Orbán Viktor nem szeretné, ha az elnöki rendszer felé mozdulna el az ország - a magyar kormányfő erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt pénteken este. A miniszterelnök az új alkotmány kérdésében kiírt népszavazásról beszélt, amelynek, mint mondta, "nem híve". Szerinte az emberek azért választják meg a képviselőket, hogy ők döntsenek, ehhez képest a népszavazás kiegészítő eszköz. A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon, ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én azt nem szeretném - jelentette ki.
Csak két kötelezettségünk van: 3,8 százalék alatt tartani a hiányt, és visszafizetni a pénzt, ezt teljesíteni is fogjuk - mondta a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott tárgyalások megszakadásáról a kormányfő, aki megerősítette: nem akarnak tárgyalni az IMF-fel a velük kötött szerződés októberi lejárta után. "Az IMF-fel utána nem lesz dolgunk" - jegyezte meg Orbán. Mint mondta, a kormány nem akar újabb hitelt igénybe venni az IMF-től, mert "a magyar gazdaságot a piacról kell finanszírozni".
Hitelt nem azért adnak, hogy segítsenek, hanem keresni akarnak rajta - jelentette ki Orbán, aki a nemzetközi szervezettől kapott hitellel kapcsolatban utalt arra, hogy "aki adta, az nem járt rosszul". Kérdésre válaszolva cáfolta azt a híresztelést, hogy egy focimeccsre sietett, ezért hagyta ott az IMF delegációját, mint mondta, a tárgyalás 5 órakor ért véget, a meccs pedig 8 után kezdődött.
Orbán megerősítette, hogy a bankadó kérdése miatt akadtak el az IMF-tárgyalások, mert nem akartak a valutaalappal tárgyalni a bankadóról, amely szerinte nem tartozik a valutaalapra. "A bankokkal kell tárgyalni a bankadóról, nem az IMF-fel, mert az nem a bankárok nemzetközi szakszervezete" - mondta.
Kényszerű örökség az IMF-hitel
A Hír Tv Péntek8 című műsorában a kormányfő kissé enyhébben fogalmazott ugyanerről, mint mondta, hálával tartozunk azért, amiért az IMF nem hagyta a görögök sorsára jutni az országot egy nagyon nehéz helyzetben. Ugyanakkor itt is elmondta, hogy a valutaalaptól kapott hitelt egy "kényszerű örökségnek" fogta fel, de az országnak a saját lábán kell állnia. Ehhez rendet kell tenni a gazdaságban, akkor "nem kell segélyért kuncsorogni" - tette hozzá.
Orbán mindkét interjúban hosszan fejtegette, hogy Magyarország gazdasági mutatói alapján jelenleg az EU középmezőnyben van, "jó pozícióban". Egy rossz van, a növekedés alacsony volta, ebben kell a lengyelek, a szlovákok, a csehek mellé lépni - jegyezte meg. Az unió által megkövetelt 3 százalékos költségvetési hiányt nem tudni, hogy mennyi idő alatt kell elérni, de ha erről az EU-ban döntés születik, "Magyarország is azt fogja betartani".
Az adópolitika nemzeti ügy
A Hír Tv műsorában Orbán a bankadóról kijelentette: "ilyesmiben nem jó elsőnek lenni", de a bankadó bevezetésével szerinte nem lehetett várni. Az ATV adásában viszont azt fejtette ki, hogy az unióban minden állam most vezeti be a bankadót, és ezt mindenhol nagy viták kísérik. Az EU-nak ugyanakkor szerinte ehhez szintén nincs köze, mert az adópolitikáját minden állam maga alakítja ki. Az uniónak ahhoz van köze, amit vállaltunk, és ami közös európai ügy - jegyezte meg. A kormányfő úgy vélte, a bankadó ügyfelekre való áthárítására "szinte alig van esély".
Az ATV által készített interjúban szóba került Kósa Lajosnak, a Fidesz ügyvezető alelnökének és Szijjártó Péternek, a miniszterelnök szóvivőjének nyilatkozatai, amelyek hatására a forint esett. Orbán szerint ugyanakkor nem a mondatokkal van a baj, hanem a magyar gazdaság állapotával. "Azt ne hányjuk senkinek a szemére, hogy igazat mond" - mondta, de kitért a kérdés elől, hogy Kósa államcsődről mondott szavait akkor igaznak tartja-e. Mint megjegyezte, az ország "sodródhatott volna olyan helyzetbe, amit Kósa Lajos emlegetett". (A forintesést okozó nyilatkozatokról itt olvashat bővebben.)
Orbán szerint egyelőre nem volt még szó arról, hogy Kövér László megválasztott házelnök egy interjúban azt mondta, visszaállíthatják a szakaszosabb parlamenti ülésezési rendet. A háromhetes ülésezési rend esetében szerinte nem kell feltétlenül alkalmazni a kétharmadot, ha az ellenzéki pártok ragaszkodnak a mostani ülésrendhez, akkor az maradjon így.