Óvatos szavakkal hidalná át a Fidesz a szocialista törésvonalat

Bár nincs erről szóló központi utasítás, a Fidesz vezetése mégis óvatosabban viszonyul a szocialista rendszerhez, mint korábban - állította a pártvezetés munkáját ismerő több forrás az [origo]-nak. A Fidesz visszafogottsága mögött az állhat, hogy a párt gesztusokat akar tenni a hozzá pártolt baloldali szavazóknak. Egy, a párt vezetésének munkáját közelről követő forrás szerint a Fidesz által eddig fontosnak kezelt törésvonalat nincs értelme fenntartani, bár a ziccereket így sem hagyják ki.

"Ez a kommunista rendszer öröksége. A kommunisták ugyanis hazudnak. A maiak is. Ügyesen hazudnak, tehetségesen hazudnak, és évekig képesek hazudni" - vont párhuzamot az 1989 előtti rendszer és a Bajnai-kormány tevékenysége között Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjúban az áprilisi választások előtt. Bár a párt képviselői korábban többször bírálták a szocialista rendszerben szerepet vállaló politikusokat, június végén, az államfőjelölés után az [origo] kérdésére már több fideszes képviselő védte Schmitt Pál leendő köztársasági elnököt, aki a rendszerváltás előtt miniszterhelyettesi rangban felügyelte a sportot (erről itt talál részleteket).

Bár a Fidesz elnökségének nincs egyértelmű útmutatása erről, a párton belül az utóbbi időben szóba kerül, ha valamelyik parlamenti képviselő "elengedi magát" - állította az [origo]-nak egybehangzóan több fideszes képviselő. Egy, az elnökség munkáját közelről figyelő, befolyásos fideszes politikus szerint a "kommunistázás" visszafogása tudatos döntés.

Gesztusokat kell tenni

A Fidesz elnökségének munkáját közelről figyelő fideszes politikus az [origo]-nak azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök már több alkalommal beszélt arról az elnökségi üléseken, hogy gesztusokat kell tenni az MSZP-től 2006 óta a Fideszhez átállt szavazóknak. A neve elhallgatását kérő politikus szerint Orbán ezzel indokolta a frakció előtt, hogy miért baloldali kötődésű vagy az előző rendszerben fontos tisztséget betöltő embereket jelöl a Fidesz az egyes posztokra.

Forrásunk azt mondta, ezen jelöltek közé tartozik az alkotmánybírónak szánt Bihari Mihály, a kormányfő alkotmányozással foglalkozó tanácsadó testületébe felkért Pozsgay Imre és az Állami Számvevőszék alelnöki posztjára hétfőn megválasztott Warvasovszky Tihamér. Bihari a rendszerváltás előtt az állampárt tagja volt és a Művelődési Minisztériumban dolgozott. Pozsgay, aki hosszú évek óta nyíltan támogatja a Fideszt, 1989 előtt kultuszminiszter volt, Warvasovszkyt pedig 1998-ban MSZP-s támogatással választották Székesfehérvár polgármesterévé.

Messzire tekint Orbán

A Fidesz elnökségi döntéseit ismerő forrásunk szerint tudatos politikai építkezés áll a Fidesz visszavonulása mögött. A politikus szerint Orbán Viktor az önkormányzati választásokig mindenképpen szeretné megőrizni a párt magas támogatottságát, és próbálja megnyerni a fővárosi panelnegyedek korábban balra szavazó lakóit. Az elnökség munkáját ismerő forrás szerint erre azért van szükség, mert enélkül nem lehet Budapesten győzni, ennek azonban ellentmond, hogy az áprilisi választásokon a 32 budapesti választókerületben mindössze kettőben veszített a Fidesz, és az egyikben csak hajszál híján.

Egy másik, az elnökség munkáját nyomon követő politikus szerint Orbán "messzebbre tekint". Már nincs értelme fenntartani azt a törésvonalat, ami a szocialista rendszerhez való kötődés mértéke alapján választja el egymástól a bal- és jobboldali pártokat - mondta a politikus arról, milyen megfontolások állhatnak a döntés hátterében. Erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt, aki a választások után többször kijelentette: a rendszerváltás nem volt sikeres kísérlet az ország megújítására, viszont a Fidesz és a KDNP kétharmados győzelme forradalmi változásokat hozhat az országban.

Orbán több ciklusra akar berendezkedni - mondta a politikus, amit alátámaszt, hogy Orbán Viktor egy tavaly szeptemberi, idén nyilvánosságra került beszédében azt magyarázta: a Fidesz egy nagyarányú választási győzelem után akár 15-20 évre is megtarthatja a hatalmat. A stabilitásra vágyó választók egy jelentős része még mindig érez nosztalgiát a biztonságot és viszonylagos jólétet nyújtó, előző rendszer iránt - mondta a politikus.

Beleütköztek Biszku Bélába

"Gyurcsányra ma többen haragszanak, mint Biszku Bélára, akiről a legtöbben azt sem tudják, ki volt. De magas labda volt, nem tehettük meg, hogy nem ütjük le" - mondta az 1956 utáni megtorlásokat levezénylő belügyminiszterről szóló dokumentumfilm fideszes fogadtatásáról a párt, egyik neve elhallgatását kérő képviselője. A politikus szerint, ha a Biszku-család nem próbálja meg letiltani a film vetítését, akkor a Fidesz nem foglalkozott volna a rendszerváltás után visszavonultan élő Biszku Bélával, vagy a többi, még élő állampárti vezetővel.

Így viszont a parlament kulturális bizottsága is tárgyalta az ügyet, majd határozati javaslatot terjesztett a parlament elé a dokumentumfilmek nyilvánosságáról. Egy másik, névtelenséget kérő fideszes képviselő szerint ennek ellenére az ügyet sikerült mederben tartani, történeti kérdésként kezelni. Azt mondta, amikor kiderült, hogy Biszku 600 ezer forint nyugdíjat kap, felmerült benne, hogy benyújt egy, az állampárt tisztviselőinek nyugdíját csökkentő törvényjavaslatot, de a Fidesz-vezetés rosszallásától tartva, egyelőre letett az ötletről.

A Munkásállam a helyén mard

Egy fideszes képviselő, Wittner Mária - akit 2006-ban Orbán Viktor személyesen kért fel, vállaljon szerepet a Fidesz-frakcióban - ennek ellenére továbbra is többször bírálta a szocializmust, illetve követelte a pártállam vezetőinek számonkérését. Wittner szerdán azt követelte, hogy szüntessék meg a volt rendszer elitjének nyugdíját.

Wittner, akit a forradalmi szerepvállalása miatt 1956 után halálra ítéltek, június végén azzal a kéréssel fordult Navracsics Tiborhoz, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjéhez az országgyűlésben, hogy a kormány "kezdjen már valamit" a képviselői irodaház aulájában található, Kádár Jánost sakkozás közben megörökítő freskóval. "Ha már levakarni nem lehet, legalább függönyözzék el" - mondta az [origo]-nak Wittner utalva arra, hogy a freskót 1990 és 2004 között függöny takarta.

A KIM kommunikációs államtitkárságán az [origo]-nak azt mondták, nem a minisztériumhoz tartozik az ügy, nem foglalkoznak vele, de az országgyűlés hivatalában is hárították a kérdésünket, mondván a freskó eltávolítása nincs napirenden. L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke röviden annyit mondott: ő is szívesebben látná másutt a freskót, de "kordokumentumról" van szó, ott kell hagyni, ahol van. L. Simon szerint ilyen alapon ki kellene költöztetni a képviselőket az irodaházból, hiszen 1989 előtt ez az épület volt az állampárt Központi Bizottságának székháza.