Levélben bizonygatja a szégyenlista jogosságát Lázár

Levelet írt az adatvédelmi biztosnak Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, amiben azt bizonygatja, hogy az önkormányzat közérdekből hozta nyilvánosságra azok listáját, akik a város megítélése szerint visszaélnek a szociális segéllyel. Lázár szerinte a helyieknek joguk van tudni, ki élt vissza a segítséggel.

Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere Jóri András adatvédelmi biztosnak írt nyílt levélben reagált arra, hogy az ombudsman sajtóértesülések szerint vizsgálatot indít, amiért a helyi önkormányzat szerdán közzétette a támogatásokkal visszaélők listáját. A polgármester a levélben azzal érvel, hogy nem a támogatásért folyamodók ellenére, hanem a lakosság tájékoztatása érdekében készült és került ki a honlapra a visszaélők listája. Hozzáteszi, az ombudsmant biztos félreérthetően tájékoztatták a lista céljáról.

"Azoknak az adófizető polgároknak, akik tisztességesen dolgoznak és tisztességesen adóznak, joguk van tudni, hogy kik azok, akik az általuk befizetett összegekkel és a szociális segélyezés rendszerével visszaélnek" - érvel. "Mi hódmezővásárhelyiek egy olyan világban szeretnénk élni, ahol nem csak a bűnözőknek vannak jogaik! (...) mindazoknak akik: környezetüket rendszeresen meglopják; a szociális segéllyel visszaélnek; a szociális segélyt noha megigényelték, azt fel nem vették; akik részegen jelennek meg a közcélú munkán; nem csak jogaik, hanem a közösség által jogosan elvárt kötelezettségeik is vannak" - írja.

Lázár szerint a névsor olyanok adatait tartalmazza, akik a hivatalt félrevezetve közpénzeket vettek fel, illetve közpénzekből kértek támogatást, amelyet utóbb nem vettek igénybe, annak ellenére, hogy azok költségeit az önkormányzatnak viselnie kell. A döntés előzménye az volt, hogy évek óta rendszeresen érkeznek visszajelzések a lakosságtól arról, hogy nem azok részesülnek támogatásban, akik igazán rászorulnak.

A polgármester úgy fogalmaz, két kört érintett a nyilvánosságra hozatal: egyrészt azokat, akiknek közcélú munka híján rendszeresen fizették a rendelkezésre állási támogatást (RET), de amint munkát kellett volna végezniük, kiléptek a rendszerből. Szerinte ennek két lehetséges oka lehet: vagy valójában feketén dolgoztak, és jogtalanul vették fel a juttatást, vagy pedig nem is akarnak dolgozni. Másrészt azok adatait hozták nyilvánosságra, akik a pénz helyett adott természetbeni támogatást - étkezési jegy, gyógyszer utalvány vagy élelmiszercsomag - nem vették igénybe.

Ezek a támogatások akkor is költséggel járnak, ha azokat címzettje nem veszi igénybe - teszi hozzá levelében Lázár. Megjegyzi, hogy ha valaki az egy hónapra szóló étkezési utalványt - amely több mint 12 ezer forintba kerül - nem veszi igénybe, de le sem mondja, az feltehetően nem tekinthető rászorultnak.

A polgármester az adatvédelmi törvénynek arra a bekezdésére hivatkozik, amely kimondja, hogy közérdekből elrendelhető a személyes adat nyilvánosságra hozatala. Ráadásul szerinte az ügyfélszolgálaton kifüggesztett táblán felhívták a figyelmet arra, hogy ha valaki jogosulatlanul veszi igénybe a támogatást, akkor ezt nyilvánosságra hozzák. Ezenkívül az önkormányzatnak a törvények alapján hozzáférhetővé kell tenniük a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat - írja, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága érdekében pedig a kérelmező egyes adatai Lázár szerint közzétehetők.

Lázár végül arra kéri az ombudsmant: segítse az adójukat tisztességgel fizető polgárokat abban, hogy megismerhessék azokat a közérdekű adatokat, amelyek bizonyítják, hogy az önkormányzat felelősen gazdálkodik bevételeivel és figyel a támogatások felhasználásának jogszerűségére. Hozzáteszi, várja Jóri András javaslatát arra nézve, milyen eljárást kezdeményezzenek azokkal szemben, akik a közpénzek rendeltetésszerű felhasználását szándékosan meghiúsítják.