Keményen kritizálja Orbánt a Washington Post

Szigorú bírálatot fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnökről a médiát érintő törvényjavaslatok miatt a Washington Post hétfői szerkesztőségi cikke. Az egyik legtekintélyesebb amerikai lap szerint ha Orbán gyengíti a demokratikus intézményeket, nemkívánatos személlyé válhat a nyugati fővárosokban.

Orbán Viktor miniszterelnökkel foglalkozik a Washington Post nevű lap hétfői szerkesztőségi cikkében, melynek címe: Magyarország legerősebb vezetője célba veszi a médiát. A cikk szerint amikor első alkalommal volt miniszterelnök, Orbán nemkívánatos személlyé tette magát Washingtonban annak ellenére, hogy Magyarország a NATO-hoz tartozik. A Washington Post szerkesztőségi véleménye szerint ugyanis a Bush-kormányzat támadva érezte magát attól, hogy Orbán kiszolgálja a magyarországi szélsőjobbot, amelyre még mindig jellemző az 1930-as évek nacionalizmusa és az antiszemitizmus.

A cikk felidézi, hogy 2002 óta Orbán nyolc évet töltött ellenzékben, mígnem idén tavasszal földcsuszamlásszerű győzelmet aratott pártja, kétharmados többséget szerezve a parlamentben, ami bőven elég a kormányzáshoz a szélsőjobb támogatása nélkül is. Sok magyar gondolhatta, hogy Orbán visszavesz majd korábbi megosztó politikájából, de nem tette - olvasható a publicisztikában.

A cikk megemlíti, hogy az új Orbán-kormány első intézkedései között volt a határon túli magyarok kettős állampolgársághoz jutását megkönnyítő törvény meghozása, amely a szlovákiai, a romániai és a szerbiai magyarokat célozta meg. Mivel az első kettő uniós tagállam, a harmadik pedig tagjelölt, a cikk szerint nem igazán volt szükség erre az intézkedésre. Orbán újra azokkal cimborált, akik soha nem tudták elfogadni az 1920-as trinanoni szerződést - vonja le a következtetést az amerikai lap cikke. A szerző megjegyzi, hogy ezt az intézkedést még le lehet írni egyszerű szimbolikus lépésként, de a kormány második húzását, amellyel kontroll alá akarja vonni a médiát, már nem.

A cikk sorra veszi a Fidesz médiát érintő törvényjavaslatait: az információs monopólium megelőzősére vonatkozó rendelkezés bevezetését az alkotmányba, a közszolgálati műsorszolgáltatást szabályozó médiahatóság és médiatanács felállítását, amely a magán műsorszolgáltatók felett is ellenőrzést gyakorolna. A tanács vezetőjét Orbán nevezné ki, tagjait pedig a kormánypártok - sorolja a cikk, amely a magyar szocialista párt vezetőjére hivatkozva azt írja: ezeknek a törvényjavaslatoknak a hatása az lenne, hogy a közmédia pártmédiává válna. A cikk szerint a kommunizmus összeomlása óta nem láttak ilyet Közép-Európában.

Még aggasztóbbnak nevezi a Washinton Post, hogy a kormányzati kontroll a javaslatok szerint kiterjedne a magánkézben lévő sajtókiadványokra és a bloggerekre is. (A médiacsomaghoz tartozó törvényjavaslatok a benyújtás óta több ponton változtak, L. Simon László módosító javaslataival kisebb-nagyobb engedményeket tett a Fidesz. Erről bővebb információt itt talál.) A cikk felidézi, hogy a médiát érintő törvényjavaslatok parlamenti megtárgyalását elhalasztotta a kormány a nemzetközi, sajtószabadságért küzdő szervezetek és az újságírók ellenkezése után. (A médiacsomag elhalasztalásáról részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat.) De néhány magyar megfigyelő szerint Orbán csak Sólyom László államfő távozására vár, akit Orbán egyik szövetségese fog leváltani - utal a cikk Schmitt Pálra.

A publicisztika végén a lap arról ír, hogy Orbán győzelme parlamenti demokráciában szokatlanul nagy hatalmat adott a kezébe, és ez lehetőséget teremtett arra, hogy keresztülvigye azokat a gazdasági reformokot, amelyekre Magyarországnak nagy szüksége van. "Ha ehelyett a demokratikus intézményeket gyengíti, azzal csak azt éri el, hogy újra nemkívánatos személlyé válik a nyugati fővárosokban" - olvasható a Washington Postban.