Győr fideszes polgármesterét, Borkai Zsoltot is kizárta volna az őszi önkormányzati választásokról az az alkotmánymódosítás, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Kocsis Máté nyújtott be még a múlt héten a parlamentnek, és amely korlátozta volna a korábbi rendőrök és katonák politikai szerepvállalását. Az eredeti javaslatot a képviselők visszavonták, majd új változatban ismét benyújtották, így már nem akadályozná meg Borkait, hogy ismét induljon.
Lázár János és Kocsis Máté múlt csütörtökön nyújtották be az alkotmánymódosító javaslatot. A tervezet szerint az alaptörvényben rögzítették volna, hogy a rendőrség, a honvédség és a titkosszolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésük után még öt évig nem indulhatnak sem parlamenti, sem helyi választásokon. Az indoklás szerint módosítás biztosítaná, hogy a rendőrök és katonák esetében "a politikai befolyásoltság látszata is kizárt legyen".
Az ötéves időtartamot a beterjesztő képviselők azzal magyarázták, hogy a szolgálatok tagjai leszerelésük után "még nem szakadnak el egyik napról a másikra korábbi munkatársaiktól, munkahelyi barátaiktól", ezért politikai nézetek befolyással lehetnek korábbi, még aktív munkatársaikra. Az indoklás az új változatban is ugyanaz. A hétfői verzió szerint a három év éppúgy elég a kapcsolatok fellazulásához, mint a múlt csütörtöki változatban az öt év.
Kocsis Máté az MTI kérdésére azt mondta, a honvédelmi bizottság hétfői ülésén a fideszes Borkai Zsolt kérte az eredeti javaslat értelmezését, hogy az már most ősszel hatályos lesz-e. Borkai 2006-ban szerelt le a honvédségtől (a Béri Balogh Ádám Honvéd Gimnázium igazgatója volt, alezredesi rangban), így ő az eredeti javaslat értelmében nem indulhatott volna az őszi önkormányzati választáson. Kocsis ugyanakkor azt állította: a vita nem a polgármester személye, hanem az időtartam indokoltsága körül alakult ki.
A hétfői plenáris ülésen vita alakult ki amiatt, hogy az új változatban benyújtott alkotmánymódosítás úgy került napirendre, hogy még nem vette tárgysorozatba az országgyűlés illetékes bizottsága és nem döntött az általános vitára való alkalmasságáról. Az MSZP-s Lamperth Mónika szerint a tervezet nem kerülhetett volna napirendre, Lázár János szerint viszont a rendkívüli ülésszakon 78 képviselő aláírása elég ahhoz, hogy egy előterjesztés napirendre kerüljön. Schmitt Pál házelnök az ügy megvitatására összehívta a házbizottság ülését.