Kemény meccsek várnak az uniós alkuban bízó Orbánra

Egy uniós megállapodás ígéretével igyekezett csillapítani Orbán Viktor az IMF-tárgyalás összeomlása utáni idegeskedést, és októberben lesz is egy gazdasági kérdésekről szóló EU-csúcstalálkozó, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy Magyarországnak ott sem lesz könnyű dolga. A magyar kormány számára az lenne az ideális, ha a többi tagállam elfogadná, hogy a magyar államháztartási hiány nagyobb legyen a tervezettnél, az EU azonban még az IMF-nél is szigorúbban szokott bánni a fegyelmezetlen tagállamokkal.

Ideges reakciók követték a múlt héten az IMF-tárgyalások megszakadását, és Orbán Viktor kormányfő azzal igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy úgysem a Valutaalappal, hanem az Európai Unióval kell majd megállapodni. "Időközben történt egy komoly, szerintem kedvező változás az Európai Unióban. Az EU legutóbbi miniszterelnöki csúcstalálkozóján megállapodtunk abban, hogy gazdasági kormányzás jön létre az Unión belül (...). Októberben megállapodunk majd abban, hogy a 27 országnak mikorra kell levinnie három százalék alá a költségvetés hiányát. Ez minden országra vonatkozni fog. Kapunk majd egy időpontot, ha azt betartjuk, ha a többiekkel együtt úszunk, meglesz a megfelelő biztonság, nem lesz szükség extra biztonsági övre" - magyarázta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Televízió Este című műsorában, szerinte miért nincs szükség a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) másfél hete megszakadt tárgyalások folytatására.

Orbán a parlament múlt hét csütörtöki ülésén mondta először, hogy Magyarországnak nem a Valutaalappal, hanem az Európai Unióval kell megállapodnia. A miniszterelnök azóta többször megerősítette, hogy az EU-val való megegyezés elegendő garanciákat nyújt az ország számára, és bízik benne, hogy az EU egyenlő mércével méri majd a tagokat, mindenkinek azonos időtartamot fog szab, hogy teljesítse az uniós elvárást, a háromszázalékos hiánycélt.

Százmilliárdos remények

A miniszterelnök által az interjúban említett június 17-i európai csúcstalálkozón valóban jelentős változások indultak el az EU gazdaságpolitikájában. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kijelentette, a görög válság miatt megrendült közös valuta, az euró megmentésére kidolgozott mentőcsomag elfogadása után az EU-nak olyan hosszú távú stabilitási programot kell kidolgoznia, amely összehangolja a tagállamok költségvetési politikáit. A tervek szerint a Van Rompuy vezette munkacsoport az októberi csúcsra terjeszti elő az európai gazdasági kormányzás irányelveit.

Jelenleg az Európai Unióban 24 tagország államháztartási hiánya haladja meg az EU működését szabályozó szerződés által meghatározott háromszázalékos limitet. "Ezekkel a tagországokkal szemben az EU legfőbb döntéshozó szerve, az Európai Tanács túlzottdeficit-eljárást indít, amelynek keretében - a körülményeket figyelembe véve - minden állam esetében külön határidőt állapítanak meg, ameddig az adott ország köteles három százalék alá szorítani a költségvetés hiányát" - nyilatkozta az [origo]-nak Mark English, Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője.

Orbán Viktor és Herman van Rompuy Brüsszelben

A tavasszal súlyos válságba került Görögországnak például 2012-re, a kiugróan magas hiánnyal rendelkező Nagy-Britanniának és Írországnak 2014-re, a 2004 óta eljárás alatt álló Magyarországnak 2011-re kell teljesítenie az elvárást. Ha októberben valóban egységesítik a hiánycsökkentési határidőket - ahogy ezt a magyar miniszterelnök reméli -, nem zárható ki, hogy Magyarország nyerne egy-két évet, a költségvetés pedig több százmilliárd forintot.

A kör négyszögesítése

"Szinte lehetetlen egyetlen közös határidőt találni mind a 27 tagállam számára. Bár vannak erőfeszítések a gazdaságpolitikák összehangolására, országonként eltérőek a kamatterhek, az adósságállomány, az államháztartási hiány, ezért kizárt, hogy a válság kellős közepén hoznák közös nevezőre a költségvetési politikájukat az uniós államok" - mondta az [origo]-nak Darvas Zsolt, a Bruegel nevű brüsszeli független gazdaságkutató intézet elemzője.

Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere, korábbi európai biztos az [origo]-nak azt mondta, a válság miatt nehéz helyzetbe került és ezért túlzottdeficit-eljárás alatt álló, a közös költségvetésbe jelentős összegeket befizető országok nem fogják jó néven venni, hogy közös nevezőre hozzák őket az olyan tagállamokkal, mint Magyarország, amely néhány átmeneti évet leszámítva 2004 óta képtelen betartani ígéreteit.

"Az Európai Tanácsnak nem a lazítás, hanem a szigorítás a célja: a tervek szerint a jövőben a tagállamoknak az elfogadás előtt be kell majd mutatniuk a költségvetésüket az EU-nak, amit a többi tagállam, köztük a szigorúságáról híres Németország kritizálhat" - mondta az [origo]-nak az Európai Bizottság egyik neve elhallgatását kérő, a témakört is ismerő tisztviselője. A múlt héten a francia és a német pénzügyminiszter közös javaslatot fogalmazott meg a szigorításról, amely a költségvetési hiányukat elengedő tagállamokat a kohéziós alapokból folyósított támogatások visszatartásával büntetné, illetve ideiglenesen megfosztanák őket az uniós szavazati joguktól az Európai Tanácsban.

Próbálkozni lehet

Egy másik lehetőség Magyarország számára a hiánycsökkentési céldátum kitolása lenne az októberi uniós csúcson. Ez sem példa nélküli, Romániának az IMF és az EU a héten engedélyezte, hogy az idei évre tervezett 5,9 százalékos hiánycélt 6,8 százalékra módosítsa.

Darvas Zsolt szerint a hiánycél nincs kőbe vésve, de a lazításért cserében az Európai Unió komoly strukturális reformcsomagot és alátámasztott gazdaságfejlesztési tervet kér. Az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadása után az EB közleményt adott ki, amiben azt kifogásolta, hogy a kormány az egyeztetéseken nem tisztázta, miként kívánja folytatni a kiadáscsökkentést, hogyan akarja átalakítani a tömegközlekedést és az egészségügyet. A kormány elképzeléseiről, az őszi európai tárgyalási menetrendről szerettük volna megkérdezni a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de a tárca nem válaszolt megkeresésünkre.

Orbán Viktor és José Manuel Barroso

Kovács Álmos, a Bajnai-kormány pénzügyi szakállamtitkára az [origo]-nak azt mondta, a nemzetközi szervezetekkel korábban folytatott magyar tárgyalásokon az EU világosan jelezte, hogy csak a külső gazdasági környezet romlása esetén hajlandó lazítani az elvárásokon, márpedig az előrejelzések szerint idén és jövőre növekedni fog az uniós és magyar gazdaság. Egy neve elhallgatását kérő, a tavalyi tárgyalásokon részt vevő szakpolitikus szerint a Gyurcsány-kormány 2009 februárjában szerette volna kitolni a háromszázalékos céldátumot 2012-re, de a törekvés visszapattant az Európai Tanács ellenállásán. Az egykori tisztviselő azt mondta, az IMF és az EB még benne lett volna a lazításban, de a nagyobb tagállamok hallani sem akartak az engedményről.

Merkel nem enged a 2011-ből

"A céldátum vagy a hiánycél megváltoztatásához a magyar kormánynak meg kellene nyernie az Európai Központi Bankot, az euróövezet elnökét, Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottságot és egyenként a tagországokat. Ha a német kancellárt, Angela Merkelt nem sikerül meggyőzni, az ügy biztosan elbukik" - mondta Balázs Péter korábbi külügyminiszter. Egy neve elhallgatását kérő volt kormányzati politikus az [origo]-nak azt mondta, tavaly februárban Németország, Hollandia, Svédország és Dániai voltak a fő ellenzői a magyar céldátum kitolásának.

Orbán Viktor miniszterelnököt eddig két alkalommal figyelmezették az EU-ban nyilvánosan a költségvetési fegyelem betartására. Június elején brüsszeli találkozójukon José Manuel Barroso, az EB elnöke azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy "a fiskális konszolidáció esetleges feladása katasztrófa lenne". Július 21-én Angela Merkel pedig arra figyelmezette az német kancellárral Berlinben egyeztető Orbán Viktort, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarországnak tiszteletben kell tartania az euróövezet költségvetési szabályait, amelyek legfeljebb 3 százalékos hiányt engednek meg a tagállamoknak.