Mindenki győztesnek érzi magát a frekvenciaháború újabb ütközetében

Nem fog egyhamar kiderülni, mi lesz a sorsa az egykori Sláger és a Danubius Rádió frekvenciáját elnyerő Neo FM-nek és Class FM-nek annak ellenére, hogy most már jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy nem is indulhattak volna azon a pályázaton, amelyet ők nyertek meg. A két cég állítja, ez még nem jelenti azt, hogy vissza kellene adniuk a frekvenciájukat, a Sláger és a Danubius viszont követeli a régi műsorszolgáltatási jogát.

Homlokegyenest ellentétesen értelmezi minden érintett fél a Fővárosi Ítélőtábla múlt szerdán kihirdetett ítéletét, amelyben kimondták: az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogsértően járt el, amikor nem zárta ki az FM1, illetve az Advenio nevű pályázókat alaki hibák miatt a Sláger, illetve a Danubius Rádió tavaly ősszel lejáró frekvenciájára kiírt pályázatból. A két céget az ORTT nemcsak engedte versenyezni a bíróság által már jogerősen kimondott alaki érvénytelenség ellenére, de végül tavaly októberben - az MSZP, a Fidesz és a KDNP által delegált tagok szavazatával - ezt a két céget nyilvánította győztesnek. Így a Danubius frekvenciáját a Class FM néven rádiót indító Advenio kapta, míg a Slágerét a Neo FM néven működő FM1 konzorcium.

A pályázaton alulmaradt elődök beperelték az ORTT-t és a győztes cégeket, ez az eljárás zárult le szerdán jogerősen azzal, hogy az ítélőtábla - helybenhagyva az elsőfokú bíróság korábbi döntéseit - kimondta, törvénytelenül járt el a médiahatóság. Az ORTT viszont az ítélet után kiadott közleményében arra hivatkozott: bár azt kimondja az ítélet, hogy ki kellett volna zárni a későbbi két győztest, de az nem szerepel benne, hogy fel kellene mondani a velük megkötött műsorszolgáltatási szerződést.

Szerettünk volna erről további kérdéseket feltenni az ORTT Fidesz által delegált tagjának, Szalai Annamáriának, de ő elhárított megkeresésünket azzal, hogy a közleményhez nem kíván semmit hozzátenni. Az FM1 és az Advenio szintén azt állítja, hogy az ítélet mellettük szól, hiszen nincs benne, hogy vissza kellene állítani az eredeti állapotot, vagyis szerintük megtarthatják országos frekvenciáikat.

A Danubius Rádió és a Sláger Rádió éppen ellenkezőleg, magát tartja a per győztesének. "A médiatörvény és a pályázati kiírás alapján azokat az indulókat kellett volna kizárni, akik végül nyertek" - mondta az [origo]-nak Szecskay András, a mindkét rádió képviseletét ellátó ügyvédi iroda vezetője. Szerinte ezért hiába hivatkozik az ORTT arra, hogy az ítéletben nem szerepel az FM1-gyel és az Advenióval kötött műsorszolgáltatási szerződés felbontásának kötelezettsége, mert elég, hogy a jogellenességet kimondták, ebből a médiatörvény alapján már az következik, hogy fel kell bontani a szerződésüket. Ezt támasztja alá az is, hogy szerinte az ítélet indoklásában kifejezetten az szerepel: mivel a szerződést nem is lehetett volna megkötni a két érvénytelen pályázatot benyújtó céggel, az ORTT-nek ezt fel kell bontania. (Az indoklás az ítéletnek az a része, amely a rendelkező résszel szemben nem kötelező, de értelmezi, indokolja a bíróság döntését.)

Tovább húzódik az ügy

"Számítunk rá, hogy nyögvenyelősen fog előre haladni az ügy" - jegyezte meg Szecskay, aki arra számít, hogy a médiahatóság "megpróbálja húzni az időt". Az ORTT már a másodfokú ítélet után kiadott közleményében leszögezte: felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ügyvéd ugyanakkor kiemelte: a Legfelsőbb Bíróság eljárásának nincs halasztó hatálya, vagyis ezt nem kellene bevárni az ítélet végrehajtásával, de arra számítanak, hogy a médiahatóság mégis erre fog hivatkozni. Hozzátette, a Sláger és a Danubius tulajdonosai közben várhatóan nemzetközi fórumokhoz fognak fordulni a nekik okozott károk miatt, de erről egyelőre nem kívánt további részleteket elárulni.

Kádár Tamás, a Neo FM rádiót üzemeltető FM1 Zrt. vezérigazgatója kommunikációs fogásnak tartja, hogy a két korábbi rádió az ítéletre hivatkozva visszaköveteli a frekvenciákat, szerinte ez valójában a kártérítésről szól, hiszen "irreális" elképzelés, hogy visszakaphassák a műsorszolgáltatási jogot. Mint mondta, elég furcsának tartja, hogy pont a Sláger Rádió akar kártérítési igényével nemzetközi fórumokhoz fordulni, mikor korábban még a műsorszolgáltatási díjukat is lealkudták. "Az idei évben másfélszer annyit fizetünk a frekvenciáért, mint amennyit a Sláger fizetett" - állítja Kádár.

Kádár továbbra is arra hivatkozik, hogy a jogerős ítéletben a Sláger kereseti kérelmeinek többségét - így azt is, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot - elutasították. Szerinte a bíróság kimondta ugyan, hogy az FM1-et, illetve a Danubius frekvenciáját elnyerő Adveniót összeférhetetlenség miatt ki kellett volna zárni a versenyből, de emlékeztetett arra, hogy a pályázati kiírás kért szakmai tapasztalatot. "Szakmai tapasztalatnak pedig csak az számított, ha a pályázónak vagy tulajdonosának más rádióban befolyásoló részesedése van" - magyarázta Kádár.

Mindenki máshogy magyarázza

Polyák Gábor médiajogász (akit korábban Sólyom László államfő és Bajnai Gordon akkor miniszterelnök az ORTT élére jelölt, de a parlament nem szavazott róla) szerint pontosan ez volt az a jogi hiba, amit a bíróság észrevett, és erre alapozta az ítéletét: a médiatörvénynek, és az ORTT által korábban elfogadott általános pályázati feltételeknek ellentmondtak a konkrét pályázatban megszabott feltételek. Az általános pályázati feltételek ugyanis úgy rendelkeznek, hogy minden pályázónak már induláskor meg kell felelnie a médiatörvény szabályainak - vagyis az összeférhetetlenségnek is. Így viszont csak azok indulhattak volna, akik még soha nem működtettek rádiót. Ehhez képest a Sláger és Danubius frekvenciáját pályáztató ORTT tapasztalatot kért az indulóktól, és ezt pontozta is az eljárás során.

Így minden indulónak volt érdekeltsége más rádióban, a győzteseknek is: az FM1-nek a Rádiócaféban, az Adveniónak a Lánchíd Rádióban. A médiatörvény szerint azonban egy országos műsorszolgáltatásra jogosult cégnek nem lehet egy másik rádióban is befolyásoló részesedése, mert ez összeférhetetlen helyzet. Ezt úgy oldották meg, hogy a pályázóknak nyilatkozniuk kellett az összeférhetetlenségről, vagyis arról, hogy győzelmük esetén ezt a helyzetet megszüntetik. Az Advenio ezt a nyilatkozatot be sem adta, mégsem zárta ki az ORTT, viszont később átrendezte a Lánchíd Rádió tulajdonosi szerkezetét úgy, hogy megfeleljen a szabályoknak. Az FM1 pedig fél év haladékot kapott az ORTT-től, addig megtarthatta az elnyert új frekvenciát és a Rádiócafét is, végül utóbbit az utolsó pillanatban eladta a KV Barát Vagyonkezelő Kft-nek. A kft-t áprilisban azon a napon jegyezték be, amikor a rádió tulajdonosa a tőzsde honlapján bejelentette, hogy neki értékesíti a Rádiócafét.

Kádár szerint ezzel az összeférhetetlenség, "az állítólagos jogsértő állapot, ami miatt az ítélet szerint ki kellett volna zárni minket, megszűnt". "A magunk részéről az érvényes műsorszolgáltatási szerződésünk alapján tesszük a dolgunkat, szórakoztatjuk és informáljuk a hallgatókat. Egyébként félnivalónk nincs, hiszen mindig és mindenben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártunk el" - mondta.

A vezérigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a Sláger és a Danubius már csak azért sem követelheti vissza a frekvenciákat, mert ezeket nem elvesztették, hanem 12 év után lejárt a műsorszolgáltatási joguk. "Ha pedig a bírósági ítélet fals logikáját alkalmazva 2009 őszén ki is zárták volna a pályázatból a két nyertest, a Sláger akkor sem üzemelhetett volna tovább, hiszen a pontozás alapján akkor a két befutó a Sláger frekvenciáján a Danubius, a Danubius frekvenciáján pedig a Juventus lett volna" - mondta Kádár.

A fideszes tag, Szalai Annamária aláírja a két új rádió szerződését

Az ítéletet nemcsak ellentétesen értelmezik a felek, de tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Polyák Gábor médiajogász szerint a sokszor homályos médiatörvény alapján a két céget győztesnek nyilvánító ORTT-nek kellene most, a jogerős ítélet után hatóságként fellépnie. "Médiahatóságként most pont neki, az új rádiókkal szerződő testületnek kellene az ítélet alapján azt mondani, hogy a szerződés érvénytelen, és fel kell bontani" - magyarázta a médiajogász. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jogerős ítélet a jogsértést egyértelműen kimondta, így ennek "következménye kell, hogy legyen".

Polyák szerint az ORTT "ebből nem jöhet ki jól", hiszen ha a bírósági ítélet ellenére nem jár el hatóságként, akkor emiatt a Sláger és a Danubius közigazgatási bírósághoz fordulhat. Ez az eljárás a médiajogász szerint - a Sláger és a Danubius javára szóló ítéletek miatt - nem zárulhat más eredménnyel, mint hogy a közigazgatási bíróság kötelezi az ORTT-t arra, hogy járjon el hatóságként és szüntesse meg a jogellenes helyzetet. "Valószínűleg addigra már feláll az új médiahatóság, de itt lesz az a pont, ahol elfogynak az ORTT lehetőségei, mert ha nem bontja fel a szerződéseket, akkor nyíltan szembemegy a magyar bíróság ítéletével" - tette hozzá. Szerinte, ha eddig el is megy az ügy, megjósolhatatlan, hogy utána mi lesz. Az egyik lehetséges megoldás, ha újra értékelik a pályázatokat, és ennek alapján új nyerteseket hirdetnek, de az is lehet, hogy újra kiírják, és elölről kezdik a pályáztatást.

Milliárdos per lehet a vége

Csakhogy közben telik az idő, és Polyák szerint a jogerős ítéletre alapozó Sláger és Danubius milliárdos kártérítési pert akaszthat az ORTT - így közvetve az állam - nyakába. Mint mondta, ez már nemzetközi választott bíróságok előtti eljárást jelent, amelyek a befektető-szabályok alapján fognak dönteni a kártérítésről.

"A jogszerű kimenetele az ügynek csak az lehetne, hogy a nyertesek elvesztik a jogellenesen szerzett frekvenciákat, és ezekre új pályázatot írnak ki" - mondta Majtényi László, az ORTT korábbi elnöke, aki tiltakozásképpen azért mondott le tavaly októberben, mert az ORTT pályáztatását törvénytelennek tartotta. Szerinte nem csak az összeférhetetlenségi szabályok alapján kellett volna kizárni a két céget az indulók közül, hanem azért is, mert irreális üzleti tervet nyújtottak be, és így a legtöbbet ígérték a frekvenciákért, ezt azonban a bíróság nem vizsgálta az eljárása során.

Az ORTT eközben viszont gyakorlatilag működésképtelen, mert a választások után a parlamentbe bekerült pártok erőviszonyai alapján már csak három tagja van, elnöke pedig Majtényi László lemondása óta nincs. A három megmaradt tag - a Fidesz által delegált Szalai Annamária, a KDNP által delegált Tirts Tamás és az MSZP egyetlen megmaradt delegáltja, Ladvánszky György - mellé a jelenlegi parlamenti pártok nem választottak újabb tagokat.

A Fidesz ugyanis közben bejelentette, hogy gyökeresen átalakítaná a médiafelügyelet, az ORTT helyett létrehoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, és annak médiatanácsát. Az erről is rendelkező médiatörvény zárószavazását azonban eddig kétszer vették le a napirendről, az [origo]-nak egy névtelenséget kérő fideszes forrás azt mondta: arra várnak, hogy a törvényt úgy fogadják el, hogy annak aláírásáról már Schmitt Pál megválasztott államfőnek kelljen döntenie.

( Sláger és a Danubius frekvenciájára kiírt pályázatról szóló összefoglalónkat itt, az összes témához kapcsolódó cikkünket pedig itt olvashatja el.)