte az elmúlt nyolc évet, bírálta a kampányt, szorgalmazta a vezetőség azonnali visszavonulását, és egy új alapszabály megalkotását (a röpiratról itt olvashat). Bár többször is elmondta, hogy nincsenek hatalmi ambíciói, javasolta, hogy ne ugyanaz a személy töltse be a frakcióvezetői és a pártelnöki posztot. Ha ez így lesz, az Mesterházy Attila frakcióvezető és elnökaspiráns szándékait húzná keresztbe.

A volt miniszterelnök-pártelnök vitairatára több vezető szocialista politikus is reagált: a dolgozatokban közös elem Gyurcsány felelősségének firtatása, az elmúlt négy év bírálata. Az MSZP háttérintézményeként működő Politikatörténeti Intézet (PTI) vezetője, Földes György szintén kiadott egy dolgozatot május közepén, amelyben három lehetőséget vázolt fel. Földes szerint megtörténhet, hogy kettészakad a párt a szociálliberális-baloldali törésvonal mentén, esetleg egységet színlel a túlélésre összpontosítva, vagy kialakítanak egy új működési rendet és teljesen újraszabják az irányt. Földes úgy vélte, nincs szükség radikális baloldali fordulatra, de az MSZP nem mehet tovább a "neoliberális úton", kritikusan kell viszonyulnia a kapitalizmushoz. Jelzésértékű, hogy a Gyurcsány kezdeményezésére 2008-ban létrejött Demokratikus Charta és a PTI június 2-án két különálló, párhuzamos tanácskozást szervezett Trianonról.

"Vezérelvűség" és "összevisszaság"

Kiss Péter, a párt alelnöke által vezetett Baloldali Tömörülés június 1-én kiadott közleményében - a sorok közt Gyurcsányt bírálva - a pártban eluralkodott "vezérelvűséget", a "balliberális politika hegemóniáját" támadta. Az egyik legnagyobb párton belüli platform azt javasolta, hogy ciklus közben is frissítsék a parlamenti frakciót.

Pénteken a Baja Ferenc - aki Szili Katalin mozgalmát is szervezi - irányította Szocialista Platform is kiadott egy harmincoldalas vitairatot, melyben az MSZP hanyatlását a 2006-os kormányalakításhoz köti, illetve az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésével magyarázza. A dokumentum Gyurcsányt hibáztatja, amiért a négy évvel ezelőtti kampányban a kormány letagadta, hogy megszorításokra készülne. A platform ezért a beszéd kiszivárgását vizsgáló titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra hozatalát követeli. Bajáék szerint Gyurcsányról hamis kép él a köztudatban: "a széles körű vélekedés szerint átfogó vízióval rendelkezik", valójában azonban a kormányzása "a sodródás, az összevisszaság, és nem a hosszú távú, előrelátó építkezés időszakaként maradt emlékezetes". A vitairat szerzői úgy vélik, Gyurcsány idején romlott meg a viszony az SZDSZ-szel, a volt kormányfő liberális retorikájával a párt antiliberális szavazóit is elidegenítette, egy részüket pedig áttolta a Jobbik táborába.

Ugyancsak pénteken hozta nyilvánosságra Mesterházy Attila a baloldal jövőjét taglaló írását. Bár dolgozatának nem ez a központi témája, az MSZP frakcióvezetője is bírálta a Gyurcsány szorgalmazta harmadikutas irányvonalat. Szerinte ez politika nem vette figyelembe a magyar társadalom különböző rétegei között meglévő egyenlőtlenségeket és különbségeket, így nem is tudott társadalmi támogatást szerezni a reformkísérletekhez. Mestreházy szerint ez vezetett oda, hogy a baloldali szavazók jelentős része már nem tatrja baloldali pártnak az MSZP-t.

Újabb sokk, előrehozott tisztújítás

"Részben lélekgondozás és búslakodás lesz, részben felkészülés a párt előtt álló kihívásokra" - mondta az [origo]-nak egy korábban kormányzati pozíciót betöltő elnökségi tag. A névtelenséget kérő politikus szerint újabb sokk éri majd a pártot, amikor kiteszik a közigazgatásból az utóbbi nyolc évben oda beemelt embereiket, miként az önkormányzati képviselők megfelezése is főleg a népszerűtlen - ezért a helyhatósági választásokon várhatóan rosszul szereplő - MSZP-t fogja sújtani. "Sokan úgy fogják ezt megélni, hogy a párt nem tudja megvédeni őket. Erre fel kell készíteni a tagságot, a vezetőség pedig összezár majd" - vélelte forrásunk. Egy másik, a volt miniszterelnökkel szemben kritikus elnökségi tag szerint nem zárható ki, hogy az új alkotmányról szóló népszavazás felvetésével Gyurcsány "ellopja a showt, és megússza a szembenézést az elmúlt négy évvel" (Gyurcsány ötletéről itt olvashat).

Áprilisban az MSZP vezetői még azt tervezték, hogy a választások második fordulója után lemondott Lendvai utódját a június 6-i kongresszuson választják meg, a lemondását csak felajánló elnökség viszont a helyén maradt volna az alulról felfelé történő teljes tisztújításig. Az eredeti tervek szerint a vasárnapi kongresszus arról is döntött volna, hogy az önkormányzati választások előtt vagy után tartsák meg a tisztújítást. Az április óta eltelt időben több vezető szocialista politikus bírálta ezt a megoldást követelve az elnökség azonnali távozását. Vadai Ágnes kilépett az elnökségből, testületileg lemondott a békéscsabai, a bajai szervezeteinek vezetősége, a hajdú-bihari szocialisták pedig aláírásokat gyűjtöttek tisztújítást követelve.

Végül a május 15-i választmány úgy döntött, hogy még a nyáron megtartják a teljes tisztújítást, aminek az elnököt és elnökséget megválasztó július 10-11-i kongresszus lesz a zárása. Miután minden lényeges döntést ekkor fognak meghozni, a június 6-ra összehívott tanácskozásnak nem marad más dolga, mintkibeszélni a sérelmeket, megvitatni a párt új irányvonalát, és dönteni arról, hogy lesz-e önnálló államfőjelöltje az MSZP-nek. A párt egyik, neve elhallgatását kérő megyei elnöke szerint az MSZP prominensei a mostani kongresszuson már a tisztújításon szavazó tagságnak "fognak játszani, egy ilyen nagy testület nem tud kifinomult, alaposan végiggondolt stratégiát alkotni".