Külön börtönben őrzik a romagyilkosságok gyanúsítottjait

Négy különböző börtönben, a lehető legszigorúbb biztonsági intézkedések közepette őrzik a romagyilkosságok gyanúsítottjait. Sétára csak bilincsben mehetnek, amikor elhagyják a zárkát, a folyosókat is kiürítik, és kihallgatásra is egyszemélyes fülkében viszik őket. Egyikük ügyvédje szerint nincs elegendő bizonyítéka a rendőrségnek arra, hogy védence gyilkolt.

A védőügyvédek szerint nincs elegendő bizonyítéka a rendőrségnek, hogy a romák elleni támadássorozat gyanúsítottjai követték el a halálos áldozatokkal járó támadásokat. Gerecs Krisztián, az egyik feltételezett elkövető, K. István védője DNS-ét megtalálták azokon a fegyvereken, amelyeket a támadások során használtak, még nem jelenti azt, hogy ő ott lett volna a támadásnál, vagy ő adta volna le a lövéseket.

Arra nem kívánt válaszolni, hogy a fegyver mikor és hogyan kerülhetett K. István a kezébe, és azt kinek és mikor adta. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint viszont olyan személyi és tárgyi bizonyítékokat szerzett be a rendőrség, amelyek zárt láncot alkotnak, továbbá az elkövetők személyét egyértelműen bizonyítja.

A legszigorúbb fogva tartási szabályokkal, úgynevezett plusz IV-es fokozatú biztonsági előírások mellett őrzik a romák elleni támadássorozattal gyanúsított négy férfit fővárosi és Pest megyei börtönökben.

Gerecs Krisztián szerint védencét - akit a tatárszentgyörgyi és a kislétai halálos lövések leadása mellett további hat támadással és a besenyszögi fegyveres rablással is gyanúsítanak - a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet III. számú objektumában, a Venyige utcai börtönben tartják fogva. A férfit a legszigorúbb, úgynevezett plusz IV-es fokozat szerint őrzik.

Sétára csak kéz- és lábbilincsben vihetik, és amikor elhagyja a zárkáját, a folyosót is kiürítik. Kihallgatásra egyszemélyes fülkében szállítják. Az intézet ismerőitől az MTI úgy tudja, a legszigorúbb szabályok szerint őrzötteket a felső szinten helyezik el, és a napi egyórás sétájukat a toronyépület tetején végezhetik el.

Lőrincz Márton, egy másik gyanúsított, P. Zsolt védője ügyfele - akit a nagycsécsi kettős gyilkosság elkövetése mellett öt másik támadással és a besenyszögi rablással is gyanúsítanak - "biztonsága érdekére" hivatkozva nem kívánta elárulni, hol tartják fogva. Csak annyit mondott, egy Pest megyei börtönben. Az MTI több forrásból is úgy tudja, a férfit a váci fegyházban őrzik. A védő szerint P. Zsoltot is a legszigorúbb, IV-es fokozat szerint őrzik, mint ahogy a másik két gyanúsítottat, K. Árpád Sándort és Cs. Istvánt is.

Négy külön börtöben

A hat halálos áldozatot követelő támadás négy feltételezett elkövetője négy különböző börtönben tölti előzetes letartóztatását, és ügyvédeik szerint a bírósági ítélet kihirdetéséig várhatóan ugyanott is maradnak. A gyanúsítottak családtagjaikkal tarthatják a kapcsolatot, mert azt az ügyészség engedélyezte - közölték az ügyvédek.

Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) sajtóirodájának vezetője a vonatkozó jogszabályokat ismertetve, konkrét személy és ügy említése nélkül azt mondta, az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított esetében biztosítani kell, hogy a bűntársak ne veszélyeztessék a büntetőeljárás sikerét, ne találkozhassanak egymással.

Az elkülönítést külön körleten, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell megoldani. A börtönben már a befogadáskor eldöntik a fogvatartott biztonsági csoportba sorolását. Az elítélteket pedig a bíróság döntésének megfelelő fokozatban, fogházban, börtönben vagy fegyházban helyezik el. A vonatkozó rendelet értelmében az elítéltet a befogadási bizottság a fogva tartás biztonságára való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I., a II., a III., illetve a IV. biztonsági csoportba sorolja.

Veszélyes magatartásra számítanak

Az I. biztonsági csoportba lehet besorolni azt, aki az intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és a biztonságos fogva tartás általában ellenőrzéssel is biztosítható. A II. biztonsági csoportba kerülnek azok, akiknél feltételezhető, hogy veszélyeztethetik az intézet rendjét, a biztonságos fogva tartás azonban felügyelettel vagy ellenőrzéssel is biztosítható.

A III. biztonsági csoportba az elítélt akkor sorolható, ha arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik, és a biztonságos fogva tartás csak őrzéssel vagy felügyelettel biztosítható. Ideiglenesen ebbe a csoportba kell sorolni azokat is, akiknél a besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak.

A legmagasabbnak számító IV. biztonsági csoportba azokat kell besorolni, akiknél alapos okkal arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást fognak tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövettek, és a biztonságos fogva tartás csak őrzéssel, kivételesen felügyelettel biztosítható.

Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági csoportba soroltaknál legalább hat hónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként felülvizsgálják.

Szalai Tímea szerint a biztonsági csoportba besorolás a fogvatartott "mozgatására", vagyis épületen belüli és kívüli szállítására, kísérésére, vonatkozik, a törvényben meghatározott jogokat nem érinti. A különböző biztonsági csoportokban a jogok gyakorlásának módját és rendjét az intézetek határozzák meg, a fogvatartottak ezek alapján telefonálhatnak, kaphatnak csomagot, fogadhatnak látogatót.

Előzetes letartóztatottaknál az ügyészség, mint a rendelkezési jogkör gyakorlója, dönt a fokozott őrzés elrendeléséről, a szállítás körülményeiről. Szintén az ügyészség engedélyezi a kapcsolattartást, az esetleges sajtónyilatkozatokat, míg a bírósági szakban lévő ügyeknél az eljáró bíróság dönt a sajtókérelmekről. E döntések a jogerősen elítéltek esetében a büntetés-végrehajtás hatáskörébe kerülnek - mondta.