Szakmai felelősség terheli az egykori pénzügyminisztereket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) tapasztalt hiányosságok miatt, büntetőjogi felelősségüket azonban az ügyészségnek kell megállapítania - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Becker Pál, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója. A sajtótájékoztatót azt követően tartották, hogy elkészült az ÁSZ-nak az MNV tavalyi tevékenységét vizsgáló jelentése. Becker az MTI tudósítása szerint nem nevezte meg, hogy mely pénzügyminiszterekre gondolt, de mivel az ÁSZ jelentése az MNV 2009-es működését vizsgálta, így feltehetően Veres Jánosra és Oszkó Péterre utalt.
Túlzó kifizetések
A több mint 300 oldalas dokumentum több olyan konkrét esetet is bemutat, amelynek során veszteség érte az államot. Az ÁSZ többek között kifogásolta az MNV-nél kifizetett végkielégítések összegét. A számvevőszék szerint a végkielégítések megállapításakor nemcsak az MNV-nél, hanem a más állami szervezeteknél eltöltött időt is figyelembe vették. Az ÁSZ szerint csak a MNV jogelődjeinél - például a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál - eltöltött időt lehetett volna figyelembe venni a végkielégítések megállapításánál, más állami szervezetnél eltöltött időt nem. Az MNV korábbi gazdasági vezérigazgató-helyettese így kapott 36 millió forintos végkielégítést - olvasható a jelentésben -, pedig a számvevők szerint csak 26 millió forintot nem járt volna.
Nagy összegű végkielégítést fizetett az MNV két másik távozó vezérigazgató-helyettesnek is, róluk csak annyit ír a jelentés, hogy 20-45 millió forint közti összeget kaptak. A kifizetéseket vizsgálta MNV ellenőrző bizottsága is. A vizsgálat - az ÁSZ szerint - azt állapította meg, hogy a kifizetések nem voltak jogellenesek, de "az MNV Zrt. a szerződések megkötésekor, illetve megszüntetésekor nem a jó gazda gondosságával járt el". A számvevőszéki jelentéshez csatolt válaszában erről az MNV azt írta: a jogszabályokból szerintük nem következik az, hogy a korábban más állami szervezetnél dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak esetén nem kell figyelembe venni az ott eltöltött munkaidőt.
Az MNV nem tartotta be azt a tavaly elfogadott takarékossági törvényt sem a jelentés szerint, amely az állami cégek vezetői számára bérplafont állapított meg. A jelentés szerint az MNV-t irányító vagyontanács nyolc tagjának, illetve ellenőrző bizottság tizenegy tagjának a bére összesen havi 9,28 millió forinttal haladta meg a bérplafont. Erre reagálva az MNV azt közölte: betartották a takarékossági törvényt, az MNV javadalmazási szabályzatát azonban a pénzügyminiszter hagyta jóvá, nekik abba nem volt beleszólásuk
Az ÁSZ problémásnak tartotta azt is, hogy az MNV korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós annak ellenére állapított meg prémiumot a Hollóházi Porcelán Zrt. vezérigazgatójának, hogy a cég veszteségesesen gazdálkodott.
Előnytelen szerződés
Súlyos megállapításokat tesz az ÁSZ az MNV vagyonnyilvántartási rendszeréről is. Egységes vagyonnyilvántartásra azért volt szükség, mert a 2008-ban megalakuló MNV kezeli az összes állami vagyont. Az úgynevezett Everest-rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg. A visszalépések miatt csak egy cég maradt, ez volt az IDOM 2000 Konzulens Zrt. A cég végső árajánlata mintegy 300 millió forinttal haladta meg az első árajánlatot.
Az ÁSZ szerint a céggel 2008 októberében megkötött szerződés több szempontból is hátrányos volt az MNV számára. A szerződés szerint a cég a fejlesztési feladatok mellett három évig rendszertámogatási - üzemeltetési, továbbfejlesztési - feladatokat vállalt évi 224 millió forint + áfa díjért cserében. Az MNV-nek a szerződés szerint a teljes díjat kell kifizetnie akkor is, ha a vállalkozó csak a vállalt szolgáltatások egy részét tudja biztosítani.
Az ÁSZ szerint a szerződés azon része a leghátrányosabb, hogy a szerződés felmondása abban az esetben is többletköltséget jelent az MNV-nek, ha az a vállalkozónak felróható okból következik be. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy az MNV a vállalkozó szerződésszegése - 60 napot meghaladó csúszása - esetén sem állt el a szerződéstől, mivel ebben az esetben a kötbérnél magasabb összeget kellett volna a fizetnie a cégnek - olvashatón a jelentésben. Az ÁSZ szerint a határidő be nem tartása 72 millió forintos kárt okozott az MNV-nek.
A jelentéshez írt válaszában az MNV azt írta, hogy semmilyen dokumentum nem igazolja azt, hogy a szerződés vagyoni hátrányt okozott volna. Az MNV szerint a szerződést a jogszabályoknak megfelelően kötötték meg.
Milliárdos károk
A jelentés több olyan ügyet is megemlít, amelyek már a tavalyi ÁSZ-jelentésben is szerepeltek. Ilyenek például négy állami vállalat - MÁV, MTV, Magyar Posta, Magyar Villamos Művek - új székházba költözése. Ezekben az esetekben az előzetes számításokkal szemben az új szákházba költözéssel anyagilag nem jártak jól a vállalatok, sőt a költözés többletköltséget okozott. A számvevőszék már tavaly is bírálta a Bóly és Enying közelében található állami földek bérleti szerződésének meghosszabbítását. Az ÁSZ szerint a bérleti szerződések meghosszabbítást nem szakmai szempontok indokolták, új bérlőknek nem volt esélyük a földek megszerzésre, ráadásul két korábbi bérlői érdekei is szerepet játszhattak a pályázati kiírásban.
Az ÁSZ az MNV-ről szóló tavalyi jelentésében több olyan fontos üggyel is fogalkozott, amelyekben később nyomozást rendelt el az ügyészség. Ilyen volt többek között a sukorói telekcsere, amelynek során egy kaszinóberuházást tervező befektetőcsoport megbízottja több Pest megyei telket cserélt el az MNV-vel a sukorói telkekre. Később az ügyészség azt állapította meg, hogy nem volt pontos a telkek értékbecslése, ami több százmilliós kárt okozhatott az államnak. Emiatt az ügy miatt vették őrizetbe kedden Tátrai Miklóst, az MNV korábbi vezérigazgatóját.
Ugyancsak az ÁSZ tavalyi jelentése hívta fel a figyelmet a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának zavaros körülményeire, amelynek részleteit több cikkben tárta fel az [origo]. Az ügyészség gyanúja szerint ha a jogszabályok betátásával adták volna el a Lurdy-ház nagyságú moszkvai ingatlant, akkor a 4 milliárd forintnál jóval nagyobb vételár folyhatott volna be az államkincstárba. Az ÁSZ főigazgatója kedden azt mondta: Sukoró miatt 1,3 milliárd forintra, a moszkvai kereskedelmi székház ügye miatt pedig 3,5 milliárd forintra tehető a kár.