Az új médiatörvénnyel indokolja lemondását a Duna Tv elnöke

A médiatörvény tervezett elfogadásának napján, július 22-én közös megegyezéssel távozik posztjáról Cselényi László, a Duna Tv elnöke. Cselényi azzal indokolta lemondását, hogy az új szabályozás elveszi a Duna Tv függetlenségét. Közel 50 millió forint végkielégítést kap.

Közös megegyezéssel távozik posztjáról Cselényi László, a Duna Televízió elnöke - jelentette be a Duna Televízió Zrt. és a Hungária Televízió Közalapítvány elnöksége csütörtökön este az [origo]-hoz is eljuttatott közleményben. Cselényi László mandátuma elnökségének hatodik évében, július 22-ével, a médiatörvény parlamenti megszavazásának tervezett napján szűnik meg - a közlemény szerint erről a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriumának elnöksége döntött, a Duna Tv este nyolc órakor kezdődő Híradója szerint az időpontot Cselényi László választotta meg.

Az elnök távozását követően a Duna Televízió Zrt. irányítását A. Szabó Magda ügyvezető alelnökként látja el. Szabó László, a közalapítvány kuratóriumi elnökségének Fidesz által delegált tagja az MTI-nek elmondta, az elnöknek 42 havi végkielégítés járt volna, ám ezt a kuratórium hosszas vita után a felére csökkentette, így Cselényi László 21 havi végkielégítéssel távozhat az intézmény éléről. A Duna Tv honlapján szereplő adatok szerint Cselényi havonta bruttó 2 350 000 forintot keres, azaz 49 millió 350 ezer forint végkielégítést kap.

"Ha nincs önálló gazdálkodás, nincs önálló gondolat"

Lemondásának körülményeiről és indokairól Cselényi László és Simkó János, a HTVKA elnöke este 20 órától a Duna Tv Közbeszéd című közéleti hírműsorban beszélt. "Sokféle indítéka van ennek, és nehéz meghozni egy ilyen döntést" - mondta Cselényi, aki szerint szimbolikus dátumot választott lemondásához. Cselényi szerint "amikor az emberrel folyamatosan közlik, hogy nem tartanak igényt a szolgálatára, félre kell állni".

A kuratórium meglepődött Cselényi bejelentésén - mondta Simkó, aki szerint a kuratórium elnöksége javasolta, hogy "adják meg a módját" a lemondásnak, és inkább közös megegyzéssel távozzon Cselényi. Simkó hosszan méltatta Cselényi öt és fél éves elnöki tevékenységét, többek között azt mondta, hogy Cselényinek köszönhetően a Duna Tv autonóm volt, "nem lehetett átgyalogolni a Duna Tv-n, nem lehetett különböző pártakaratokat érvényesíteni".

Cselényi László a médiatörvény tervezetével indokolta lemondását, azt mondta, nem ért egyet az új javaslattal. Ő és a kuratórium elnöke is azt mondta, az új szabályozás elveszi a Duna Tv gazdasági függetlenségét, ezzel a szabad alkotás is megszűnik. "Ha nincs önálló gazdálkodás, nincs önálló gondolat" - mondta Cselényi, aki szerint az új médiatörvénnyel, a közmédiumok összevonásával a Duna Tv-nek is be kellene dobnia a vagyonát oda, "ahol semmi sincs".

(A törvényjavaslat értelmében egyetlen közalapítvány felügyelné az MTV-t, a Duna Tv-t, a Magyar Rádiót és az MTI-t is, a kuratórium tagjait 9 évre választanák, illetve delegálnák. A kuratórium joga lenne kinevezni a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóit, és a kuratórium választaná a négy cég közös felügyelőbizottságának három tagját is. A javaslatról szóló összes cikkünket megtalálja ezen az oldalon.)

Furcsa szerződések

Cselényi lemondásának híre már a kuratórium múlt csütörtöki ülése után kiszivárgott, de az értesülést akkor sem a Duna Tv, sem a kuratórium elnöke nem erősítette meg. Cselényi a múlt héti lemondás előtt kényelmetlen helyzetbe került, miután a televízió működését felügyelő közalapítvány fideszes kurátora bejelentette, gyanús szerződéseket talált a televíziónál.

A Duna Tv több külső gyártású produkciót rendelt meg abból a 2,34 milliárd forintból, amit tavaly novemberben Jánosi György szocialista képviselő indítványára szavazott meg a Duna Tv-nek a parlament. Az [origo] több cikket közölt arról, hogy a támogatásból a Duna Tv többek között olyan rejtélyes körülmények között működő cégekkel kötött szerződést, amelyek aztán a műsorok gyártását továbbadták más vállalkozásoknak.

A pénzből a Duna Tv összesen nyolc sorozatot rendelt meg külsős cégektől. Két ifjúsági sorozat, három felnőtteknek szóló sorozat és három dokumentumsorozat készül a szerződések alapján, amelyekre összesen 1,358 milliárd forintot fizet ki a Duna Tv a szerződések szerint.

A nyolc tervezett sorozatból kettőre - a Suli-buli és az Egy különleges ember története címűekre - Turi János Sándor titokzatos cégeivel kötött szerződést a Duna Tv, de mint azt az [origo] a Nemzeti Filmirodától megtudta, a sorozatokat valójában Kálomista Gábor filmproducer és rendező cége készíti a Duna Tv által fizetett ár töredékéért (a két szerződés részleteiről és Turi érintett cégeiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen). A Balaton történetéről szóló sorozatot is Turi egyik cégétől rendelte meg a Duna Tv.

A Duna Tv nyilvános szerződései szerint Turi cégein kívül még három céggel szerződött a sorozatokra a csatorna. Ezek közül kettő nem sokkal a több százmilliós szerződések megkötése előtt alakult, székhelyüket több tucat másik céggel osztják meg, egy-egy panelház földszinti kis irodájában. Az ismeretlen és utolérhetetlen producerek minden esetben ismert filmipari vállalkozásoknak adták tovább a munkát (ezekről a cégekről ebben a cikkünkben olvashat részletesen).

"Nem is akarom ezt magyarázni. Ezek a szerződések messze menően jogszerűek, és kizárólag a Duna TV nézőinek érdekeit szolgálják" - mondta a szerződésekről csütörtökön este a Duna Tv adásában Cselényi. A leköszönő elnök azt mondta, hogy a szerződések alapján készülő műsorok rendben lesznek, folyamatosan készülnek, és majd mindenki megvizsgálhatja a bizonylatokat. "Nem akarok erről többet mondani" - mondta Cselényi.

A beszélgetés után a Közbeszéd összeállítást közölt Cselényi elnökségéről, amelynek végén azt mondták: a leköszönő elnököt rendezőként, szakemberként visszavárják a Duna Tv falai közé.