"Nem csaptunk be senkit" - védik magukat a feketelistára tett idősotthonok vezetői

Jól működnek, szeretik őket az ott lakók, csak a szigorú hatósági előírásoknak nem tudnak megfelelni - állítja több olyan idősotthon vezetője, amelyek felkerültek egy hatósági feketelistára, mert nincs meg minden engedélyük a működéshez. Az otthonok vezetői szerint a szabályok sokszor életszerűtlenek, az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz viszont egyre több panasz érkezik, sok ápoló képzetlen, az időseknek pedig lenne hely legális otthonokban is.

"Az íróasztal mögül meghozzák a rendeleteket, de nem tudják, milyen az, amikor például egy idős embert nincs hova vinni a kórházból" - mondta az [origo]-nak Vajda Sándorné. Az asszony idős, beteg embereket gondoz saját kaposvári házában, ezért került fel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) illegális betegotthonokat rögzítő listájára, amelyet két hete hoztak nyilvánosságra. A hatóság azt kifogásolja, hogy Vajdánénak nincs működési engedélye, ezért egyre újabb bírságokat szabnak ki rá az előírások megsértése miatt. "Most tartunk két milliónál" - mondta az asszony, aki részletekben próbálja törleszteni az egyre halmozódó büntetést. Mivel a családi háza nem otthonnak épült, így nem felel meg a szigorú feltételeknek, így viszont nem tud működési engedélyt szerezni.

A gondozói végzettséggel rendelkező Vajdáné régen a tanácsnak dolgozott házi gondozóként, öregekhez járt segíteni, majd állítása szerint egyre többen vetették fel, hogy állandóan szükség lenne a segítségére. Így a családjaikkal is egyeztetve - általában a nyugdíjuk, nagyjából havi 60-70 ezer forint fejében - magához vette az idős embereket a kaposvári zöldövezetben álló házába, jelenleg itt, és az időközben kibérelt szomszédos épületben már összesen húszan élnek. "Soha nem kértem a házukat vagy az örökségüket, csak elgondozom őket, míg élnek" - mondta. Hozzátette, volt olyan nála élő idős ember, akit ő temetetett el, mert a családja már egyáltalán nem törődött vele.

Az asszony büszke arra, hogy még soha senkit nem akart elmenni tőle, a hozzá kerülő öregek életük végéig itt élnek. Van olyan köztük, akiről már 13 éve gondoskodik, mást állami intézményből hoztak át, szerinte "nyugodtan megnézheti bárki, milyen szép tiszta, rendes" náluk. Soha nem hirdették magukat, mégis egyre jöttek az emberek állítása szerint, sőt, több jogász és orvos is itt helyezte el idős rokonát. "Hiába kapom a bírságokat, ezek az öregek szeretnek itt lenni, és nem fogom elküldeni őket, mert nem bútorok, hogy csak úgy arrébb tegyék őket" - tette hozzá.

"Elterjedt a híre, hogy gond van"

Hasonlóképpen szerette volna létrehozni saját gondozó-otthonát Börcsök Sándorné, aki a szabálytalan idősgondozás miatt szintén szerepel a hatósági feketelistán. Részletesen elmondta, hogyan vásárolt több mint 40 millióért a Debrecenhez közeli Nagymacson egy családi házat, miután kiderült, hogy az idősgondozáshoz saját ingatlan kell, utána mégsem kapta meg a működési engedélyt. "Nem otthonnak épült, így nem felel meg a szabályoknak, például nincs lift. Pedig az egész családomat belehúztam ebbe a vállalkozásba" - mondta Börcsökné, aki 11 éve dolgozik egy állami idősotthonban.

"Van, aki szeret segíteni a főzésnél, mert korábban szakács volt, az egyik bácsit pedig az élteti, hogy itt kertészkedhet" - mondta a feketelistára került otthonban lakókról. Mégis be fogja zárni a helyet, mert miután elterjedt a híre, hogy gond van a működési engedéllyel, több embert elvittek tőle. "Már nincs erőm tovább harcolni a hatósággal. Csak azért folytatom, mert a jelenleg is itt élő 7-8 idős nem akar elmenni, de utánuk már nem lesznek újak" - tette hozzá.

"Nem csaptunk be senkit"

Az Aranybárka Egyház elnevezésű nonprofit szervezet viszont még küzd, hogy működési engedélyt szerezzen a Fejér megyei Seregélyeshez tartozó Szőlőhegyen létrehozott, szintén szabálytalannak talált otthonuknak. A szervezet a közeli Gárdonyban 14 éve működtet megfelelő engedélyek birtokában egy idősotthont, de annyi jelentkezőjük volt, hogy bővíteni kellett a létesítményt, és kézenfekvő volt, hogy felhasználják az üresen álló seregélyesi épületüket. Mivel itt a telkek összevonása miatti eljárás elhúzódott, nem kapták meg a működési engedélyt.

"Nem csaptunk be senkit, elmondtuk, hogy itt szociális ellátást nem folytathatunk, ezért itt polgári szerződést kötünk a gondozottakkal, mint egy tartási megállapodásnál" - mondta az [origo]-nak az egyház vezetője, Hargitai Sándor, aki kifogásolta, hogy a hatósági listával a rossz hírüket keltik, miközben segíteni akartak. Állítja ugyanis, hogy Seregélyesen a közel hatvan idős, illetve pszichiátriai és szenvedélybeteg ember többségét nem tudták volna máshol elhelyezni, egy részük például hajléktalan.

A hatóságok szerint nem megfelelő körülmények közt működő otthonok üzemeltetői közül nem mindenki volt ilyen közlékeny. Egy debreceni, a hatóság szerint szintén szabálytalan otthon vezetője állította, hogy neki van igenis van engedélye, de többet arra hivatkozva nem mondott, hogy "sürgős dolga miatt" azonnal el kell utaznia. Egy hajdúszoboszlói cégnél - amely az ÁFSZ szerint egy "vendégházban" több mint húsz gondozottat lát el vendéglátó tevékenységnek feltűntetve - szintén nem akartak nyilatkozni.

Egyre több a panasz

"Maguktól visszajöttek a korábbi lakók, mikor megtudták, hogy újra kinyitott az otthon, és azóta még újak is jelentkeztek" - válaszolta Siklósi Miklós, a hatóság által korábban bezáratott, majd újra megnyitott üllői Senior Apartmanházat üzemeltető Borostyán Solution Kft. szakmai vezetője. Siklósi állítja, hogy az apartmanházat korábban egy alapítvány működtette, cégük viszont teljesen megújította az intézményt, és pótolták a korábbi hiányosságokat. "Akadálymentesíteni kellett az épületet, lesz lift, és megvettük a korábban hiányzó eszközöket" - mondta.

Az apartmanház korábbi lakóitól, illetve hozzátartozóiktól Siklósi úgy tudja, valóban voltak gondok korábban az ellátással, nem véletlen, hogy olyan alapvető dolgokat is nekik kellett megvenniük, mint a lázmérők vagy a vesetálak. "Örülünk neki, hogy a hatóság vizsgálatot folytat, ez így korrekt. De azzal már nem értünk egyet, hogy a vizsgálódást így kihirdetik, a mi nevünk is így keveredett bele, és ez nekünk jelenthet hátrányt" - mondta. Siklósi szerint a piacon vannak olyan idősellátással foglalkozó cégek, amelyek milliós beugrót, kauciót kérnek vagy az ellátott vagyonára hajtanak, de ezek miatt nem lehet a többieket büntetni. A hatósági vizsgálat még nem zárult le, azonban egy speciális jogi konstrukcióval jelenleg is üzemelnek: az idősek bejelentkeztek az otthon címére, így ez az állandó lakcímük, az üzemeltető céggel pedig otthoni szakápolásra kötöttek szerződést.

A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetője, Burkáné Nagy Beáta szerint szabálytalan, amikor otthoni szakápolási, vagy akár albérleti, tartási szerződésnek álcázzák az idősek ellátását. "Ezek kvázi otthonként működnek, miközben nem is intézmények" - mondta a hivatalvezető, aki szerint egyre több panasz érkezik hozzájuk az utóbbi időben az illegális otthonok miatt.

"Nekünk a jogszabályokat kell nézni" - válaszolta a hivatalvezető arra a kérdésre, nem nehezítik-e meg túlságosan a gyakorlatban saját állításuk szerint jól működő, de a bürokratikus szabályokkal nehezen boldoguló gondozóházak életét. Szerinte nincs szó túlszabályozottságról, és "apróságok miatt" nem zárják be az otthonokat. A legtöbb problémát szerinte az akadálymentesítés, és az ápoló személyzet szakképzettsége okozza. Szerinte a feltételeknek meg nem felelő otthonokra nem is lenne szükség, mert akadna hely az öregeknek a legális intézményekben is.

Cikkünk megjelenése után, vasárnap tette közzé a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága legfrissebb összesítését, amelyből viszont az derül ki, hogy országosan több mint négyszer annyian szeretnének bekerülni idősek otthonaiba, mint ahány szabad hely van. A minisztériumi adatok alapján Magyarországon jelenleg 839 engedéllyel működő idősek otthona van több mint 57 ezer férőhellyel. Ebben a pillanatban 2807 hely szabad, ezekre viszont 11 830-an várakoznak.

Az idősek otthonai mellett az országban további 227, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény működik idős emberek számára. Az államtitkárság összesítése alapján ezekben 706 szabad hely van, amelyekre jelenleg 786-an várakoznak. Ezekben az intézményekben azonban legfeljebb egy évre biztosítanak teljes körű ellátást, ez különleges esetben egy évvel hosszabbítható meg.