Sólyom visszadobta az indoklás nélküli kirúgásokról szóló törvényt

Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta első alkalommal emelt akadályt egy törvénnyel szemben Sólyom László államfő, aki hétfőn visszaküldte a parlamentnek az államigazgatásban dolgozó tisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt. Sólyom szerint a törvény veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai alapokon nyugvó működését. A Fidesz megfontolja az államfő kifogásait.

Visszaküldte a parlamentnek Sólyom László államfő a kormánytisztviselőkről szóló, múlt hét kedden elfogadott törvényt, amely lehetővé tenné a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását az államigazgatásban. A köztársasági elnök szerint az indokolás nélküli felmondás bevezetése veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, és szembenáll az európai uniós szabályokkal. Az államfői döntésről szóló közlemény szerint Sólyom kifogásolja azt is, hogy a törvényjavaslat szerint a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselőt is bármikor elbocsáthatnák.

Sólyom a vétót indokoló, a parlament elnökéhez címzett levelében utal arra az ellentmondásra is, hogy amíg a minisztériumok teljes közigazgatási kara indokolás nélkül elbocsátható lesz, addig a helyettes államtitkárokra továbbra is a köztisztviselői törvény szigorú felmentési szabályai irányadók. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását május 20-án terjesztette be Navracsics Tibor, Rétvári Bence és Répássy Róbert fideszes képviselő, a javaslatot múlt hét kedden fogadta el az országgyűlés.

Megfontolja a Fidesz a javaslatokat

Ha a Fidesz változatlan tartalommal fogadja el a törvényt, azt az államfőnek már mérlegeés nélkül alá kell írnia. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a Független Hírügynökségnek azt mondta, részletesen megvizsgálják és megfontolják Sólyom László kifogásait. A Fidesz egyébként azt is apró sikernek tartja, hogy az államfő nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az Országgyűlésnek küldte vissza a törvényt, ezek szerint ugyanis alkotmányossági aggály nem merült fel a törvénnyel szemben - mondta Lázár.

Azért van szükség a törvényben a két hónapos indoklás nélküli felmondás lehetőségére, mert az elmúlt 18 évben kialakult bírói gyakorlat nem tette lehetővé, hogy az alkalmatlan köztisztviselőket elbocsássák - indokolta az [origo]-nak hétfőn a javaslat kritizált részét Rétvári Bence államtitkár, a javaslat egyik benyújtója. Rétvári szerint a munkaügyi bíróságok csak extrém esetekben fogadták el az alkalmatlanságot felmondási indokként, ezért az államigazgatásban azzal a trükkel éltek az elmúlt években, hogy átírták a szervezeti és működési szabályzatot, és átszervezésre hivatkozva bocsátottak el tisztviselőket. Az államtitkár szerint még tanulmányozzák a köztársasági elnök javaslatát, és előfordulhat, hogy kisebb módosításokkal nyújtják be újra a törvényt a parlamentnek, például lehet, hogy megszüntetik a helyettes államtitkárok kivételezett helyzetét.

Nagy Anna, kormányszóvivő az [origo]-nak azt mondta, megvizsgálják a köztársasági elnök által kifogásolt részeket a törvény szövegében, de a kormány az alapcéltól nem kíván eltérni, továbbra is az olcsó és a hatékony államigazgatás megteremtésére törekszik.

Kirúgás indoklás nélkül

A törvényjavaslat szerint az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselők (korábbi köztisztviselők) munkaviszonyát. Répássy Róbert a törvénytervezet parlamenti vitájában azzal indokolta a változtatást, hogy míg egy köztisztviselő indokolás nélkül szüntetheti meg jogviszonyát, addig a munkáltató, az állam csak valós és okszerű indoklással alátámasztottan, meghatározott esetekben mondhat fel az alkalmazottainak. A végszavazás előtt egy kormánypárti módosító indítvény kilátásba helyezte a korábbi felmondási tilalmak fenntartását, ám a fideszes beterjesztő az utolsó pillanatban visszavonta a módosító javaslatát.

Répássy a törvény parlamenti vitájában az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára hivatkozott, amely kimondta, a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. A törvény hatályba lépése esetén a közszolgák elnevezése is megváltozott volna, az államigazgatásban dolgozó köztisztviselők átminősültek volna kormánytisztviselővé.

Répássy a parlamenti vitában azt mondta, 60-70 ezer közé tehető azon köztisztviselők száma, akikre a törvény vonatkozna. A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed majd ki; nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket

Érzékeny környezetben

A tervezetet élesen bírálták a köztisztviselőket képviselő szakszervezetek, a parlamenti ellenzék pedig több módosítót terjesztett be a parlamentbe. Pősze Lajos jobbikos képviselő szerint az új törvénnyel a kormány lehetetlen helyzetbe hozná a védett köztisztviselői kart. Az MSZP-s Lamperth Mónika, korábbi munkaügyi miniszter azt állította, a törvényjavaslattal a Fidesz a "politikai zsákmányrendszert" kívánja bevezetni, így jelölik ki azok körét, akiknek a kormányváltás után távozniuk kell. Szilágyi Péter, az LMP vezérszónoka szerint az új rendszer a minisztériumi vezetőkhöz túlzottan lojális "kormánykatonák" kinevezéséhez vezetne.

A szakszervezetek tiltakozását látva a Fidesz a végszavazás előtt módosítani kívánta a törvénytervezetet, beiktatva a javaslat szövegébe, hogy csak a kormánytisztviselő képességeivel, magatartásával és a munkáltató működésével kapcsolatos problémák lehetnek a felmondás indokai. Horváth Zsolt, fideszes képviselő módosító javaslatában lehetővé tette volna, hogy vita esetén a munkáltatónak kelljen bizonyítania a felmondás indokának valódiságát. A képviselő a végszavazás előtt visszavonta a javaslatát.

Sólyom László 2005-ös megválasztása óta 25 törvényt küldött vissza a parlamentnek, háromszor annyit, mint elődei, Göncz Árpád és Mádl Ferenc együttvéve. Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta ez volt az első politikai vétója. Döntése egy érzékeny politikai környezetben született, a parlament ugyanis június végén szavaz az államfőről, és egyelőre nem tudni, hogy a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz kit akar jelölni a posztra. Korábban Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte nem Sólyom marad az államfő, a párt más tisztviselői azonban azt állítják, hogy még nem született döntés.