Megvetette a lábát az első 100 napban Orbán kormánya

Új rendszerváltást ígért kinevezése után Orbán Viktor második kormánya, és látványos változást hozott stílusban, lendületben és több szempontból tartalomban is. Tesztelte, meddig mehet el az ország legnagyobb hitelezőivel szemben és próbálta tágítani saját mozgásterét a kormány munkáját is ellenőrző hivataloknál. Közben pedig harcot indított a kisebb súlyú bűncselekmények és az előző kormányok több döntése ellen, "nemzeti együttműködést" alapított, és gesztust tett a határon túli magyaroknak. Ilyen volt az Orbán-kormány első 100 napja.

"Nem babazsúrra készülünk" - mondta Orbán Viktor száz nappal ezelőtt, május 29-én a kormány megalakulása utáni percekben. Hogy pontosan mire készült, milyen tervekkel vágott neki a kormányzásnak, arról sem a Fidesz választási programja, sem a miniszterelnökké választása előtt a parlamentnek benyújtott kormányprogram nem árult el pontos részleteket. Azt azonban már a kormányzás elején leszögezte Orbán, hogy az áprilisi választáson a Fidesz és a KDNP kétharmados többségével létrejött úgynevezett nemzeti egység számos olyan változtatásra lehetőséget ad, amelyre nem volt példa a rendszerváltás óta.

Orbán Viktor nem kért türelmi időt, azt mondta, a választások után azonnal cselekedni szeretnének. A kétharmados parlamenti támogatás erre minden lehetőséget biztosít is a kormánynak és a kormánypártoknak. Cikkünkben összefoglaljuk, mivel telt az Orbán-kormány első száz napja.

Gyors átalakítás

A kormánypártok néhány alkotmánymódosítással a maguk képére alakították a kormányzati rendszert, de a kampányban és a programokban ígért olcsóbb, hatékonyabb állam kialakításához, ahogy Orbán fogalmazott, "a bürokrácia elleni átfogó támadást" még nem fejezték be. Csökkentették ugyan a parlamenti és az önkormányzati képviselők számát, néhány ponton megszorították a kormányzati költéseket, de ezen intézkedések gazdasági súlya és politikai jelentősége szimbolikus.

Orbán Viktor már a választások után bejelentette, hogy élni fognak a kétharmados többség nyújtotta lehetőségekkel, az ellenzéki pártok mégis nehezményezték, amikor a Fidesz és a KDNP felpörgette a törvényhozást, és az ellenzéki vélemények meghallgatása nélül, futószalagon hozták a döntéseket. Bár a kormányprogram nemcsak olcsóbb, de átláthatóan működő és felelős államot is ígért, az első száz napban több olyan döntést hozott a kormány és a kormánytöbbség, amelyek gyengítik a demokratikus intézményeket és az állam átláthatóságát. A kormánypártok több fontos, a kormányt és a törvényhozást is ellenörző intézmény (pl. az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, médiahatóság) élére hozzájuk lojális embereket nevezett ki, és száz nap alatt közel száz állami intézmény és vállalat vezetőjét cserélték le.

Néhány intézkedés:
- Átalakították a kormányzati rendszert, a korábbi 13 helyett 8 minisztériumot hoztak létre, és visszaállították a korábban megszüntetett közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztségeket, bevezették a miniszterelnök-helyettesi intézményt
- A következő választások után már csak 200 országgyűlési képviselő ül majd a parlamentben
- Csökkentették az önkormányzati képviselők számát, és megváltoztatták az önkormányzati választás szabályait is
- Kétmillió forintban maximalizálták az állami vezetők havi fizetését
- Átalakították az alkotmánybírák megválasztásának szabályait, így a kormányoldal maga jelölheti és választhatja meg a törvényhozás legfőbb korlátját jelentő Alkotmánybíróság tagjait
- Schmitt Pált nevezték ki köztársasági elnöknek
- Az Állami Számvevőszék élére a Fidesz képviselőjét, Domokos Lászlót választották meg
- Átalakították a közmédia irányítását és a médiafelügyelet rendszerét, az új hatóság élére a Fidesz médiapolitikusát, Szalai Annamáriát nevezte ki Orbán Viktor kilenc évre
- Új vezetőt neveztek ki közel száz állami intézmény és vállalat élére, leváltották többek között az APEH, az PSZÁF, a MÁV, a Magyar Posta, a rendőrség és a honvédség vezetőit is

Tyúktolvajok és fehérgallérosok

A kormányprogramban, illetve a Fidesz és a KDNP kampányában a konkrét ígéretek egyike volt a közbiztonság javítása, Pintér Sándor belügyminiszter a választások után szűk határidőt vállalt: azt mondta, a kormányalakítás után az ország rossz közbiztonságúnak tartott részein két hét alatt rendet tesznek. Amikor két hét múlva az ózdiak azt mondták, hogy nem érzik a változást, Pintér korábbi ígéretét finomítva azt mondta: "ehhez egy kicsit több idő kell".

A kormány közbiztonsági intézkedései szinte kivétel nélkül a kisebb súlyú bűncselekményeket elkövetők ellen lépnek fel, a belügyminiszter szerint azért, mert ezek keserítik meg leginkább az emberek életét, ezek rontják leginkább a lakosság biztonságérzetét. Az intézkedések többsége megosztotta a rendőröket és a szakembereket is, akik kritizálták a három csapás bevezetését, a fiatalkorúak elzárását és a kisebb súlyú bűncselekmények büntetésének szigorítását is. A kormánypártok arra is ígéretet tettek, hogy a tyúktolvajok mellett felkutatják az elmúlt kormányok korrupt tisztviselőit és elszámoltatják őket. A feladathoz kormánybiztost is rendeltek.

Néhány fontosabb intézkedés:
- A büntető törvénykönyv módosításával bevezették a három csapást, így akár életfogytiglani büntetést is kaphat, aki harmadszor követ el súlyos, erőszakos bűncselekményt
- Szigorították a tanárokat bántalmazók büntetését
- Már fiatalkorúakra is ki lehet szabni elzárást
- Elzárást vagy akár 150 ezer forintos pénzbüntetést is kaphat, aki húszezer forintnál kisebb értékű dolgot lop el, vagy ekkora összeget meg nem haladó sikkasztást, orgazdaságot, csalást vagy szándékos rongálást követ el
- Megalakult és elkezdte működését a 2006-os őszi zavargások idején történteket kivizsgáló bizottság
- Kártérítést fizettek a 2006-os tűzijáték sérültjeinek és az áldozatok családjának
- Elszámoltatási kormánybiztost neveztek ki, akinek az a feladata, hogy áttekintse az elmúlt ciklusok problémásnak tűnő kormányzati döntéseket

Forintmentés és a devizahitelek vége

A magyar gazdaság bizonytalan helyzete és a Fidesz ígéretei miatt talán a kormány gazdasági intézkedéseit övezte a legnagyobb várakozás, és ezek keltették a legnagyobb vitákat is. A Fidesz és Orbán Viktor hónapokig azzal kampányolt, hogy megválasztása esetén a Fidesz élénkíti a gazdaságot és egyszerűsíti az adórendszert. A kormány hivatalba lépése után több kormánytisztviselő jelezte, hogy a Bajnai-kormány által kitűzött 3,8 százalékos hiánycélt nem tekinti tarthatónak. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke egy június legelején tartott előadásában azt is megemlítette, nem elképzelhetetlen az államcsőd sem. A nyilatkozat után bedőlt a forint. Orbán Viktor épp aznap tárgyalt Brüsszelben az Európai Bizottság elnökével, és ezt követően látványosat fordult a kormány kommunikációja, Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár már arról beszélt, tartani akarja a kormány a 3,8 százalékos hiánycélt. Bár Orbán a választások utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy neki "sem az EU, sem a IMF nem főnöke", a kormány június 8-án bejelentett egy 29 pontos akciótervet, amely többek között a korábban vitatott hiánycél tartását szolgálta.

A kormány júliusban súlyos konfliktusba került a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is, amelynek képviselői a magyar kormánnyal folytatott hiteltárgyalásokat megszakítva, anélkül hagyták el Budapestet, hogy jóváhagyták volna a kormány költségvetéssel kapcsolatos terveit. A tárgyalások az után értek véget, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem erősítette meg az előző kormány kötelezettségvállalását, amely szerint jövőre a GDP 3 százaléka alá csökkentik a költségvetés hiányát. A tárgyalások megszakadása miatt zuhanni kezdett a forint, több hitelminősítő negatív értékelést helyezett kilátásba, és számos külföldi lap is bírálta a kormány politikáját. A nemzetgazdasági minisztérium azóta bejelentette, hogy a kormány ősszel újra tárgyalóasztalhoz ül a IMF-fel.

Fontosabb döntések:
- Többek között a hiánycél tartása érdekében a kormány 29 pontos akciócsomagot jelentett be, ebben az adócsökkentési tervek mellett szerepelt például a devizahitelezés visszaszorítása, a bankok megadóztatása és az állami költségek lefaragása
- Bevezették a bankadót
- Csökkentették a társasági adót, eltöröltek hét kisadót és több járrulékot
- Elindult az Új Széchenyi-terv, amely a kis- és középvállalkozások, és néhány kiemelt terület támogatását ígéri, elsősorban uniós pénzek felhasználásával
- Felfüggesztették a devizahitelezést, kilakoltatási moratóriumot rendeltek el, és befagyasztották a közüzemi díjakat

Béke, szabadság és egyetértés

Az első száz napban jutott ideje a kormánynak egy sor szimbolikus jelentőségű intézkedés elfogadására is. Az első döntései között határozott a Fidesz és a KDNP arról, amely megkönnyíti a határon túli magyaroknak, hogy egyszerűbben szerezhessenek magyar állampolgárságot. A trianoni békeszerződés 90. évfordulóján Schmitt Pál fideszes házelnök kezdeményezésére a parlament trianoni emléknapot tartott, erről előzőleg fideszes javaslatra külön törvényt is hozott az országgyűlés. Mind a két kezdeményezés miatt vita alakult ki Magyarország és Szlovákia között.

A kormány határozatot hozott arról, hogy a közitézményekben ki kell függeszteni a "Nemzeti Együttműködésről" szóló politikai nyilatkozatot. A "Legyen béke, szabadság és egyetértés" mottóval kezdődő dokumentumot június 14-én fogadta el az országgyűlés a Fidesz és a KDNP támogatásával, és azt foglalja össze, hogyan értelmezte Orbán Viktor az áprilisi választások eredményét. A nyilatkozatban szerepel, hogy a választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek.

Az ígéretekre emlékeznek a kormányzásból

Az első száz nap kormányzása után a választópolgárok továbbra is bíznak a kormánypártokban a közvélemény-kutatások szerint. A Fidesz-KDNP támogatottsága alig változott a választások óta, augusztusban a biztos pártválasztók 61-62 százalékának szavazatára számíthattak volna több közvélemény-kutató felmérése szerint is.

A Nézőpont Intézet szerint a megkérdezettek 62 százaléka elégedett Orbán Viktor miniszterelnöki munkájával, júliusi felmérésükben a megkérdezettek többsége (54 százaléka) a kormány tevékenységét is pozítvan ítélte meg, és még az egyik legvitatottabb kormányzati lépést is elfogadták: augusztusban 65 százalék mondta azt, hogy a kormány kellő határozottsággal lépett fel a Nemzetközi Valutaalappal szemben.

A kormány első száz napját a Szonda Ipsos, egy vasárnap bemutatott felmérése szerint a megkérdezettek többsége hármasra értékelte. A válaszadók az Orbán-kormány hivatalba lépése óta elindított intézkedések közül leginkább az adócsökkentésre emlékeznek, és arra, hogy a nők 40 évi munka után elmehetnek nyugdíjba. Utóbbi egyelőre csak ígéret, a kampányban is többször hangoztatott lehetőség a Fidesz szakpolitusa szerint januártól léphet életbe, a kormányban már döntöttek róla, de csak ősszel szavaz róla a parlament. Bár az első száz napban a kormány csökkentette a társasági adót, eltöröltek hét kisadót és több illetéket, az adórendszer és a személyi jövedelemadózás átalakítását még nem kezdte el a kormány.