A politikai hőskor egyik háttéremberét is előhozta a kormányváltás

A tömeges állami vezetőcserék során a rendszerváltás utáni évek egyik ismert politikai háttérembere, az MDF egykori gazdasági vezetője, Kollár K. Attila is ismét pozícióba került. A profi búvárként is tevékenykedő Kollár az egyik legjövedelmezőbb állami cég, a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságának lett a tagja. Egykori párttársa profi, nagy munkabírású gazdasági szakemberként írja le Kollárt, aki a kilencvenes évek elején az úgynevezett MDF-Fidesz székházügy szereplője volt, később pedig több posztot is betöltött a Fidesz korábbi gazdasági igazgatójához kötődő cégekben.

Az állami intézmények és vállalatok élén a második Orbán-kormány által végrehajtott személycserék során sok olyan ember is újra vezető pozícióba került, aki évekkel ezelőtt már betöltötte ugyanazt a vezető posztot: Vida Ildikó például nyolc év után tért vissza az APEH élére. Az új vezetők közt felbukkantak olyan nevek is, melyek még régebbről ismerősek: a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságába kinevezett Kollár K. Attila például az MDF gazdasági igazgatója volt az első parlamenti ciklus idején.

"Kollár Attila nagyon jó gazdasági szakember. Pontos, precíz, nagy munkabírású" - jellemezte a korábbi gazdasági igazgatót Pettkó András egykori MDF-es parlamenti képviselő. Szerinte az MDF nagyon sokat köszönhet Kollárnak, hiszen az első ciklusban ő biztosította a párt működőképességét. Az [origo] megkereste a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében belső ellenőrként dolgozó Kollárt is, de ő elhárította érdeklődésünket, nem kívánt nyilatkozni.

Tiszti kaszinó

Az egykori gazdasági igazgató neve az 1990-es évek elején vihart kavart úgynevezett Fidesz-MDF székházügyben vált a nyilvánosságban ismertté. Az Állami Számvevőszék által utólag törvényesnek minősített, ám egyes sajtóorgánumokban sokat támadott ügy középpontjában az állt, hogy az akkori legnagyobb kormánypárt, az MDF, illetve a legkisebb ellenzéki párt, a Fidesz közösen kapta meg budapesti Váci utcai egykori tiszti kaszinó épületét, s ezt szinte azonnal értékesítették is.

Az akkori parlamenti pártok 1991 tavaszán kötöttek megállapodást arról, hogy mely pártnak mekkora alapterületű ingatlan jár. Az MDF és a Fidesz korábban a megállapítottnál kisebb székházat kapott, így a két pártnak járt még 1800, illetve 1500 négyzetméter. Mivel az ingatlanokat sokáig nem kapták meg, az Kollár, illetve fideszes kollégái, Simicska Lajos és Varga Tamás 1990 végén levélben fordultak a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez azzal, hogy ingatlan helyett 1,7 milliárd forint pénzbeli megváltást kérjenek.

Pénzt ugyan nem kaptak, de az Antall-kormány 1992. február 27-én egy nem nyilvános határozatban rendelkezett arról, hogy az MDF és a Fidesz - 54:46 arányban - kapja meg a Váci utca 38. és a Széchenyi rakpart 3. szám alatti épületeket. A Váci utcai épületet az egykori tiszti kaszinót, a két párt szinte azonnal eladta az azóta is ott székelő Magyar Külkereskedelmi Banknak, összesen 1,53 milliárd forinttért. A szerződés hivatalosan csak 1993 januárjában jött létre, a kritikusok szerint azért, mert egy törvénymódosítás miatt a pártoknak január 1-től nem kellett áfát fizetni.

Kollár az MTI korabeli tudósítása szerint egy 1993 nyarán tartott MDF-elnökségi ülésen beszélt nyilvánosan a székházügyről. A gazdasági igazgató szerint a két párt nem sértett törvényt, alaptalan volt az áfa-spekuláció vádja, és nem volt politikai jellegű háttér-megállapodás sem. Azt elismerte, hogy volt egyeztetés a Fidesszel, de szerinte kizárólag gazdasági és technikai kérdésekről.

Kapcsolatban maradtak

Kollár és Simicska üzleti kapcsolata nem korlátozódott a székházügyletre. Az MDF gazdasági igazgatója már 1992 áprilisától helyet kapott a Simicska, illetve Varga Tamás és Kövér Szilárd (Kövér László mai házelnök testvére) által alapított Quality Invest Rt. felügyelőbizottságában. Kollár azután is kapcsolatban maradt Simicskával, hogy az 1994-es választások után távozott az MDF gazdasági igazgatói székéből. A Quality Investben egészen 1997-ig megtartotta a felügyelőbizottsági tagságát. 1994 nyarától 1999-ig Simicskával együtt igazgatósági tag volt a MAHIR Magyar Hirdető Rt-ben, illetve 1995-ben rövid ideig tagja volt a Simicska résztulajdonában álló B-Reklám Kft-nek.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben Kollár a kiállításokat szervező, akkor még állami tulajdonban lévő Hungexpo Zrt. igazgatóságának tagja lett, majd 2002 elején az állami vállalatok - a Hungexpo mellett a Magyar Fejlesztési Bank és a Szerencsejáték Rt. egy kft-je - által létrehozott - Hungexpo Reklám Marketingkommunikációs Rt. igazgatóságában is helyet kapott. (Ez a cég arra lett volna hivatott, hogy összefogja az állami cégek reklámköltéseit, ám a 2002-es kormányváltás után a cégek megrendeléseit kivonták belőle, s a társaság 2006-ban végelszámolással megszűnt.)

Kollárt a második Orbán-kormány most a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságának tagjává nevezte ki. Ez a társaság az egyik legjövedelmezőbb állami cég: a 2008-as üzleti beszámoló szerint a cég 50,5 milliárd forint adót, 7,6 milliárd forint járulékot és 6,8 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe. Emellett a cégnek törvényben előírt kötelezettsége, hogy támogassa a sportot, kultúrát és egészségügyet. A Szerencsejáték Zrt. fontos szereplő a reklámpiacon is, évente milliárdos nagyságrendben vásárol hirdetési felületeket.

A cég jelentőségét mutatja, hogy minden ciklusban bizalmi embereket neveztek ki az élére: Székely Gábor, felmentett vezérigazgató korábban budapesti főpolgármester-helyettes, illetve SZDSZ-es fővárosi képviselő volt. A most visszahívott igazgatóságban többek közt helyet foglalt Winkler Gyula, Bajnai Gordon korábbi kormányfő közeli tanácsadója, illetve a Szilvásy György bizalmasaként ismert Rákosi Ferenc ügyvéd, aki 1998 és 2000 közt igazgatósági tag volt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cégénél, az Altus Rt-nél.

Búvár és mecénás

Kollár K. Attila gazdasági tevékenysége mellett a magyar könnyűbúvár-élet meghatározó alakja. Az FTSK Delfin Könnyűbúvár Szakosztály honlapján található önéletrajza szerint már 1975 óta búvárkodik. A Búvár Világszövetség (CMAS) három csillagos búvároktatója, a víz alatti barlangkutatás szakértője. Egyike volt azoknak, akik 1994-ben egy úgynevezett elő-expedíció során első magyarokként merültek le az I. világháborúban az Adrián elsüllyesztett Szent István csatahajóhoz. Zöld Vonal néven saját búváriskolát üzemeltet, és kiadja a Búvárinfó című szaklapot is.

Két társával 1991-ben hozta létre az Euro-Hungária Alapítványt, amelynek célja "a magyar népi-nemzeti hagyományokon alapuló, a keresztény értékrendből és a nemzeti liberális eszmevilágból táplálkozó korszerű gondolatok széleskörű megismertetése, a nemzeti érzületű sajtó és nemzeti médiák támogatása". Honlapja szerint az alapítvány kiemelten támogatja a búvársportot, az esztergomi Palatínus-tóban létrehozott egy víz alatti búvármúzeumot, valamint összeállítottak egy búvár szakkönyvtárat is.