Magyarország a 121. helyen szerepel a világ országait rangsoroló "nagylelkűségi listán", amely a Gallup közvélemény-kutatása alapján azt mérte fel, melyik nemzet mennyire segítőkész és adakozó kedvű. A Charities Aid alapítvány által készített, 153 országot rangsoroló listán csupán az utolsó harmad közepére volt elég a felmérésben résztvevő magyarok jótékonykodásra való hajlandósága (a listát és a hozzá kapcsolódó tanulmányt angol nyelven itt találja).
A listához felhasznált Gallup-felmérés azt vizsgálta a világ országaiban, hogy a lakosság hány százaléka adott már pénzt jótékony célra, áldozott a szabadidejéből valamilyen jótékonysági szervezet segítésére, illetve hány százalék segített idegeneken. A három adatból összesített mérőszám szerint a legnagylelkűbbek az ausztrálok és az új-zélandiak, őket Kanada, Írország, Svájc és az USA követi. Pénzt leggyakrabban a máltaiak és a hollandok adnak jótékony célra, de őket lehúzta, hogy a szabadidejükben kevesebbet segítenek másoknak.
A felmérés szerint a magyarok 22 százaléka adott már pénzt jótékony célra, és 32 százalékuk állította, hogy segített idegeneken. Mindössze az emberek 9 százaléka áldozott ugyanakkor szabadidejéből jótékonyságra, ami erősen lehúzta a magyar eredményt. Az ország megosztott 121. helyével Kazahsztán, Kirgizisztán, Koszovó, Kongó és a palesztin területek szintjét érte el a Charities Aid alapítvány szerint.
A lista végén két afrikai ország, Madagaszkár és Burundi áll, de ezeknél az országoknál nem sokkal nagylelkűbbek a szintén sor végén kullogó kelet-európaiak: az utolsó 15 ország között van Ukrajna, Szerbia, Görögország, Litvánia, Románia, Bulgária, Oroszország és Montenegró is. Szintén nem lehet büszke a helyezésére Kína, amely hátulról a hetedik helyet érte el.
A felmérés készítői szerint úgy tűnik, hogy a nagylelkűség kevésbé függ össze az adott ország GDP-jével, mint az országban tapasztalható általános jóléttel. Az emberek adakozó kedve azzal sem függ össze, hogy az adott ország kormánya mennyi segélyt küld külföldre: miközben a svéd kormány az egyik legnagylelkűbb adományozónak számít a világon, a svéd emberek csak 45. helyre kerültek a listán.