Igent mondott a parlament az új médiafelügyeletre

A következő kilenc évben az Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett személy felügyelheti a hazai hírközlést és a médiát, miután a parlament csütörtökön elfogadta a médiafelügyelet átalakításáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében megszűnnek a közmédiumok kuratóriumai, helyettük egyetlen új testület áll fel, és marad hivatalban kilenc évig. A törvénybe az utolsó pillanatban került bele egy módosítás, amely pontot tehet a rádiófrekvencia-vita végére.

Név szerinti szavazással fogadta el az országgyűlés csütörtök késő este a médiaszabályozás átalakításáról szóló törvényt. A név szerinti szavazást az LMP kérte a törvény kétharmados többséget igénylő részeiről, ezen 260 képviselő szavazott igennel 86 nem ellenében. Később géppel szavaztak az egyszerű többséget igénylő részéről, amelyet 244 igen szavazattal 72 ellenében fogadtak el.

A törvényhez az utolsó pillanatban úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványokta is benyújtottak, amelyeket - az LMP-s karácsony Gergely javaslatait kivéve - a parlament el is fogadott.

Az egyik módosító indítvány szerint fel kell mondani a tévé vagy rádió műsorszolgáltatási szerződését, ha azt egyébként nem lehetett volna megkötni, de csak akkor, ha a jogsértő állapot még fennáll, illetve ha azt a műsorszolgáltató (vagyis az érintett tévé vagy rádió, és nem a hatóság) idézte elő. A fideszes Rogán Antal, a javaslat egyik előterjesztője szerint a módosításra szükség van, mert polgári jogi alapelv, hogy a jóhiszemű szerzőt nem terhelheti felelősség.

A jobbikos Novák Előd szerint azonban ez a módosítás valójában a tavaly novemberben megszűnt kereskedelmi rádiók ügyére vonatkozik, miután az ORTT ellen jogerősen pert nyert a Sláger Rádió, vagyis az új szabály a frekvenciáján működő Neo FM-et védi. (A Sláger és a Danubius Rádió, illetve ezek frekvenciáit elnyerő Neo FM és Class FM között vita van abban, hogy az ORTT-t elmarasztaló bírósági ítéletből következik-e az, hogy a két korábbi rádiónak vissza kell kapnia a jogszerűtlenül pályáztatott frekvenciáját. Erről bővebben itt olvashat.)

Kapkodva indult

A médiacsomagot június 11-én, pénteken délután nyújtották be Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők. A bizottságok a következő hétfőn délelőtt megtárgyalták, majd a parlament késő este meg is kezdte az általános vitát. L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke az [origo]-nak akkor azt mondta: azért kellett sietni, hogy még a jelenlegi parlamenti ülésszakon, július végéig elfogadják a törvényeket és megalakuljanak az új testületek.

Ez utóbbi azonban biztos nem történik meg ezen a nyáron, mivel a kezdeti lendület után a kormánypárti többség már lassítani igyekezett a médiacsomag elfogadását. A csomagot több részre bontották: az országgyűlés előbb csak az abban szereplő alkotmánymódosítást fogadta el, a médiafelügyelet átalakításáról szóló törvény zárószavazását többször elhalasztották, a média tartalmi szabályairól szóló törvénynek pedig a vitáját is az utolsó előtti ülésnapra halasztották (a vita tudósítását itt olvashatja).

A médiafelügyelet átalakításáról szóló törvény szavazását az [origo] egyik fideszes forrása szerint azért halasztották az utolsó nyári ülésnapra, hogy azt már az új köztársasági elnök, Schmitt Pál írja alá, mert attól tartanak, hogy Sólyom László jelenlegi államfő az Alkotmánybírósághoz küldené a jogszabályt, ami beláthatatlan időre elodázná a hatályba lépését. Az előterjesztők nem támogatták ezt az ötletet, ezért a parlament nem is szavazott a sürgős kihirdetésről. Schiffer András, az LMP-frakcióvezető az ülés végén külön kérte, hogy minden, csütörtökön elfogadott törvény esetében kérjék a 8 napon belüli kihirdetést, de az elnöklő Lezsák Sándor ezt elhárította, arra hivatkozva, hogy a házelnök joga eldönteni, mikor küldi meg az államfőnek a törvényket.

A miniszterelnök embere

A törvény legtöbbet vitatott rendelkezése az, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság helyébe lépő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét - aki az ORTT helyébe lépő Médiatanács elnöke is egyben - nem a parlament választja, hanem a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, elmozdítani pedig gyakorlatilag csak akkor lehet, ha fél évig nem jár be a hivatalába, vagy jogerősen elítélik valamilyen bűncselekmény miatt.

A mai ORTT utódja a törvény szerint az NMHH autonóm szerve, a Médiatanács lesz, amelynek tagjait az országgyűlés egyetlen listán, kétharmados többséggel, kilenc évre választja. A tagokra egy bizottság tehetne javaslatot, amelybe minden parlamenti frakció egy tagot delegálna, de ők a frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznének, vagyis érvényesülhet a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok fölénye.

Egyetlen kuratórium

A törvény értelmében megszűnnek az Magyar Televízió, a Duna Tv és a Magyar Rádió közalapítványai. A három közmédiumot és a Magyar Távirati Irodát a jövőben egyetlen, Közszolgálati Közalapítványnak nevezett testület felügyeli. Ennek kuratóriumába hat tagot választ a parlament, hármat-hármat ellenzéki, illetve kormánypárti javaslatra. A kormánypárti többség biztosítása érdekében azonban a Médiatanács delegálja a kuratórium elnökét és még egy tagját. A kuratórium mandátuma szintén 9 évre szól.

A kuratórium joga lesz kinevezni a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóit, de bármikor fel is mentheti a cégvezetőket. A kuratórium választja a négy cég közös felügyelőbizottságának három tagját is (a negyediket az alkalmazottak érdekképviseletei delegálják), és bízza meg a részvénytársaságok könyvvizsgálóit. A közszolgálati médiumok vagyona és a nekik járó bevételek a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba kerülnek.

A mai civil kuratóriumok szerepét a Közszolgálati Testület viszi át, amely delegált, illetve sorsolt tagokból áll. A törvényjavaslat melléklete szerint egy-egy tagot delegálnak a történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus és izraelita) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, illetve a kereskedelmi és iparkamara. Sorsolással kell kiválasztani egy-egy tagot az önkormányzati szövetségek, a kisebbségi önkormányzatok, a határon túli magyar kulturális szervezetek és a családokat képviselő civil szervezetek jelöltjei közül.